DR. STAUDT GÁBOR,

Teljes szövegű keresés

DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnálom, ha a KDNP nem szól hozzá vagy ez nem lett előre leadva. Gondoltam, hogy az MSZP után még ők jönnek, de a lényeg az, hogy itt van a lehetőség és ránk került a sor, hogy megosszuk a gondolatainkat a tisztelt Országgyűléssel. Én is köszönteném az alapjogi biztos urat és a helyetteseit.
Az Igazságügyi bizottság vitájában, amikor ezt a jelentést tárgyaltuk, akkor már lehetőségünk volt néhány pontban ütköztetni a véleményünket. Én akkor elmondtam, hogy az ellenzék a pozíciójából fakadóan sosem lehet elégedett. Én látom azt a hatalmas munkát, amit végeznek, tehát ezt el kell ismerni.
(9.50)
Ez önmagában a beszámolóból is látható, egy nagyon vaskos, komoly munka, fényképekkel díszítve. Tehát az ombudsmani hivatal és a működés fontosságát mindannyian látjuk. Az elvégzett munkáért mindenképpen köszönet illeti a hivatalt és Székely László urat is. Természetesen mi azért megpróbáljuk hozzáadni azokat a szempontokat, amelyek alapján esetleg máshogy csinálnánk, vagy kiegészítő jelleggel még csinálnánk, vagy esetleg kritika az Országgyűlés és a kormány felé.
Itt, mondjuk, tényszerű megállapításokra is rátérve, ami a törvényjavaslatok véleményezését illeti, kritika illeti a kormányt is, hogy nem időben küldi ezeket a javaslatokat, hiszen sok esetben azt láthattuk, hogy nagyon sok javaslatot véleményeznek. Ez egy nagyon fontos munka, és nemcsak az ombudsman esetén, hanem az ügyészség, a bíróságok esetén, a különböző szakmai kamarák esetében ez egy fontos feladat, hogy a véleményezés megtörténjen. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy nagyon fontos visszajelzés, hogy egy szabályozási tárgyról mit mond az ombudsman, vagy mit mondanak az egyéb testületek, független szervek. Amikor mi kialakítjuk a véleményünket, ez is egy fontos szempont lehet.
Ehhez viszont, ha megfelelő szakmai munkát várunk el, akkor időt kell adni. Időt kell adni - ha már most az alapjogi biztos beszámolóját tárgyaljuk, akkor maradjunk ennél - egy szakmai véleményezésre. Én arra nem láttam kimutatást, de lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, hogy átlagosan mennyi idő volt a szakmai véleményezések megtételére. Ha úgy nagyjából néhány nap, néhány hét, néhány hónap (Jelzésre:), két nap, igen, akkor ezt a választ itt meg is kaptuk, ez nagyon rövid. Mindenki beláthatja, hogy két nap alatt kellő mélységben egy törvényjavaslatot nem lehet véleményezni. Akkor itt nem irigyelve, és azt kell mondjam ilyen helyzetben nem szívesen lennék Székely László és munkatársai, illetve az egyéb szervek vezetői szempontjából sem, hiszen véleményt írni kell, hiszen akkor az van, hogy nem érkezett be vélemény.
Ha viszont az ember véleményt ír, akkor azt kellőképpen alá kell támasztani, hogy később ne lehessen belekötni, hiszen később egy hivatkozási alap lehet egy nem kellőképpen, akár időhiányban nem kellőképpen alátámasztott vélemény. Ilyen esetben nyilvánvalóan az embernek le kell valamit tennie az asztalra, de az nem olyan lesz, mint ha egy hete, több hete van rá. Szerintem nyolc nap a minimum, és azt is egy nagyon feszes határidőnek tartom, inkább 15-30 nap, ami elvárható lenne ebben az esetben. Ez a jogszabályok, a megfelelő jogszabályok elfogadását és a kormány felé is a megfelelő visszajelzések szolgáltatását jelentené. Természetesen a legjobb az lenne, ha már a törvény-előkészítés stádiumában ez minden esetben megtörténne, és ami az Országgyűlés elé kerül javaslat, ott már csak az esetleges módosításokat vagy a kormány ülésén a végső soron hozzáadott módosításokat kellene áttekintenie az alapjogi biztosnak. Úgyhogy ez mindenképpen inkább a kormány felé egy kritika, de a véleményezést és hogy nyilvánvalóan ez egy nagyon megterhelő munkát jelent így, ilyen rövid időn belül, ezt köszönjük, és a jövőben reméljük, hogy erre több idő lesz.
