DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló előterjesztés valóban egy igen alaposnak tűnő munka, és pláne, ha még valami, az oltalmat illető anyagi kedvezmény is társulni fog hozzá, biztosan jó hatást fog gyakorolni a hazai szellemi tulajdon megvédésére, és azok a szerény számok, amelyeket az elmúlt három évről államtitkár úr ismertetett, a későbbiekben, hasonlóan a magyar szellemi tulajdon gyarapodásához, növekedni fognak.
A használati minták oltalma a találmányoknál egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek a szabadalmakhoz képest lényegesen gyorsabban megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi formája. A fideszes képviselő úr által már említett kormányrendelet, amit szeretnek elnevezni és Jedlik-tervnek mondanak… - tévedés ne essék, Jedlik Ányos iránt én is rendkívül nagy tiszteletet érzek, de hogy az ő nevével illetnek egy ilyen dolgot, az már nem biztos, hogy annyira támogatható. Mindenesetre ez a kormányhatározat egy használható programot dolgozott ki, és ennek keretében előirányozták a használati-minta-oltalmi rendszer továbbfejlesztését is és az ügyfelek igényeihez igazodó finomítását.
A jelen javaslat a célkitűzések megvalósításának szolgálatában pontosítja az oltalomképesség feltételeit, hogy mi minősülhet egyáltalán mintának, mi tartozik ebbe a körbe a technika mai állásához viszonyítva. Lényegesen áttekinthetőbbé teszi, a jogintézmény sajátosságaihoz igazítja az eljárási szabályokat, ami nagyon fontos, mert nem sokat ér egy oltalom, ha kezelhetetlen az eljárási szabályrendje.
A használatiminta-törvény fogalomrendszerét a szellemi tulajdon fogalomköréhez is igazítja. A birtoklási keresetek visszaélésszerű alkalmazását visszaszorító rendelkezéseket vezet be, többek között megszünteti a használati minták birtoklásának büntetőjogi fenyegetettségét. Oltalmazhatósági vélemény, intézmények bevezetését is tartalmazza. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala újdonságkutatás eredményeként adja ki a törvény hatálybalépését követően.
Ahogy említettem, és az előterjesztői expozéban is szerepelt, itt most egy társadalmi egyeztetést követően került, nagyon helyesen, előterjesztésre ez a törvényjavaslat. Ezt az előterjesztést, illetve ennek a tervezetét már március 10-én közzétette az Igazságügyi Minisztérium, és az indoklás szerint a szabályozás kialakítását egy elég alapos kérdőíves felmérés előzte meg. Meglehetősen furcsa ugyanakkor a javaslat 21. §-ának azon rendelkezése, itt azért a hatalom-mánia azért előjön, miszerint a mintaoltalom szerinti eljárásban is vizsgálhatja a bíróság a mintaoltalom érvényességét - ez eddig jó -, azonban csak a felekre kiterjedő hatással. Tehát ha valaki bejelent egy problémát, akkor a két fél viszonyát megvizsgálhatja a bíróság, és dönthet valakinek a javára. Mindenkire kiterjedő hatállyal, azaz a mintaoltalom megerősítéséről vagy megszüntetéséről továbbra is kizárólag a szellemi termékek nemzeti hivatala dönthet a jelen törvény alapján is.
Ezzel a közigazgatás és az igazságszolgáltatás a jogállami, vagy mondjuk úgy, angolszász gyakorlatban szokásos viszonyát, nevezetesen, hogy a bíróság ítélete kötelezi a közigazgatási szerveket is bizonyos gyakorlat követésére, ez a javaslat áttöri. Tehát leszűkíti a bíróság döntését arra az egy esetre, amit ő ott két peres fél viszonyában megítél. Ugyanis kétséget nem hagy az előterjesztés afelől, hogy a szellemi termékek nemzeti hivatala a bírói döntésre tekintet nélkül megteheti, tehát esetenként meg is fogja ítélni a mintaoltalom érvényességét. Véleményünk szerint ez nem helyes. Az előterjesztés ugyanis maga szögezi le az indoklásában, hogy a bitorlási kereset elutasítása nem jelenti azt, hogy a bíróság ítélete alapján a mintaoltalmat a szellemi termékek nemzeti hivatalának automatikusan minden további eljárás és vizsgálat nélkül törölnie kellene a lajstromból.
Felmerül a kérdés, miért nem dönthet a bíróság, ha tisztáz egy jogi helyzetet, a megsemmisítésről, ha a perben egyébként vizsgálja a megsemmisítés feltételeinek fennállását. Mennyivel tud többet a szellemi termékek nemzeti hivatala, hogy ezt követően eltérhessen a bíróság meghozott ítéletétől? Miért féltik ennyire a hivatal hatáskörét? Mi úgy gondoljuk, hogy itt helyesebb lenne a szokásos jogállami eljárások követése, ha a bíróság egy kérdésről dönt, akkor annak általános hatása lehessen.
Ezzel együtt a javaslat mögött mi látjuk az érdemi szakmai munkát, de ugyanakkor nem lehet azt szó nélkül hagyni, hogy még a találmányok beje-gyez-tetését is körüllengheti bizonyos furcsa, esetleg korrupciógyanús megoldás. Nem sokkal ezt megelőzően, illetve pont a kidolgozási szakaszban maga a miniszterelnök kabinetfőnöke is feltalálóként szerepel a digitális aláíráshoz kötődő találmánnyal összefüggésben, az e-közigazgatás kiépítése kapcsán már komoly kormányzati hátszéllel dolgozó Hunguard Kft. tulajdonosai mellett a digitális aláírás szaba-dal-masai között; ami természetesen nem egy parlamenti vita tárgya, hogy megítéljük, hogy Rogán Antal milyen feltalálói képességekkel, illetve feltalálói tevékenységgel, eredményekkel bír, mindenesetre szegény Antinak a nyúzott ábrázatát látva nehezen lehet elképzelni, hogy szabadidejében még a digitális aláírás rejtelmeit garantáló szabadalommal is foglalkozik.
(15.40)
Tehát jó lenne, ha egy tiszta környezetben lenne megvalósítható egy ilyen előremutató szakmai cél a szellemi termékek oltalma területén.
Mindezek tekintetében mi úgy gondoljuk, hogy ellene semmiképpen nem fogunk szavazni ennek a törvényjavaslatnak. Köszönöm szépen, elnök úr.
