BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Amikor a környezet védelméről és a fenntarthatóság kérdéséről van szó, két fogalom biztosan szóba kerül. Az egyik a holisztikus szemlélet, a másik pedig a paradigmaváltás. Az egyik azt jelenti, hogy a dolgokat, eseményeket nem mindentől elszigetelve, önmagukban tekintve kell szemlélni, hanem összefüggéseiben, folyamatában is. Ezen kívül jelenti azt is, hogy ennek megfelelően a megoldás, a problémára adott válasz sem lehet egyirányú. Annak átfogónak kell lennie, és igényli az érintett szereplők együttes szereplését, a társadalom bevonását.
A paradigmaváltás pedig azt jelenti, hogy valójában minden fejben dől el. Cselekedeteinket, magatartási mintáinkat szokásaink és értékrendünk befolyásolják, ezért fontos, hogy az ember és a természet egységes, mindkettőt megtartó együttélése megfelelő hangsúllyal szerepeljen döntéseinkben. Ennek kialakulása, az értékrend átalakulása lassú folyamat, ahhoz időre és életfogytig való tanulásra van szükség.
Azért üdvözlöm az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mert szerintem mind a két célt szem előtt tartja. Egyrészt holisztikus, több eszközt felvonultató, sok szereplőt érintő megoldásokat javasol, másrészt igyekszik a fogyasztói szokásokat is alakítani azzal, hogy magasabb termékdíjat kell fizetni az eladótéri műanyag zacskók és az oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók után. Ahogy államtitkár úr is említette, nagyon nagy eredményeket értünk már el ezen a téren, példaértékű eredményeket, ugyanakkor, ahogy elhangzott, a műanyagból készült termékek, köztük a műanyag zacskók is, súlyos terhet jelentenek a környezet számára.
Képviselőtársaim közül sokan tudják, hogy tagja vagyok az Interparlamentáris Unió nemzeti elnökségének, ilyen minőségemben van módom ENSZ-rendezvényeken, konferenciákon részt venni, ahol a törvényhozás és a végrehajtás képviselői együtt próbálnak megoldásokat találni az emberiséget érintő legsúlyosabb kérdésekre. Így volt alkalmam skandináv és tenger- vagy óceánparttal rendelkező országok képviselőitől elrettentő adatokat és szívszorító képi elbeszéléseket hallani az óceáni és tengeri ökoszisztéma főleg műanyag zacskókkal való szennyeződéséről.
Számtalanszor történik meg, hogy kifogott halak vagy tengeri madarak és emlősök gyomrában több műanyag zacskó található, mint táplálék, ha van benne táplálék egyáltalán. Ennek fényében még inkább elborzasztó ez, ha látjuk, hogy a fogyasztói szokások megváltoztatásával könnyedén át tudunk térni a többször használatos, például textil szatyrokra is, ahogy azt sokan meg is tettük már.
Államtitkár úr expozéjában is kitért a környezetre káros reklámhordozó papírok mennyiségének visszaszorítása érdekében tett intézkedésekre is. A törvényjavaslat ezen célkitűzése is csak elismerést érdemel. Valóban több száz tonnányi mennyiség kerül ezen reklámkiadványokból a kukákba anélkül, hogy azt a célszemély elolvasta, megnézte volna. Ha az információterjedés elektronikus lehetőségeit is figyelembe vesszük, és látjuk, hogy mennyi hulladék termelődik szórólapok, újságok formájában, akkor elmondhatjuk, hogy ez egy olyan, sokszor felesleges és értelmetlen környezetszennyezési forma, amit a lehető legjobban érdemes visszaszorítani.
Ha a szemléletformálás fontos szempont, és a szavak gyakorlatban történő alkalmazását is szem előtt tartjuk, a javaslat elektromos és hibrid autókat érintő része nagyon előremutató, hiszen az ezeket érintő 50, illetve 30 százalékkal kevesebb termékdíj nagyban segíti elterjedésüket, illetve azt, hogy az embereknek egyáltalán eszébe jusson, felmerüljön bennük a gondolat, hogy ilyen hajtással rendelkező gépjárműveket is lehet választani.
De valójában igaz az élet szerintem minden területén, de a környezetvédelem, a fenntarthatóság területén biztosan, hogy csak csapatként érhetünk el eredményt, akkor, ha az érintettek érdekelve érzik magukat abban, hogy a közös célokért cselekedjenek, ha azt sikerül szabályozásokkal elérni, és a megoldásokkal kialakítani, hogy a felelős gondolkodásból adódó kötelezettségek ne terhet jelentsenek, hanem még könnyebbé is tegyék a mindennapokat. Ezért tartom fontosnak azokat az intézkedéseket, amiket államtitkár úr részletesen ismertetett, kezdve az adminisztrációs terhek csökkentésétől a nyilvántartás-vezetés egyszerűsítésén át a termékkörök tisztázásáig vagy az egyes elektromos, elektronikai berendezések termékdíjának csökkentéséig.
Az érintettek megszólítását és a megoldásba való bevonását szolgálja az is, hogy jogutódlás esetén szükséges a termékdíj-kötelezettség átvállalására irányuló új szerződések megkötése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé való bejelentése. Államtitkár úr szavaiból és a javaslat tanulmányozásából is kitűnik, hogy egy átfogó, megoldáscentrikus javaslat fekszik előttünk, ezért bátorítom képviselőtársaimat annak elfogadására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