Aztán ami a konkrét feladatokat illeti, évről évre elmondjuk, és jelen beszámolóban is, nem azt mondom, hogy ez egy kevésbé kifejtett, hanem egy rövidebb pont, az utólagos normakontrollok ügye. Ebben is van egy szakmai vita vagy szakmai párhuzamos gondolkodás közöttünk. Mi elvárnánk azt, hogy ez egy nagyobb automatizmus legyen, lévén, hogy az országgyűlési képviselőknek is most már csak az egynegyedük tud az Alkotmánybírósághoz fordulni. Emiatt a felelősség az alapjogi biztoson jóval nagyobb, hiszen számos esetben akár nemcsak a nép ügyvédjének, ahogy Székely úr mondta, hanem az országgyűlési képviselők ügyvédjének is kellene lenni abban a tekintetben, hogy ha mondjuk, csak húsz képviselő szeretne fordulni az Alkotmánybírósághoz, ezt nem tudja megtenni. Sok esetben összegyűltek az aláírások, és az Alkotmánybírósághoz tudtunk fordulni, de más esetben, úgy tűnik, hogy az országgyűlési képviselőknek egy csoportja is segítségre szorulhat. Ez a magyar jogszabályokról is sokat elmond, de hát ez a helyzet. Vannak olyan esetek, amikor - számomra is kiderült a vizsgálatokból - nagyon gyakori lehet az, hogy a jogszabályok alapjogsértőek, amikor arról van szó, hogy van egy alkotmányos vagy Alaptörvényben meghatározott alapjog, de annak a kibontása vagy a védelme nemcsak az intézmények eljárása miatt nem működik, hanem egészen egyszerűen a jogszabályok hiányossága miatt is. Azt gondolom, ezekben az esetekben is nyugodtan és bátran lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Aztán amit még mindenképpen szeretnék kiemelni: az előttünk fekvő beszámolóban nagyon sok egyéni, egyedi ügy jelenik meg. Ez nagyon fontos, hiszen a jogkövető magatartást tanúsítani próbáló, de sokszor visszapattanó állampolgárok odafordulnak önhöz, nyilván elbírálják az ügyüket, és nekik ez fontos és hasznos. Viszont valahogy a nagyobb társadalmi problémák tekintetében is elvárnánk, hogy csomagban is felvállalja még többször az alapjogi biztos és ez jobban és hangsúlyosabban az Országgyűlés, a kormány, a politika felé megjelenítésre kerüljön, például akár az egészségügyet érintő problémák, a várólisták kérdése. Lehet, hogy megint csak elkerülte a figyelmemet a hosszú beszámolóban, hogy volt-e erről szó. Én ezt külön nem találtam meg, bár kerestem. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek akár egy várólista esetén, úgy gondolom, egy túl hosszúra nyúlt várakozási idő akár az egészséghez és a megfelelő ellátáshoz való alapjogot is sértheti, természetesen extrém esetekben. Tudom, hogy ez rendszereket érint, tudom, hogy ez pénzügyi hatásokkal bír, de akkor is mindenképpen úgy érzem, valahol az alapjogi biztosnak és az irodájának is lenne ezekkel teendője.
Ugyanúgy a bizottsági ülésen is felvetettem, hogy egyrészről szép dolog, hogy a kétharmadát megfogadja a kormány a jelzéseknek. Én azt mondtam, hogy még ott van egyharmad, amiről nem gondolom, hogy ne lett volna jogos jelzés, mert ismerve az elvégzett munkát, azért az az egyharmad vagy a java része is jogos jelzés. Erre azt a választ kaptam - tehát az egyharmada nem került teljesítésre a kormány részéről - a bizottság előtt, amit részben akceptálni is tudok, hogy ezek általában pénzügyi indokkal magyarázhatók, tehát hogy a kormánynak pénzt kellene bizonyos rendszerekbe belerakni, hogy az alapjogokat tudja biztosítani. Bár hozzáteszem, a kormány részéről ezt a hivatkozást én már nehezebben tudom elfogadni, hiszen bizonyos alapjogok érvényesüléséhez pénz kell. De természetesen, ha az alapjogi biztos szempontjából nézem a dolgot, akkor nyilvánvalóan itt a végrehajtás vagy a végrehajtatás jóval nehezebb feladat. Egyébként, ha ebben az egyharmadban voltak vagy lennének - mert biztos vannak - olyan területek is, amelyek jogszabály-mó-do-sí-tással megoldhatók, azt viszont nagyon elvárnánk a kormánytól, hogy rövid időn belül tegye meg, hogy helyt ad, illetőleg végrehajtja azokat a jelzéseket, amelyek érkeznek feléjük.
Aztán a bizottsági ülésen egy-két konkrét ügy is felmerült, amely ügycsoportokat is érint. Volt olyan, amire azt a választ kaptuk, hogy nem került a biztos úr elé - ez a tiltott adatszerzés volt -, és volt, amelyekben gyakran eljártak. Például a szemétszállítási díjakkal kapcsolatosan például Csokonyavisonta település került előtérbe. Nem tudom, hogy azóta ez az ügy lezárásra került-e vagy kiküldésre került-e a határozat. Köszönöm szépen, ha esetleg majd biztos úr a válaszában kitér rá, vagy gondolom, nyilván kiküldésre került, hogy milyen eredményre jutott. Ezek olyan helyzetek tipikusan, és azért említem meg itt, amikor az állampolgár úgy érzi, hogy tehetetlen, egy önkormányzat ellen nem nagyon tud mit csinálni, úgy érzi, hogy mondjuk, egy díjat behajtanak rajta, ami nem indokolt. Hogy ebben az esetben ez indokolt-e, ez kiderül, de sok esetben nem volt indokolt. Ezt láthattuk a korábbi eljárások alapján, és ezt meg is tették, eljártak ezekben az ügyekben.
