MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő úr! Tisztelt Ház! A devizaadósság csapdája egy olyan gyalázatos öröksége a 2000-es évek szociálliberális kormányainak, amelyet a mai napig nem sikerült teljes mértékben kihevernie az országnak, és nyilvánvalóan ez egy rendkívül érzékeny téma, amely érzékeny hozzáállást, érzékeny kormányzati fellépést igényel, és alapos mérlegelés alapján kell meghatározni a megteendő lépéseket, hiszen amellett, hogy nyilván el kell ismerni a korábbi kormányzatok mulasztásait, bűnét, ha tetszik, abban, hogy a devizahitelesek körüli szabályozás nem volt - nyilvánvalóan nem volt - elégséges és nem volt tisztességes, a cselekvési tér így tíz évvel később, jogállami keretek között bizony be van határolva egy végrehajtó hatalom számára.
Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván ön előtt is ismeretes, hogy a bírósági végrehajtás alapvető célja az adós által meg nem fizetett hitelezői követelések behajtása. Fontos ugyanakkor ehhez kapcsolódóan kiemelni, hogy a hitelezői követelések nem csupán a pénzintézetek követeléseiből tevődnek össze, hanem egyéb magánjogi követelések meg nem fizetésének is lehet eredménye az adós ingatlanának árverezése és esetleges kilakoltatása - például gyermektartásdíj-követelések nem teljesítése -, tehát az adósok nem kizárólag a banki tartozásaik miatt kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy a lakóingatlanuk elhagyására kényszerülnek.
A devizaadósok helyzetét rendező törvények, az úgynevezett devizatörvények vonatkozásában ki kell emelni a hitelintézeti törvény és a fogyasztói hitelekről szóló törvény módosítását, amelynek eredményeként bevezetésre került a középárfolyam kötelező alkalmazása. Maximálva lett az előtörlesztési díjak mértéke, és bizonyos esetekben a futamidő-meg-hosszabítási díjak, költségek elszámolása nélkül történhetett. Továbbá az Országgyűlés a devizatörvények megalkotásával rendezte a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdéseket, és meghatározta az érvénytelen szerződéses rendelkezések alapján szükségessé váló elszámolás szabályait, másrészt biztosította, hogy az érintettek lakóingatlanait e rendezés ideje alatt egészen ne lehessen kiüríteni.
A forintosítás árfolyamával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a jogalkotó figyelembe vette a Kúria 2014. június 16-ai döntését a devizahitelezéshez kapcsolódó árfolyamkockázatra vonatkozóan. A svájci frank árfolyama jelenleg nem 256, hanem 267, sőt 2010-ben járt 319-es szinten is. A kormány és az MNB együttműködésének köszönhetően 2014-es árfolyamon, vagyis 256 forintos svájcifrank-ár-fo-lya-mon 2015-ben megtörténhetett a forintosítás. Ennek köszönhetően a lakosság az árfolyamkockázattal kapcsolatos terhektől véglegesen megszabadult, így a svájcifrank-árfolyam okozta problémákkal már nem kell foglalkoznia.
Fontos tisztázni, hogy nem a 165-ös svájcifrank-árfolyamot kell összehasonlítani a 256-ossal, hanem a jelenlegi, még kedvezőtlenebb 270-es svájcifrank-árfolyamot. A jó időzítéssel végrehajtott forintosítás eredményeként a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése alapján a háztartások eddig mintegy 100, akár 200 milliárd forint törlesztőrészletet takaríthattak meg.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy már 2003 óta hatályos az úgynevezett téli kilakoltatási moratóriumra vonatkozó szabályozás, ami alapján a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. A téli kilakoltatási moratórium a legkritikusabb téli időszakban nehéz helyzetbe jutott családoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy a lakás elvesztése miatti helyzet ne járjon automatikusan együtt az élet veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével, a december 1. és március 1. közötti időszakra ugyanis kizárja a kilakoltatások foganatosítását.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a 2011 óta működtetett NET-program keretében összesen 36 ezer család számára biztosítja a lehetőséget, hogy elkerüljék a kilakoltatást, és egy kedvezményes bérleti díj fejében hosszú távra biztosítják lakhatásukat. A társaság 2017. augusztus 31-ig közel 32 400 ingatlant már megvásárolt a jelzáloghiteleiket törleszteni nem tudó, szociálisan rászoruló hiteladósoktól. Mivel a végrehajtási eljárások a szándéknyilatkozatok beérkezésétől szünetelnek, ezért azok a hiteladósok is fellélegezhetnek, akiknek a jogszabályoknak megfelelő kérelme még a feldolgozás fázisában tart.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az elmondottakból is, amelyek nem egy teljes körű felvázolását jelentették a kormány által foganatosított intézkedéseknek, kiviláglik az, hogy amit egy végrehajtó hatalom tehet a helyzet mérséklése, javítása érdekében, azok a lépések megtörténtek, és természetesen a jövőben is kiemelt figyelemmel kell kísérnünk ennek a problematikának az alakulását, és a megfelelő válaszokat meg kell adni. Köszönöm szépen, elnök úr.
