DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény már számtalanszor módosult a Fidesz kormányzása alatt. Legutoljára éppen áprilisban kellett átfogóan módosítani az Országgyűlésnek ezt a törvényt, ami a gazdaság működése szempontjából meglehetősen fontos. Tehát nehezen érthető, hogy egy ilyen alapvető jelentőségű törvényt miért ilyen toldozgatás-foldozgatás jelleggel próbál alkalmassá tenni a kormány.
A most itt szereplő kicsi részlet valóban európai uniós vonatkozású, a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása miatt nyújtották be, jogharmonizációs céllal. Tehát a problémánk alapvetően nem ezzel az előterjesztéssel van, ami most itt fekszik a Ház előtt, hanem azzal, hogy sajnos az igazságügyi tárcának eddig nem nagyon jöttek be szakmai szempontból az átfogó törvénymódosítások a csődeljárási területen. Rövidesen csaknem mindegyiket korrigálni kellett kisebb-nagyobb mértékben, tehát utána kellett nyúlni a parlament által már elfogadott módosításoknak. Elég, ha csak az önálló zálogjog bevezetésére gondolunk itt.
A már sokat foltozgatott csődeljárási törvény javítgatásának nem túl tartós eredményeire, az alaposabb szakmai előkészítés követelményére már az áprilisi törvényjavaslat általános vitája során rámutatott az MSZP-frakció dr. Szakács László frakcióvezető-helyettes úr hozzászólásában. Nagyon sajnáljuk, hogy az akkor megfogalmazott, gyakorlatilag metodikai és szakmai javaslataink pusztába kiáltott szózatként maradtak, és nem érvényesültek a jogalkotás során.
A csődtörvénnyel kapcsolatban számos kritikát, illetve módosítást megfogalmaztunk már, például a brókerbotrányokkal összefüggésben is.
(14.50)
Azzal együtt, hogy jelen előterjesztésben az egy pozitívum, hogy nem lekaszálni akarja a bajba került céget, hanem kísérletet tesz a fizetőképesség helyreállítására, az egy helyes irány, hogy reorganizációs indíttatású a megoldási javaslat. Ugyanakkor, ami a brókerbotrányok környékén történt, az továbbra is skandalum, ugyanis a tapasztalatok alapján az érintettek az elszenvedett kárnak csupán a töredékéhez jutottak hozzá, és jelentős részben a szerencsétlen törvényi szabályozás alapján végrehajtott csődgondnoki intézkedések nyomán. Tehát a pénzpiaci területre abszolút nem adekvát, hogy mit csinálhat egy csődgondnok és mit nem. Aki egy picit is járatos ezen a szakterületen, az tudja, hogy itt a guillotine a veszteség maximálását jelenti, nem pedig a minimalizálását. A szakmai javaslatoknak, illetve azoknak, amelyek kiugrottak problémaként, a nyoma se látszik, hogy ne ismétlődjön meg, és a pórul járt károsultak ügye kedvezőbben oldódjon meg. Sem a kielégítési sorrendhez, sem a felszámolásba vonható vagyontárgyak bővítéséhez a Fidesz nem járult hozzá, így a károsult magyar családok tízezreit hagyták cserben, nagyon sokan kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mint egy normálisabb szabályozás esetén.
Az észrevételeink két részre oszthatók, mint ahogy a törvényjavaslat is két részre osztható: egyrészt az uniós vonatkozású, több tagállamot érintő fizetésképtelenségi eljárások szabályait tartalmazó jogharmonizációs szakaszokra, másrészt kisebb részben az új Pp.-vel kapcsolatos új szabályok átvezetésére. Az új uniós szabályozás a hatályoshoz képest valóban előremutató megoldásokat tartalmaz, ez önmagában részünkről is támogatható lehetne, azonban nem tudunk elmenni, nem mehetünk el szó nélkül a hazai viszonyok miatt a csődtörvény hiányosságai mellett, ami mihamarabbi megoldást igényel. Elég csak a brókerbotrányok már részben említett problémáira, a károsultak méltánytalan, mindmáig megoldatlan helyzetére gondolni. E problémákról még mindig nem hajlandó tudomást venni a kormány, és ezt nagyon nehezményezzük; lehet, hogy azért, mert, mondjuk, a Quaestor környékén akár kormányzati szálak is felmerülnek, de ez a károsultakat hátrányosan érinti.
Bár a csődtörvényt két-három havonta jelentősen átírja a kormánypárti többség, módosításaik nem állnak össze megfelelő rendszerré, a módosítások egy része elhibázott és korrekcióra szorulnak már rövid idő elteltével is, ezzel szemben a károsultak által kezdeményezett és jogos igényt megfogalmazó, az MSZP által benyújtott módosításokat mind ez idáig a Fidesz kivétel nélkül leszavazta. Közügyről lévén szó, ezt nem értjük, ugyanis ez nem politikai kérdés, ez teljesen egyszerű gazdasági kérdés, abszolút közügy. Nem értjük, hogy amikor az előterjesztő maga ismeri el, hogy technikai okokból ugyan, de a tisztelt Ház már most készülhet egy újabb, ezúttal novelláris szintű, csődtörvényt módosító törvényjavaslatra, akkor nem értjük, hogy az általunk is megfogalmazott javaslatokat, beépítve az uniós joggyakorlat miatt szükséges, a határon átnyúló okokból indokolt módosításokat, miért nem egy szerkesztett, átfogó, a jelenlegihez képest sokkal eredményesebb, jobb működést, jobb szabályozást lehetővé tevő csődtörvényt hoztak ide elénk.
Mindezek alapján mi úgy gondoljuk, hogy egy, a szakmai részt elismerő tartózkodás lehet a maximum a frakciónk részéről, hangsúlyozva, hogy egy szerkesztett, sokkal jobb törvényre van szükség. Köszönöm szépen, elnök úr.
