CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A több belső ellentmondást is tartalmazó interpellációjára igyekszem az ön számára is áttekinthető választ adni. Ön az interpellációjában egyrészt a kormány szemére veti, hogy a válság utáni években érvényesített alacsony bérek politikája megnyomorította a dolgozókat, majd ezt követően azt állítja, hogy a bekövetkezett gyors béremelések csődbe viszik a kis- és közepes vállalkozásokat. Végül pedig megállapítja, hogy az alkalmazottak alacsony bére miatt a kkv-kat munkaerőhiány sújtja.
Képviselő Asszony! El kellene dönteni azt, hogy mit akarnak, ugyanis ha emlékeztethetem önt arra, az LMP Gyurcsány Ferenchez, a szocialistákhoz, a jobbikosokhoz, Vona Gáborhoz hasonlóan nem szavazta meg azokat az adócsökkentéseket, amelyeket a parlament elé hozott a kormány, sem a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére vonatkozó jogszabályokat.
Természetesen az alapvető horizontális adó- és járulékszabályok némileg különbözőképpen érintik a hatályuk alá tartozó, de különböző helyzetben lévő munkavállalókat és vállalkozókat, a gazdaságpolitikai hatásaikat azonban a normatív szabályok mellé kapcsolódó egyéb eszközökkel együtt kell értelmezni. Nézzük tehát a tényeket! A tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodásra és a munkaerőhiányra adott munkaerőpiaci válasz eredményeként a versenyszférában az idei év első felében az átlagos bérnövekedés elérte a 11,1 százalékot, ami jelentős gyorsulást mutatott az előző évekhez képest.
Tessék figyelni! A bekövetkező bérnövekedés ugyanakkor százalékosan jóval magasabb, 13,6 százalékos volt a kkv-szektorban, a nagyvállalati 9,1 százalékossal szemben. Forintban számolva ez a különbség ugyan kiegyenlítettebb, de így is vezet a kkv-szektor a havi bruttó 31 800 forintos bérnövekedéssel, a nagyvállalati 29 900 forinttal szemben.
A foglalkoztatási és a munkanélküliségi mutatók egyértelműen azt bizonyítják, hogy a gyorsuló ütemű béremelkedések ellenére a munkahelyek száma nem csökkent, sőt továbbra is intenzív módon növekedik. Kiemelkedő, hogy idén a foglalkoztatásbővülés már teljes egészében a hazai versenyszektorban megy végbe, ahol a legutóbbi, május-júliusi adatok szerint 107 ezerrel nőtt a létszám, miközben a közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel, a külföldre ingázóké pedig 5 ezer fővel mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
A KSH részletesebb adatai azt mutatják, hogy az 5-205 fő közötti létszám-kategóriában, tehát pontosan a kis- és közepes vállalkozások kategóriájában, 2017 első felében 4,4 százalékos volt a létszám bővülése, ami jóval magasabb, mint a nagyvállalatok körében mért 1,7 százalékos emelkedés.
A területi különbségek csökkentése érdekében - ön erre is kitért - olyan szabályozási és támogatási rendszert dolgoztunk ki, ami a hátrányos helyzetű térségek felé orientálja a befektetőket. Ezen célok érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2017. évi központi keretéből 2017. augusztus 1-jén újra meghirdetésre került a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását segítő program, 10 milliárd forintos keretösszeggel. A programnak köszönhetően 1100-1200 kis- és közepes vállalkozásnál akár 5000-5500 új munkahely létesíthető, továbbá mintegy 10 ezer, már meglévő munkahely megtartását segíti elő ez az összeg.
Az általános adó- és járulékszabályok mellett kimondottan a kkv-k kedvező adózását szolgálja a kata és a kiva, amelyek érték- és létszámkorlátaiban, valamint a kiva esetében az adó mértékében is további könnyítések léptek életbe 2017. január 1-jétől. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Ezek mentén az adatok mentén kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
