KRESZTA TRAJÁN
KRESZTA TRAJÁN
KRESZTA TRAJÁN nemzetiségi szószóló: Onorată Adunare NaOnorate Domnule Predinte, Doamnelor Domnilor! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága - kapcsolódó bizottságként - 2017. április 25-i ülésén az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (2) bekezdése alapján dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes jelenlétében és tájékoztatása nyomán megvitatta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2016 B/14301. számon benyújtott beszámolót, és arról állásfoglalást alakított ki, amelyben figyelembe vette az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét is.
Bizottságunk, jellegének megfelelően, azt emelte ki, hogy a nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes a beszámolási időszakban is kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérését, értékelését és ellenőrzését, továbbá jelentős szerepet vállalt a nemzetiségeket érintő jogalkotásban, s külön kiemelendő aktív közreműködése a magyarországi nemzetiségek jogairól szóló törvény korszerűsítésére tett erőfeszítéseinkben.
A beszámoló szerkezetét az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerinti szervezeti és működési szabályzat, a feladat- és hatáskörök határozták meg. Az intézményi keretek, a szervezeti adottságok az előző, 2015. évről szóló beszámolóban foglaltakhoz képest lényegében nem változtak, míg a nemzetiségi jogi ügyek száma 2016-ban 272-re, a nemzetiségi programok száma pedig 219-re nőtt. Változatlanul magas, mintegy 60 százalék a roma nemzetiséget érintő ügyek száma, amelyek zömmel szociális, lakhatási, elsődlegesen egyenlő bánásmódbeli kérdésekből vagy problémákból, valamint a roma nemzetiségi önkormányzatok működését érintő ügyekből tevődnek össze. Mivel a roma közösséget érintő ügyek száma nagyjából azonos az előző évivel, az összügyszám megnövekedése azzal magyarázható, hogy a többi nemzetiségi közösségtől lényegesen nagyobb mértékben érkeztek olyan jelzések, amelyek érdekében fel kellett és fel lehetett lépni.
A nem roma közösségtől érkező ügyek esetében - amelyeken belül a legnagyobb arányt a valamennyi nemzetiséget érintő ügyek képviselik - kiemelt figyelem irányult a nemzetiségi kulturális autonómia érvényesítésével kapcsolatos egyes speciális kérdésekre. Gyakran visszatérő témák a nemzetiségi oktatás különböző vonatkozásai és több, a nemzetiségi önkormányzatok működésével, a pályáztatási rendszerrel összefüggő kérdés. A büntetőjogi ügyek száma nőtt az előző évhez képest. Ebbe a kategóriába olyan ügyek tartoznak, amelyekben a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézmények működésével kapcsolatban jeleztek vélt vagy valós visszásságokat; ugyanakkor az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhat bírósági eljárást is.
A közszolgáltatással összefüggő ügyekről is beszámolnak, amelyek a beadványozók által jelzett, zömmel közlekedési eszközök, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során tapasztalt valamilyen, elsősorban egyenlő bánásmóddal kapcsolatos magatartásbeli problémák. Két nagyobb témakörben volt és részben van folyamatban átfogó vizsgálat, amelyeket az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségijog-védelemért felelős helyettese együtt végez. Az egyik a most már 2017-ben lezárt, a nemzetiségi pedagógusképzés és a nemzetiségi hallgatók pályaképe tárgyú, a másik a nemzetiségi médiával kapcsolatos vizsgálat, amely nagyon komplex, nagyon szerteágazó, érzékeny téma, de amelyre vonatkozóan gyakorlatilag minden nemzetiségi közösségtől érkezett jelzés.
(9.30)
A nemzetiségibiztoshelyettes felhívta bizottságunk figyelmét még néhány kiemeltnek tekintethető ügyre. Az egyik ilyen a nemzetiségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatrendszer egyenetlenségei, visszásságai, szélsőséges esetben az együttműködésre vonatkozó abszolút negatív magatartás előfordulása, elsősorban a helyi önkormányzatok részéről, amelyeknek kötelességük biztosítani a nemzetiségi önkormányzatok technikai, működési feltételeit. A másik kiemelt ügy tárgya, amely azért fontos, mert a nemzetiségi oktatással, neveléssel függ össze, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve más nemzetiségi célú szervezetek részéről az intézményi tanácsba történő delegálás szabályai, amelyet jelentéssel tudtak lezárni, és amely kapcsán a szükséges jogszabályi változtatást éppen nemzetiségi bizottságunk törvénymódosító javaslata nyomán sikerült elfogadtatni a tisztelt Házzal.
