DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tudásra épülő globális gazdaság és az információs társadalom korában a szellemi tulajdon védelme a vállalkozásbarát és innovációt serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú elemévé, alapvető versenyképességi kérdéssé vált. A gazdasági növekedés serkentésére a legjobb esélyt az innováció és a kreativitás felkarolása kínálja. Ebben meghatározó szerep jut a szellemi eredmények jogi oltalmát biztosító szellemi tulajdonnak. A nemzeti tudásbázis és a kulturális vagyon hatékony védelmét csak a szellemi tulajdon korszerű eszközrendszere garantálhatja. A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. Ezzel járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez. A szellemi tulajdon tehát sokoldalú eszköz a gazdasági, társadalmi fejlődés előremozdítására, a nemzet gyarapodásának biztosítására.
Ahhoz, hogy ezt az eszközt célzottan, hatékonyan és tudatosan használhassuk, elengedhetetlen a szellemi tulajdon helyzetének módszeres áttekintése és azoknak az irányoknak a kijelölése, amelyek mentén a szellemi tulajdon a kibontakozás és a növekedés felé lendítheti gazdaságunkat és kultúránkat. Ehhez pontos, megbízható térkép kell, azaz állapotfelmérés a szellemi tulajdon hazai viszonyairól, valamint jól beállított iránytű, azaz olyan stratégia, amely világos cselekvési irányokat határoz meg a szellemi tulajdon rendszerének továbbfejlesztéséhez, méghozzá oly módon, hogy ezzel a lehető legnagyobb mértékben támogassa a nemzetpolitika és egyes kapcsolódó szakpolitikák megvalósítását.
Az 1666/2013. kormányhatározattal elfogadott, a szellemi tulajdon védelmére létrehozott nemzeti stratégia, azaz a Jedlik-terv, amelyből az előzőekben idéztem, a belföldi iparjogvédelmi oltalomszerzés esélyeinek javítása érdekében stratégiai célként határozta meg a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését és az ügyfelek igényeihez igazodó finomhangolását. Ennek a vizsgálatnak ki kell terjednie a hazai kkv-k valós érdekeltségére, illetve speciális igényeire, továbbá a szabadalom és a használatiminta-oltalom viszonyára is mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a használati-minta-oltalmi rendszer felülvizsgálatának szakmai megalapozása, valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplők igényeinek felmérése érdekében a törvénymódosítás előkészítését megelőzően sor került egy vitaindító kérdőív közzétételére. Ezt követően a konzultáció eredményeit is figyelembe vevő törvényalkotási koncepció véleményezésére is volt lehetőség. A jelen előterjesztés tárgyát képező módosító javaslat a véglegesített koncepció alapján készült el. Ahogyan a T/17307. számú törvényjavaslat általános indoklásából is kiderül, a használati minták oltalma mint a találmányoknál egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek a szabadalmakhoz képest gyorsan megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi, oltalmi formája fontos szerepet tölt be a nemzeti vállalkozásfejlesztésben és a gazdaságélénkítésben. Az oltalmazható megoldások köre szűkebb a szabadalmazható találmányokéhoz viszonyítva, és az oltalmazhatósághoz megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, a mintaoltalomhoz azonban rövidebb oltalmi idő is társul. Az elhangzottakból is következően az oltalmi formát 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe, akik a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak a belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése.
Éppen ezért nagyon előremutató, hogy a javaslat a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezések kiigazítása, az oltalomképességi feltételek pontosítása és finomhangolása érdekében egyértelműen rögzíti, hogy mi minősülhet mintának, a minta definícióját kibővítve és a mintának nem minősülő tárgyak felsorolását kiegészítve mi tartozik a technika állásához, valamint milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor.
(15.30)
A törvényjavaslat tisztázza továbbá a használati-minta-oltalom és a szabadalom viszonyát, valamint megszünteti a kettős oltalom kizárását. A mintaoltalom iránti eljárás szabályozásának áttekinthetőbbé és a jogintézmény sajátosságaihoz jobban illeszkedővé tétele még népszerűbbé teheti ezt a formát a hazai vállalkozások körében. A normaszöveg egyértelművé teszi, hogy hol kell a közigazgatási eljárás általános szabályait és hol kell a szabadalmi eljárás szabályait alkalmazni, és megalkotja a mintaoltalmi eljárás olyan szabályait, ahol a szabadalmi eljárástól való kisebb-nagyobb gyakorlati eltérések ezt indokolják.
Jedlik Ányos szavaival zárva felszólalásomat: „Nincsen egyéb hatalom tehát a Földön, mint a tudományok varázsereje, mely mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jólétét eszközölhetné és biztosíthatná.” Bízom benne, hogy a törvényjavaslat elfogadásával Magyarország versenyképessége tovább erősödik. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
