TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Helyettesei! A Magyar Szocialista Párt, mint ahogy az Igazságügyi bizottság ülésén is elmondta, támogatni kívánja a beszámolót, elsősorban azért, mert érződik és látszik az a szakmai munka, amit végeznek. Másodsorban azért, mert mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy Magyarországon az emberi jogok érvényesüljenek, ezen belül pedig a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok.
Ugye, én már nagyon sokszor, akár a parlamentben, akár bizottsági ülésen is elmondtam, hogy az egyik legfontosabb számomra, hogy a nemzetiségi jogok hogyan alakulnak, és ezen belül a roma kisebbség helyzete hogyan alakul Magyarországon. Ezért tehát számomra nagyon fontos, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésének rendje hogy tud alakulni, és mennyire tud szinkronba helyeződni a települési önkormányzat működésével és természetesen a lakosság működésével együtt, illetve együttműködésével.
Az elmúlt időszakban lehet látni azt, hogy minden kezd felbomlani, és nem az önök hibája miatt. Az együttműködés a települési önkormányzatok és a társadalom között kezd felbomlani azért, mert nincs egy rendszer, nincs egy olyan hierarchikus rendszer, amelyben lehetne látni, hogy kinek mi a feladata, és a feladatokat hogyan hajtják végre. Mondom ezt azért, mert ha az országos önkormányzatokat nézzük, ezen belül pedig a roma nemzetiségi önkormányzatot, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt pár évben, és ha csak 2016-ot nézzük az önök beszámolójához kapcsolódva, akkor azt láthatjuk, hogy teljes káosz uralkodik.
Teljes káosz uralkodott az Országos Roma Önkormányzatban, ami nem jó. Nem jó az országnak, nem jó a romáknak, és nem jó a nem romáknak sem, mert bűnbakot keresnek és találnak ilyen esetben. Ezért tehát azt gondolom, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy azt a működési rendet, amit a törvény egyébként jól szabályoz, próbálják meg betartatni. Tudom, megint nem az önök feladata, de felhívni a figyelmet, ajánlásokat adni igen. Ezért az országos önkormányzat vezetőségének, vezetőjének, elnökének, azt gondolom, fontos lenne ajánlást adni, hogy le lehessen ülni akár önöknek, akár más intézményeknek tárgyalni arról, hogy a magyarországi romák helyzete az integrációt érintve hogyan tud jobbá alakulni.
Nem történt meg és nem történik meg, hogy látható legyen, hogy az Országos Roma Önkormányzatban elmozdulás történjen, és egy olyan együttműködés alakuljon ki, amely az össztársadalomnak megnyugvást hozna. Persze, tovább is mehetnék, pedig ott nincs egyébként anyagi probléma. Lehet látni, hogy a források tömegei érik el az országos önkormányzatot. Az egy más dolog, és most nem mennénk bele, hogy azokat az összegeket hogyan használták fel, jól vagy kevésbé jól, vagy egyáltalán nem használták fel a működésre, illetve azoknak a támogatására, amire azokat a forrásokat kapták. Itt elsősorban a roma munkavállalók érdekében nem történt semmi.
(9.40)
De nem is erről szeretnék beszélni, mert ez más napirendi pontot érint, viszont a területi önkormányzatoknál, tehát a megyei roma nemzetiségi önkormányzatoknál, és egyébként nem csak a roma nemzetiségi önkormányzatoknál, lehet azt látni és érzékelni, hogy ennek a területi szintnek nincs gazdája, mert a megyei önkormányzatok annyira ki vannak üresítve, hogy nem lehet azt mondani, hogy adjatok meg minden dologi és minden személyi feltételt ahhoz, hogy biztosan tudjon működni a területi megyei roma nemzetiségi önkormányzat. Tehát azt lehet mondani, nem lehet látni ma Magyarországon, hogy léteznének területi nemzetiségi önkormányzatok.
