KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget és a szót. Ahogy már többen elmondták előttem felszólaló képviselőtársaim a használati minták oltalmával kapcsolatban, ez egy gyorsan megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi forma, amely fontos szerepet tölt be a vállalkozásfejlesztésben és a gazdaságélénkítésben. Ennek a törvénynek ezt a jelleget kellett volna meghagyni, véleményünk szerint egy pici túlszabályozással pontosan ezt a jellegét fogja elveszíteni az iparjogvédelmi oltalmi forma.
Gyakorlatilag 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe, és belföldi viszonylatban volt értelmezhető - ez is elhangzott itt már a korábbiakban -, és egy olyan változtatást tartalmaz a szabályozás a technika állásával kapcsolatban, hogy a gyakorlatba vételnél a belföldi kitétel kiveszi belőle, tehát nem feltétel, hogy belföldi gyakorlatba vétel révén váljon bárki számára hozzáférhetővé, ezentúl már a külföldi gyakorlatba vétel sem akadálya ennek.
A kormánynak az a célja, hogy a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket és az oltalomképességi feltételeket pontosítsa, vagy meghatározza, mi minősül mintának vagy mi nem tartozik ide, illetve hogy a technika állása - ahogy az előbb is említettem - pontosan hogyan definiálható, magának az eljárásnak a pontosabb szabályozását, elvileg az áttekinthetőbbé tételét - a gyakorlatban majd kiderül, hogy valóban ezt fogja-e eredményezni - és a szabadalmi törvénnyel való harmonizációt. Itt némi ellentmondás fedezhető fel abban, hogy el akarják érni azt, hogy ne egy kis szabadalomról legyen szó a használatiminta-oltalom kapcsán, viszont mégis mindenben, szinte mindenben a szabadalmi törvényhez próbálják harmonizálni ezt a jogszabályt. Ennek a jogszabály-harmonizációnak vannak előnyei és vannak hátrányai is.
Gyakorlatilag, ha megnézzük magát a jogszabályt, talán az egyik legfontosabb különbség, hogy a használatiminta-oltalom tárgyát kibővíti, és a kizárt újítások körét is természetesen a vegyi termékek és a keverékek esetében. Eddig ezt csak a jogalkalmazás, illetve a jogtudomány zárta ki, most már a törvény szövegébe is belekerül; hogy miért kellett, arra utal a szabadalmi hivatal oldalán lévő szakmai indoklás, amely szerint pontosan egy ellentétes irányú lobbi volt a gyógyszeripar részéről, amely szerint a használatiminta-oltalmat szerették volna kiterjeszteni erre a területre is. Ehhez képest került bele végül a szabályozásba a vegyi termékek és a keverékek kizárása a használatiminta-oltalom köréből.
Gyakorlatilag, mint már említettem, a technika állásához kapcsolódóan a belföldi kitétel kikerült a gyakorlatba vételnél. Ez számunkra azért furcsa, mert ahogy említettem már, 90 százalékban hazai felhasználók vették igénybe az erre a hasz-ná-la-ti-min-ta-oltalomra vonatkozó szabályozást. De a szabadalomnál az újdonságnak nemzetközi szinten kell fennállnia, míg a használatiminta-oltalomnál eddig csak belföldön kellett, ezen most változtatna a jogszabály az előbb említett kitétellel, illetve a belföldi kitétel eltörlésével a jogszabályból.
Amit még fontos megemlíteni, hogy a feltalálói minőség a szabadalomnál egészen más, ott a szakember szintjéhez mérik, a használatiminta-olta-lom-nál pedig a mesterségben jártas személy mint terminus technicus van meghatározva a jogszabályban. A mesterségben járatos személy tudásához mért… - ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy ledegradálják az ő személyét. Gyakorlatilag újonnan bekerül a jogszabályba az, hogy az oltalomban részesülő eljárást nem alapozhatja meg önmagában az a körülmény, hogy a technikai állást több forrás együttesen határozza meg, tehát hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű források határozzák meg, ez még önmagában nem alapozza meg a feltalálói lépés meglétét.
Ezekkel a pontosításokkal gyakorlatilag akár egyet is tudnánk érteni, ha valóban az lenne a cél, hogy az iparjogvédelmi eljárások során az innovációt fejlesszük, és minél inkább elősegítsük azt, hogy új megoldások szülessenek. Azonban, ha gyengítjük a használatiminta-oltalmat mint intézményt, azzal nem biztos, hogy ezt a célt fogjuk elérni. Ha kiveszünk a használatiminta-oltalom köréből több terméket, eljárást vagy csoportot, és megbonyolítjuk magát az eljárást vagy kicsit az adminisztrációt növeljük, ezzel nem feltétlenül segítjük elő az innováció bővülését, növekedését, hiszen ha úgy érzi valaki, hogy az őáltala felfedezett eljárás nem védett eléggé a szellemi oltalom által, a polgári jogban a szellemi oltalmi jog által, akkor ő gyakorlatilag nem biztos, hogy érdekelt lesz abban, hogy az innovációba pénzt és energiát fektessen vagy különböző eljárások kifejlesztésére fordítsa az energiáját.
(15.50)
Ugyanez igaz a büntető törvénykönyvből való kivételére a használatiminta-oltalomnak, hiszen eddig a Btk. szabályozta, ezentúl azonban erre nem lesz lehetőség, csak polgári per keretében kártérítési igény benyújtására, ami szintén, azt gondolom, tovább gyengítheti ezt az intézményt.
Összességében az álláspontunk az, hogy a jogszabály, maga az általános indokolásban megfogalmazott célok előremutatóak lennének, ám maga a törvény szövegszerű ismertetése során sokszor többször bukkanunk pont ezzel ellentétes hatásra vagy ellentétes eredményre vezető változtatásokra, módosításokra, ahogy ezt itt az előbbiekben felsoroltam. Ennek természetesen az ellentmondásait talán ki lehetne küszöbölni, azt gondolom, akár módosító indítványokkal; nyilvánvalóan, ha olyan indítványt, az Országgyűlés által is elfogadható indítványt terjesztünk be, akkor majd kérjük a későbbiekben ennek az Országgyűlés általi támogatását.
Egyelőre, azt gondolom, a mi álláspontunk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának az álláspontja valahol a tartózkodás és az igen szavazat között mozog, a későbbiektől függően fogjuk majd az álláspontunkat véglegesíteni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
