KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY
KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt lévő két törvényjavaslat együttes általános vitájára azért kerül sor, mert a házszabály lehetőséget biztosít az egymással tartalmilag összefüggő törvényjavaslatok tárgyalására.
A T/17458. számú törvényjavaslat sarkalatos rendelkezései, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása, valamint a T/17565. számú törvényjavaslat jelentős része az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza.
Tisztelt Országgyűlés! Először a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatunkat szeretném ismertetni a tisztelt Házzal.
A törvényjavaslat vízgazdálkodási vonatkozású módosítása eltörölni javasolja a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb vízi létesítmények, kutak esetében az engedélyezési és a bejelentési kötelezettséget. Ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad, ott sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
A kormány támogatni kívánja a mezőgazdasági vízhasználók anyagi és adminisztratív terheinek csökkentését is. Az öntözéses gazdálkodás lehetőségének kiszélesítése érdekében a vízjogi engedélyezéseknél megteremtjük az elektronikus ügyintézést. Szeretném külön kiemelni a mezőgazdasági termelőket segítő, döntéstámogató VIZEK keretrendszert. A keretrendszer gazdaságossági számításokat végez, és ezáltal segítséget nyújt az öntözési fejlesztésekhez. Megemelésre kerül a mezőgazdasági célú vízhasználatok vízkészletjárulék-mentesen felhasználható vízmennyisége. Az Agrárgazdasági Kamara álláspontját is figyelembe véve az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/év, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/év helyett 300 ezer köbméter/év mértékig terjedne ki ez a javaslat szerint. A törvényjavaslat a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint 4000 közalkalmazottra kétszer 15 százalékos bérfejlesztést állapít meg. Ezzel párhuzamosan megjelennek az életpályamodell elemei, teljesítményértékelést, továbbképzési rendszert vezet be, és hivatásetikai normákat állapít meg.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosításával jelen javaslat pontosítani szeretné az érintett e-ügyintézésre és annak biztosítására kötelezett szervek körét. Így a javaslat szerint nem lesznek ügyfélként elektronikus ügyintézésre kötelezettek azon alapítványok és egyesületek, amelyek adószámmal nem rendelkeznek, valamint a társasházak és a lakásszövetkezetek sem. Az elektronikus együttműködés kapcsán a javaslat lehetővé teszi, hogy a konkrét iratok elektronikus kiküldése helyett a szervek azzal is teljesítsék az adatok átadását, hogy azt hozzáférhetővé teszik a másik szerv számára.
A törvényjavaslat részét képezi a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény módosítása is, amely a lakosság számára újabb könnyítéseket vezet be. Az egylakásos ingatlanoknál a rendszeres sormunka helyett a megrendelésre történő munkavégzés kerül bevezetésre. Az ingatlanhasználó a szolgáltatást a jövőben szükség szerint, saját döntése alapján rendelheti meg a területileg illetékes állami vagy önkormányzati szolgáltatónál. Az ingatlanhasználó megrendelése alapján a területi szolgáltató a sormunkában meghatározott feladatokat végzi el, amelyek a lakossági körben továbbra is ingyenesek maradnak.
Tisztelt Országgyűlés! A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba, a 2018. évre vonatkozó illetmény megállapításához elengedhetetlen. 2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek várakozását követően az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel is jelentős változást hozott a mintegy 60 ezer fő hivatásos állományú anyagi megbecsülése területén. A törvényjavaslat a tervezett ütemezésnek megfelelően 2018. január 1-jé-vel újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelésre tesz javaslatot, és a korábbi illetményemeléseket is figyelembe véve ennek a javaslatnak az elfogadása esetén 2018. január 1-jétől 45 százalékos átlagos illetményemelésnél tartunk. 2019. január 1-jével további 5 százalékra lesz majd lehetőség, de erről külön javaslat készül, és akkor fogjuk elérni az 50 százalékos illetményemelést.
A törvény 2018. január 1-jétől már lehetővé teszi a hivatásos állomány fizetési fokozatban történő előresorolását, ezért a jövő évi illetmény megállapítására vonatkozó szabályozás specialitása a korábbiakhoz képest, hogy már számol az előresorolásból eredő illetményemelkedéssel. A Hszt. módosítása a korábban bevezetett új jogintézmények első tapasztalatai alapján pontosítja például az elektronikus személyügyi igazgatás szabályozását. A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás lépéseit módosítja, a szülési szabadságra jogosultak körét egy sokkal teljesebb körben határozza meg.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításának a célja az általános közigazgatási rendtartásról szóló és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közötti összhang és koherencia megteremtése. A módosítások döntő többsége terminológiai és technikai jellegű módosítás.
Tisztelt Országgyűlés! A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt illetően az alábbi három jelentősebb módosításra hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ezen módosítások a tisztességes eljáráshoz való jog garanciális elemeit szélesítik ki. A szabálysértési őrizet elrendelése esetén kötelezően biztosítani kell az eljárás alá vont személy részére az ügyvédi képviseletet. Az ügyész a szabálysértési eljárás alá vont személyek jogainak szélesebb körű védelme érdekében az elkövető javára szélesebb körben kezdeményezhessen perújítást. A szabálysértés elkövetése miatt kiszabott helyszíni bírságok elzárásra történő átváltoztatásával a szabályozás egyértelművé válik annak érdekében, hogy a jelenlegi eltérő bírósági gyakorlat egységessé váljon.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A másik előttünk fekvő előterjesztés az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
(10.20)
A törvényjavaslatban szereplő módosítási javaslatok figyelemmel vannak a folyamatban lévő közigazgatási reform elvárásaira, segítik az illegális migrációval szembeni hatékony fellépést. A tervezet rendelkezései a kormány migrációs politikájával összhangban vannak.
A törvényjavaslat egy európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges javaslatot is tartalmaz, az irányelv célja, hogy átláthatóbbá tegye a harmadik országbeli kutatókra, hallgatókra, tanulókra, javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és önkéntesekre vonatkozó rendelkezéseket. Az irányelvben foglalt szabályok átültetése a harmadik országbeli állampolgárok beutazása, magyarországi tartózkodása tekintetében az érintettekre nézve könnyítéseket nem tartalmaz. A tervezett rendelkezések minden olyan lehetőséget tartalmaznak, amely a beutazni szándékozó személyének és tartózkodási céljának ellenőrzését szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatokat megtárgyalni és mindkét javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