Itt is kérném az ombudsman urat, országgyűlési biztos urat, hogy hasson az ajánlásával arra, hogy ezeket a kérdéseket helyi, területi szinteken kezeljék, mert ha nem, akkor nincs helyi, területi érdekvédelmi képviselete a helyi kisebbségi önkormányzatoknak. De ugyanúgy a helyi szinten is vannak anomáliák. Habár ott már egy kicsivel jobb a helyzet, mint az országosnál vagy éppen a területinél, mert helyszűke miatt ott nagyon sokszor kénytelenek együttműködni a települési önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok. Van, ahol nagyon-nagyon professzionálisan és jól együttműködnek, és ez köszönhető a települési önkormányzat vezetőjének, a polgármesternek, és köszönhető nem utolsósorban a helyi jegyzőknek, mert ők működtetik és ők tartják fenn ezt az egész területet.
Ezt azért emeltem ki, hogy köszönet nekik, mert vannak olyan területek is és vannak olyan települések is helyi szinteken, ahol egyáltalán nincs segítőkészség, sem abban, hogy megláttassák, hogy milyen törvények alapján kell a nemzetiségi önkormányzatnak működnie; sem a jogi, sem pedig a tárgyi, személyi feltételt nem biztosítják ahhoz, hogy a nemzetiségi önkormányzatok helyi szinten tudjanak működni. Ez nem az önök hibája, megint mondom, viszont kérném, hogy az ajánlásokat tegyék meg, hogy a jegyzők, az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok közötti viszony javuljon a következő időszakban.
Ez miért fontos? Nagyon sokszor azt mondjuk, hogy a romák felzárkóztatása az oktatásba, a foglalkoztatásba nagyon fontos. Viszont azok a tanórán kívüli felzárkóztatások és tehetséggondozások, amelyeket jogosan elvárunk - romák és nem romák várnak el jogosan -, nem tud működni, ha nincs egy olyan rendszer, amely átlátható és támogatható rendszer. Ezért tehát nagyon-nagyon fontos a magyarországi romák érdekében, de azt gondolom, az ország érdekében is, hogy az oktatásba segítsenek be azok a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek egyébként legfőképpen azért jöttek létre, hogy az oktatás és a kultúra ápolásával próbáljanak meg foglalkozni. Ezt ma nagyon kevés helyi nemzetiségi önkormányzat tudja bevállalni és megtenni. Ezért tehát azt gondolom, nagyon fontos lenne odafigyelni erre.
A költségvetés kapcsán viszont nem értek egyet Demeter képviselőtársammal abban, hogy nagyon sokat emelkedett. Valóban emelkedett abban a vonatkozásban, hogy működés helyett feladatalapra próbálják meg átadni a forrásokat, amivel nincs problémám és nincs is vitám, viszont azzal igen, hogy például a feladatalapú támogatás kapcsán a nemzetiségi önkormányzatok most már aláírásokat gyűjtenek, hogy a pontrendszer nincs rendben. Az az elosztási mechanizmus, amelyik ma, jelen pillanatban él, nem alkalmazható tovább, mert nem objektív döntések alapján születik meg a pénzek odaítélése, hanem nagyon sok esetben politikai és szubjektív döntések alapján.
Ezért tehát azt gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a feladatalapú támogatáshoz úgy jussanak hozzá, hogy valóban az elvégzett munka és tevékenység után kapják meg a forrást vagy éppen előlegezzék meg nekik, akkor át kell szabni a pontrendszert, mert ezzel egyetlenegy dolgot látunk, hogy vannak olyan önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, és főleg roma nemzetiségi önkormányzatokról beszélek, ahol nem végeztek munkát, viszont papíron nagyon nagy mértékben lefektették, hogy mit végeznének, mit végeztek. A forrást meg is kapják hozzá, mert a pontrendszer tökéletes, viszont a végrehajtását nem érzékelte sem a település, sem a lakosság.
Ezért tehát azt gondolom, hogy a pontrendszerek átszabására nagyon nagy mértékben szükség van. Még egyszer mondom, azt gondolom, a pénzösszegekkel vitám van abból a szempontból, hogy az átcsoportosítása, illetve a nemzetiségi önkormányzatoknak való átadása hogyan valósul meg. A nagyságával nem vitatkozom, mert valóban látható emelkedés van, de nem a működési költségvetésben, hanem egyéb más programok finanszírozásában, ami nem probléma.