(10.00)
Ez bizony jó érzés és a jó érzésen túl pénzügyi dolgokat is érint az adott állampolgároknál. Itt esetleg az átfutási idők gördülékenysége vagy lerövidítése lehet az, amit javaslatként el tudok mondani. Nem tudom, hogy esetleg több pénz, több munkatárs kell-e, hogy gyorsabban lezáródjanak ezek az ügyek. Mindenesetre ez az egyéves átfutási idő ebben az esetben talán nekem hosszúnak tűnik, ismerve azt is, hogy a levelezésekben voltak elakadások.
A tiltott adatszerzés, bár nem került önök elé, az Országgyűlés azóta egy törvényben próbálja ezt szigorítani és szabályozni, de ha az a javaslat kerül elfogadásra, amely az Országgyűlés előtt van, az még mindig komoly alapjogokat sérthet, lévén, hogy például egy bevásárlóközpont női WC-jében elhelyezett kandi kamera továbbra sem lesz bűncselekmény a Btk. alapján. Bízom benne, hogy ezt módosító javaslatokkal megoldjuk a Házban, és miután elfogadásra kerül, már nem merülhet fel. De ha így kerül elfogadásra, akkor ez alapjogokat jelentősen fog érinteni és szerintem az alapjogi biztosnak is lehet benne teendője.
A végére… - tizenöt percem van, ugye, elnök úr? (Az elnök igent int.) Próbálom lerövidíteni. Sok gondolat feljön az emberben egy ilyen hosszú beszámolóval kapcsolatosan. Ami megjelenik részben, az a végrehajtási ügyek. Áttekintve a beszámolót, abban foglalkoztak vele, hogy a végrehajtások során milyen anomáliák történhetnek, történtek. Erre javasolnék egy átfogóbb vizsgálatot is. Az a tapasztalat, hogy főleg az önálló bírósági végrehajtó rendszer nagyon sok alapjogsértő gyakorlatot kitermelt, és a rendszeren belüli panaszoknak gyakorlatilag nincs meg a lehetősége. Általában amikor a végrehajtói karhoz, amely úgy lett beharangozva, hogy majd felügyeli a végrehajtókat, valaki panasszal fordul, rögtön a bírósághoz küldik tovább, azt mondják, hogy tegyen végrehajtási kifogást. Ez pénzbe kerül, ügyvédet kell fogadni, ki kell fizetni az illetéket. Egyébként olyan konkrét emberrel is találkoztam, aki addig verte a palávert, hogy márpedig a panaszt jegyzőkönyvbe kellene foglalni az egyik ilyen helyen, nem is ez a lényeg, de a végrehajtói karnál, hogy akkor kiderült, hogy a nyomtató és a számítógép össze sem volt passzintva, nem volt installálva. Tehát abban a rendszerben, azzal a nyomtatóval és azzal a számítógéppel bizonyosan túl sok panaszt nem vettek fel, nyomtattak ki és írattak alá.
Tehát a panaszrendszert vagy akár a panaszügyek intézését a bírósági végrehajtói karon belül egy alaposabb kontroll alá tenném, mert nem lehet ezt a bíróságra átlökni, és nem lehet, úgy, ahogy van, mindenkit több tízezer forintért újabb bíróság előtti eljárásra kötelezni, ráadásul olyan embereket, akik a végletekig ki vannak pénzügyileg szipolyozva, vagy elfogyott minden forrásuk. Úgyhogy ezt javaslatként tudom felvetni, bár az a megállapítás, ahogy mondtam, benne van, hogy a végrehajtási rendszerrel és a végrehajtási szabályokkal is komoly problémák vannak, rendszerszintű problémák. Talán valami hasonló olvasható az anyagban. Én már a kormánytól is többször kértem, hogy ebben valami hatékony lépés szülessen. Ezt a jövőben is meg fogjuk tenni. De nagyon jó lenne, ha úgy az önálló bírósági végrehajtókra, mint a végrehajtói kar panaszkezelésére - ahogy mondtam - egy kicsit rászállna az alapjogi biztos hivatala is, pestiesen szólva.
Ami pedig az ingóságokat illeti, a konkrét ügy az volt, hogy egy ingatlanban ott hagyott ingóságoknak mi lesz a sorsuk, a szabályozás kiterjed-e rájuk. Nem tudom, hogy ez azóta megoldódott-e. Örülök, ha esetleg a kormánytól vagy biztos úrtól erre választ kapok, nem tudom, hogy ez megfelelő szinten jogszabályilag megváltoztatásra került-e.
Sok mindenről lehetne beszélni még, de azt gondolom, ezek a főbb felvetések. Látom, hogy jegyzetelt is biztos úr, így jó helyre kerülnek a felvetések. Bízunk benne, hogy a következő évi beszámolóban már ezekről is részletesen olvashatunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem