HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről ezen salátatörvényen belül a vízügyi hatóságoknál foglalkoztatottakról szóló részt szeretném elemezni, és elmondani az ezzel kapcsolatos véleményemet.
Ugye, mint tudjuk, itt közalkalmazottakról van szó, és ennek kapcsán egy rövid bevezetővel hadd kezdjem. Nagyon álságosnak tartjuk a kormányzat azon politikáját, amely a közszférában dolgozóknak az illetményrendszerét illeti. Nevezetesen, tudjuk, hogy köztisztviselők, állami tisztviselők, kormánytisztviselők, közalkalmazottak mintegy 860 ezren dolgoznak ma Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A Miniszterelnökséget vezető egyik államtitkár ez irányú nyilatkozataival szemben, aki rendszerint úgy vélekedik, és úgy nyilvánul meg a sajtóban, hogy több mint egymillió emberről beszélünk, és ez rengeteg sok ember, és nincs szükség ilyen sok emberre a közszférában, és jelentős leépítéseket tervez a kormányzat, mint nyilatkozta, ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak például köztisztviselőkből van kevés ma Magyarországon, tudjuk, hogy bizonyos önkormányzati hivatalokban komoly létszámhiánnyal küzdenek, és komoly túlterhelés van az egyes dolgozókon, de így a közalkalmazottak esetén is azt kell hogy mondjuk, hogy ma Magyarországon az a legnagyobb probléma, hogy nincs elég tanár, nincs elég orvos. Az ő segítésükre foglalkoztatott egyéb közalkalmazottakból is nagyon kevés van, de még a vízügyi igazgatásnál dolgozókról is beszélhetünk e tekintetben, hogy most a lényegi ponthoz térjek. Itt is tudjuk, hogy az ágazatból menekülnek a szakemberek. Miért? Mert olyan alacsony a bérezés.
Ma Magyarországon a közalkalmazottak esetén, ha megnézzük a bértáblát, azt kell látnunk, hogy a bértábla szerint adott illetmények esetén körülbelül a foglalkoztatottak kétharmada minimálbért, illetve garantált bérminimumot kap csak. Gyakorlatilag ilyen értelemben maga az egész bértábla kezd értelmetlenné válni, hiszen azt az életpályamodellt vázolja fel ezáltal a kormányzat az egyes közalkalmazottak számára, hogy teljesen mindegy, hogy középfokú végzettségű, és most kerül ki az iskolapadból, vagy akadémiai doktori végzettségű, és most kezdi a közalkalmazotti pályáját, biztosan ugyanannyi pénzt fog kapni: garantált bérminimumot. És az is teljesen mindegy, hogy az adott illető időközben esetleg tanul, és a fizetési osztályokban is, nem csak fokozatokban, előrelép, akkor is ugyanannyit fog kapni. Sőt, ha valaki, mondjuk, teszem azt, közalkalmazottként, de középfokú végzettségűként éli le az életét, akkor úgy kezdi, és úgy is fejezi be a pályáját, hogy gyakorlatilag garantált bérminimumot kap. Ebből következően aztán természetesen minimális nyugdíjat is fog kapni, magyarul: ez az a minimális életpályamodell, amit a kormányzat kínál a közalkalmazottak számára.
Most itt egyfajta ellépést láthatunk ettől az egészen botrányos hozzáállástól, amit a kormányzat úgy egyébként tanúsít a közalkalmazottak esetén. Mint ahogy államtitkár úr is elmondta, 15 plusz 15 százalékos béremelést kínálnak ezen közalkalmazottak számára. Igen ám, de itt az alap, az maga az a közalkalmazotti juttatás, amit most is kapnak, tehát ahhoz képest lesz 15 plusz 15 százalékos emelés. Ez alapján, azt kell hogy mondjam, az A-E kategóriába lesznek besorolva ezek az itteni dolgozók, és az A kategóriában az 1-től 6-ig tartó fizetési fokozatban 35 év munka után is vagy több mint 35 év munka után is maximum 160 ezer forint körüli összeget lehet majd megkapni. Én nem gondolom, hogy ez egy olyan nagy ívű pálya, ami az eddigi nehézségekkel szemben most már vonzóvá fogja tenni ezt a pályát.