Kiemelendő a beszámolóban ismertetett úgynevezett elvi állásfoglalások bevezetése 2016-ban, amelyek nem klasszikus, hagyományos, átfogó jelentések és vizsgálatok formájában születnek. Ezekben biztoshelyettesi szinten igyekeznek módszertani segítséget nyújtani olyan speciális esetekben, ahol nincs vagy nem feltétlenül állapítható meg jogsértés, visszásság azonban igen. Az állásfoglalás ilyen helyzetek kezeléséhez próbál elvi szempontok megadásával hozzájárulni.
A beszámoló részletei, de tapasztalataink alapján is, fontos hangsúlyozni, hogy 2016-ban jelentősen, 219-re nőtt a nemzetiségi programok száma. Ezek közül a legnagyobb dinamikával a nemzetközi vonatkozásúaké, a szakmai fórumoké, illetve a személyes szakmai megbeszéléseké, valamint a rendezvényeké nőtt. Kiemelkedő volt a valamennyi nemzetiséget érintő titkársági programok aránya, 51 százalék, illetve az egyes nemzetiségeket bemutató, valamint a kulturális rendezvények arányának növekedése.
A biztoshelyettes asszony által bizottságunknak adott tájékoztatásból kiderült, hogy a nemzetközi vonatkozású aktivitásban az is fontos szerepet játszik, hogy a Magyarországgal és a kisebbségi rendszerével kapcsolatos érdeklődés az elmúlt években nagymértékben megnőtt a nemzetközi intézmények tevékenységében is, például a nemzetiségijog-terület, intézményrendszer és azon belül a nemzetiségi biztoshelyettes sajátos pozíciója iránt, mivel ilyen máshol így, ebben a formában nem létezik.
A beszámoló és tapasztalataink szerint is 2016-ban megnőtt a nemzetiségi biztoshelyettesi megjelenés a médiában, elsősorban a megyelátogatásokkal, illetve a különböző jelentésekkel és állásfoglalásokkal kapcsolatos tájékoztatóknak köszönhetően. Jó sajtóvisszhang tapasztalható a nemzetiségi kulturális események, az emléknapok esetében is. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az országos média általában ritkábban tudósít a nemzetiségi rendezvényekről, és így nehezebben tud eljutni szélesebb társadalmi körökhöz mindaz a fajta tevékenység, amit a nemzetiségi közösségek, illetve jogaik védelmezői végeznek.
Fontos megemlíteni még, hogy 2016 márciusában elindították Facebook-oldalukat, amelyen igyekeznek minden releváns eseményről és történésről tájékoztatást adni, majd tavaly ősszel az angol nyelvű felületet, a Twittert is. Külön kiemelésre méltónak tartom a média témájában, hogy a tavalyi riói olimpia alkalmából megjelentették, ezáltal megismertetve a széles közvéleménnyel, hogy kik voltak azok a híres magyar olimpiai hősök, akik vállalták nemzetiségi származásukat.
Összegezve: a bizottság jóváhagyólag vette tudomásul, hogy a 2016-ban 50 százalékkal megnövekedett nemzetiségiügy-szám mellett az illetékes biztoshelyettes és munkatársai több átfogó vizsgálatot végeztek, folytatták a megyelátogatásokat, és a hivatalban jelentős nemzetiségi kulturális rendezvényeket szerveztek. A bizottság elismeréssel nyugtázta, hogy dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonyt az Európa Tanács a kisebbségvédelmi keretegyezményhez kapcsolódó nemzetközi tanácsadó bizottsága állandó független szakértő tagjává választotta.
A beszámoló és az elmúlt év gyakorlata alapján a bizottság tartalmasnak és eredményesnek értékelte a biztoshelyettes hivatala és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága együttműködését. Mindezek alapján az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló plenáris ülésen történő elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Vă mul-mesc pentru atencu care m-aonorat. Köszönöm szépen (Taps.)