A költségvetésről még két mondatot szeretnék mondani. Azt gondolom, hogy az alapköltségvetéssel, amit kapnak a helyi vagy mondjuk, a területi önkormányzatok, nem nagyon lehet mit tenni, nem lehet dolgozni velük, és nem lehet elvárni, nem lehet azt a követelményt hozni, amit elvár akár a település jegyzője, akár a képviselőtestület vagy a lakosság a nemzetiségi önkormányzattól, mert amikor pár százezer forintról beszélünk egy helyi nemzetiségi önkormányzat működési költségvetése kapcsán, akkor nem lehet azt mondani, hogy olyan munkát várunk el, amely a társadalmi integráció egyik alapköve lehet. Azért nem, mert tudjuk azt, hogy pénz, fegyver, paripa nélkül nem lehet csatákat, háborúkat megnyerni.
Ezért tehát a nemzetiségi önkormányzatok se tudnak nagyon-nagyon áttörő programokat végrehajtani. Még egyszer mondom, ehhez párosul az a bizonyos feladatalapú támogatás, amivel lehet már láttatni valamit, de ez nem minden.
Végül és nem utolsósorban két gondolatot szeretnék mondani, amit szeretnék az ombudsman úrnak és munkatársainak a figyelmébe ajánlani: a civil ügyek Magyarországon kezdenek teljes mértékben ellehetetlenülni. Azt gondolom, a civil ügyekben nagyon sok mindent kellene tenni és ajánlást megfogalmazni annak érdekében, hogy a civil kurázsi Magyarországon megmaradjon.
Ma nem látjuk a civil kurázsit; azért nem láthatjuk, mert azt véljük felfedezni, hogy nagyon sokszor politikai hovatartozástól függően osztják ki azokat a forrásokat, amik egyébként járnának a civileknek a munkájuk után. Ebben, azt gondolom, megint van mit tenni, hogy a függetlenségüket a civilek meg tudják tartani. A függetlenség, én azt gondolom, nagyon sok demokratikus alappillér lényege, és a civileké főleg nagyon fontos. Ezért tehát csak kérni tudom azt az ombudsman úrtól, az országgyűlési biztos úrtól, hogy igen, a civilekre hatékonyan tessenek odafigyelni, mert nem gondolom, hogy enélkül előbbre tudunk menni és demokráciát tudunk építeni.
Végül és nem utolsósorban, egyetlenegy gondolattal visszatérve a romák egészségügyi helyzetére: láthatják önök is, akár az önök felméréseiből és a látogatásaik kapcsán, hogy katasztrofális a romák egészségügyi állapota. Nem mondok mást, mint hogy ez a foglalkoztatásnak és az egészségügynek köszönhető, amelyre nem figyelünk oda, és nem figyel oda az aktuális kormány.
Én kérném azt, hogy arra is hassanak oda, hogy az egészségügyi prevenciót úgy próbálják meg elindítani, hogy azoknak a romáknak, akik ma a cigánytelepeken élnek, és közel 120 ezer fő él a cigánytelepeken, azoknak az élethelyzetét meg tudják változtatni a lakhatási feltételek biztosításával és a foglalkoztatási helyzet javulásával. Nem elég csak a közfoglalkoztatásban benntartani a romákat, ami egy nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy munkával tudjanak bért keresni, nagyon fontos eszköz. De azt lehet mondani, ez hosszú távon nem kifizetődő az országnak, mert ezzel azt lehet csak elérni, hogy szociális segélyezésre ítéljük azt a népcsoportot.
Ezért tehát, ha azt akarjuk, hogy a 120 ezer embert hozzuk ki abból a mélyszegénységből, amiben van és abból az egészségügyi állapotból, amit ott láthatunk, akkor van mit tennünk közösen, a kormánynak, az ombudsman úrnak és természetesen nekem is mint ellenzéki képviselőnek, hogy szűnjön meg az a helyzet, ami ott van, mert anélkül nem lehet egy új Magyarországot építeni, nem lehet egy új demokratikus társadalmat építeni. Ezért tehát közös a felelősségünk abban, hogy az a 120 ezer ember ott marad-e a mélyszegénységben vagy éppen ki tudjuk őket hozni.
Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. Mint ahogy elmondtam, a Magyar Szocialista Párt nevében köszönöm az országgyűlési biztos úrnak és a helyetteseinek a munkáját. A Magyar Szocialista Párt támogatja a beszámoló elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