A következő, tehát a B fizetési osztályba soroltak esetén is az 1. osztályba soroltaknál is garantált bérminimummal fog kezdődni a fizetési fokozat, és hét év munka után éri el majd a 180 ezer forintos határt. Igaz, ez egy alsó határ, amiről beszélek, és önök egy alsó és felső határt szabtak meg az egyes osztályokhoz, de ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy semmi nem garantálja a törvény szerint, hogy majd az alkalmazottak bérezését az egyes munkáltatók, mondjuk, a felső határhoz fogják igazítani. Tehát ez lehet egy szép kecsegtetés, de soha meg nem valósuló álom.
Ugyanakkor a hivatásetikai normák, amiket önök felvázolnak, azok valami egészen elképesztően elvágólagosak, és úgy érzem, hogy messze túlterjeszkedőek. Így például hadd idézzem a 13/I. §-t, ami a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét és a többi, bizalmát súlyosan rombolja. De mi az a magatartás tehát, amit itt azonnali kirúgással szeretnének büntetni? A hivatásetikai normákban azt olvassuk a 13/A. §-ban, hogy ilyen különösen a szakszerűség, megbízhatóság, erős hivatás- és összetartozás-tudat, feltétlen és önzetlen segítőkészség, lojalitás, méltóság, tisztesség és a többi. Én azt gondolom, hogy ezek annyira általános és olyan szabadon értelmezhető fogalmak, egyébként valóban ez joggal elvárható minden munkavállalótól, de azért valljuk be, hát emberek vagyunk, mindenkinek lehet egy kicsit rosszabb napja, amikor úgy érezheti a főnökünk, hogy nincs bennünk meg az a feltétlen segítőkészség, ami adott esetben egyébként a napjaink további részére jellemző szokott lenni. Ezek szerint önök úgy fogalmaznak, hogy a jogviszony megszüntethető azonnali hatállyal, és még csak indokolni sem kell, hogyha a munkáltatótól nem elvárható, hogy az összes körülményről tájékoztassa az adott munkavállalót. Magyarul, nyugodtan lehet azt mondani, hogy ha valakinek egy kicsit rosszabb napja van, az önök szerint már azonnali jogviszony-megszüntetést is maga után vonhat.
Én nem gondolom, hogy ez a kettő így együtt, tehát hogy önök mennyivel akarják úgymond emelni az itt dolgozó közalkalmazottak bérét, ugyanakkor milyen hivatásetikai normák elvárását támasztják ezzel szemben, ez a kettő bármilyen módon is arányba lenne egymással. És azt a problémát, amit önök egyébként kezelni akarnának ezzel a törvényjavaslattal, nevezetesen, hogy ne meneküljenek ebből az ágazatból a szakemberek, hanem maradjanak ott, nem fogják tudni elérni. Én ezt nagyon kérem a tisztelt államtitkár úrtól, hogy gondolja át, gondolják át, mert ez nem lesz - még egyszer mondom - megoldás.
Ami a törvényjavaslat kétharmados részére vonatkozik, nevezetesen, az önkormányzati törvénynek a pontosítására, tudjuk, azért volt szükség rá, mert a 2017-es I. törvénnyel, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel összhangba kell hozni az Mötv.-t, és ezzel mi maximálisan egyetértünk. Itt semmi kivetnivalót ebben nem látunk.
(11.20)
Egy dolgot, pontosabban két dolgot azért hadd jegyezzek meg mégiscsak! Az egyik az, hogy van olyan összeférhetetlenségi eset ma is Magyarországon, korábban is volt, amikor valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva egyes önkormányzatok nem hozzák meg azt a döntést, amit egyébként törvény szerint meg kéne hozniuk. Mondok egy konkrét példát, most településnév nélkül: az egyik városban kiderült, hogy az egyik alpolgármesternek és egyben képviselőnek - tehát nem külsős alpolgármesternek - van egy médiacége, amelyben ő személyes közreműködő is, tehát a cégnek egy vezető tisztségviselője, és erről az apró kis körülményről nem gondolta, hogy tájékoztassa a képviselőtestületet. Egyébként ténylegesen mindenki tudott róla, de gondolták, hogy meg fogja szüntetni ezt az összeférhetetlenségét a megválasztását követő 30 napon belül. Hát, nem tette meg, nemcsak hogy 30 napon belül nem tette meg, hanem jóval tovább húzta ezt az időt. Mit tesz isten? Kormánypárti alpolgármesterről volt szó, kormánypárti többségről az adott város képviselőtestületében, és nem hozták meg azt a teljesen nyilvánvaló, egyértelmű döntést, amit meg kellett volna hozniuk, hogy összeférhetetlenség miatt megszüntetik ennek az embernek a képviselőségét, tehát a mandátumát. De hiába terjesztette aztán föl ezt az ügyet állampolgár és maga a polgármester is az adott kormányhivatal, a területileg illetékes kormányhivatal felé, a kormányhivatal sem hozott döntést ebben a kérdésben. Tehát magyarul, egyszerűen az, ami a törvény szerinti kötelezettsége lett volna a kormányhivatalnak, nem tette meg, nem fordult a bírósághoz, úgy, ahogy az egyébként a törvényben le van rögzítve.
Mivel most ezt a pontot éppen a peres eljárások tekintetében módosítjuk, én ezért fölvetettem az ötpárti - ötpárti?, végül is csak mi voltunk ott, a Jobbik - a minisztériumi egyeztetésen, hogy igenis szükség lenne valamilyen módon pontosítani, még akkor is, ha a kormányhivatal szabad mérlegelésébe tartozik, hogy mikor és hogyan fordul a bírósághoz, de ettől függetlenül én azt gondolom, éppen azért, hogy a törvény szellemét kellő módon be tudja tölteni a kormányhivatal, szükség lenne ennek a pontnak a módosítására.
A másik pedig, hogy a közös önkormányzati hivatalokról szóló megállapodás kapcsán, ha ezt nem sikerül a települések összességének létrehozni záros határidőn belül, ahogy a törvény elrendeli, és a kormányhivatal vezetőjének kell ebben a kérdésben dönteni, akkor ki kell kérni a véleményt, tehát a települések véleményét. Igen ám, csak mit csinál ezzel a kormányhivatal vezetője, miután kikérte a települések véleményét? Hát, semmit, mert erre nem kötelezi semmilyen módon a törvény, sem eddig nem kötelezte még arra sem, hogy kikérje a véleményt, de még arra sem fogja ezután sem, hogy miután kikérte, akkor ezt bármilyen módon az ő saját döntésében aztán figyelembe vegye.
Azt gondolom, hogy legalább egy olyan utalásszerű gesztust bele kéne tennünk a törvényjavaslatba, hogy nemcsak hogy kikéri, de azt a döntése során figyelembe is veszi. Ez talán egy jelzésértékű dolog lehet, hogy a közös önkormányzati hivatalok létrehozása, noha egyébként, hozzáteszem, hogy mi az egész rendszer kialakításával sem most, sem a korábbiakban, tehát az Mötv. megszületésekor nem értettünk egyet, de mégis azt gondolom, hogy ez az egész rendszer elfogadhatóságát egy kicsit jobban segítené, ha ezt a pontosítást még beleraknánk a törvényjavaslatba.
Egyebekben pedig, tehát még egyszer mondom, az Mötv.-t érintő részeket el tudjuk fogadni és támogatni tudjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Kontrát Károly tapsol.)
