DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes, amikor az ember a kezébe veszi a törvényjavaslatot, és azon ritka élmény éri, hogy van hozzá hatásvizsgálati összefoglaló is; ezt nem nagyon szoktuk meg a Fidesznél az elmúlt időszakban. Viszont meglehetősen furcsa megjegyzések szerepelnek ezen.
Így például az, hogy az előterjesztésnek költségvetési hatása nincs; az adminisztratív terhek nem változnak. Írja azt is a hatásvizsgálati lap, hogy a tervezetnek egészségi, környezeti, társadalmi hatásai nincsenek. Akkor mi a francnak törvényt alkotni? Milyen hatása van akkor? Tehát ezek mind nincsenek neki. Egyébként azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy költségvetési és adminisztratív hatásai nincsenek, de mégis ezt tartalmazza a hatásvizsgálati lap, tehát nagyon érdekes, hogy amikor van ilyen, akkor is meglehetősen furcsa, amit tartalmaz.
Tudni kell és látni kell azt, hogy ez párhuzamosan a második olyan törvény, ami fut most az Országgyűlés előtt, és a közjegyzői kart, illetve a közjegyzőkre vonatkozó jogi szabályozást illeti és módosítja. Volt, igaz, a másik javaslat kapcsán, az Igazságügyi bizottságban már egy vita erről, de abszolút ideillik, ehhez a javaslathoz is, hogy érdemes lenne talán eldönteni azt, hogy a közjegyző alapvetően milyen funkciót lát el a magyar közéletben. Ugyanis egyrészt közhatalmat gyakorol, másrészt pedig olyan, lakosságnak szóló, ha úgy tetszik, szolgáltatásokat nyújt, aminek semmi köze a közhatalom gyakorlásához. És talán ezért is van az, hogy ezt a hibás és rossz rendszert, ami annak idején egy nagyon erős közjegyzői lobbi hatására alakult így, a jogalkotó most kénytelen itt-ott toldozni-foldozni. Nem az előterjesztés alapvető céljaira gondolok most itt, de például a közjegyzői vizsgára igen. Ugyanis azzal egyetértünk, hogy ha van egy európai kötelezettségünk, akkor annak meg kell felelni. Ebben nincs vitám a kormánnyal; az, hogy ezt helyre teszi, rendbe teszi, rendben van.
A végrendeletekkel kapcsolatos szabályozás is, azt gondolom, szakmailag elfogadható és támogatható. Azonban elég hosszan rendelkezik a törvény, és itt az előző felszólalások is hangsúlyt fektettek rá, hogy van egy úgynevezett közjegyzői vizsga, illetve hogy kiből válhat közjegyző, tehát milyen végzettség szükséges hozzá. Például mit jelent az, hogy olyan okleveles jogász szakképzettség, ami a jogi szakvizsga előfeltételeinek megfelel? Most csak a külföldire gondol, képviselő úr vagy államtitkár úr, vagy pedig Magyarországon is van még ilyen? Mert én a jogi egyetemet tudom, mást meg nem. Úgy tudom, hogy a Közszolgálati Egyetemen induló képzések nem jogosítanak majd közjegyzői munkakör betöltésére. Akkor mire kell még gondolni? Legyenek szívesek segíteni nekem! Vagy tényleg csak a külföldi értendő ez alatt?
A másik, hogy azon kívül, még egyszer mondom, hogy célszerű lenne a közjegyzők és ügyvédek viszonyrendszerét rendezni, mert sok probléma és sok jogszabályi pótcselekvés elkerülhető lenne ezáltal, ugyanúgy célszerű lenne végre a jogi szakvizsgának a megreformálása, már ha tényleg erre kormányzati igény van. Legalább 6-7 éve, nagyságrendileg amióta a Fidesz kormányoz ebben az országban, hallom azt, hogy már csak nagyon rövid idő, és a jogi szakvizsga rendszere át lesz alakítva. Aztán ennek sosem leszünk tanúi. Miért? És államtitkár úr, örülnék, ha erre válaszolna, hogy akkor most van ilyen terv, vagy nincs ilyen.
(Szávay Istvánt a jegyzői székben
Ikotity István váltja fel.)
Ikotity István váltja fel.)
Mert kérdezem én, hogy ha a közjegyzői hivatásrendet a jogi hivatásrendek közé soroljuk, márpedig nagyon úgy tűnik, hiszen az Országos Bírói Tanácsban most már az OIT-hoz képest nemcsak az ügyvédi és az ügyészi kar rendelkezik képviselettel, hanem a közjegyzői kar is, nagyon helyesen szerintem, akkor miért nem lehet eldönteni azt, hogy akkor megtartjuk az egységes jogi szakvizsgát, akkor ez vonatkozik a közjegyzőkre is, se több, se kevesebb, vagy pedig megreformáljuk ezt, és akkor külön vizsgája lesz majd az ügyvédeknek, az ügyészeknek, a bíráknak, a közjegyzőknek. Ez is egy járható út; nyilvánvalóan ez a szakmák közti átjárást megnehezítené. De azt nem látom be, hogy annak mi a teteje és mi az értelme, hogy míg egy bírónak, egy ügyvédnek, egy ügyésznek nem kell külön a szakvizsgán felüli vizsgát letennie, addig egy közjegyzőnek meg igen, miután a jogi szakvizsgát egyébként letette. Miért? Aki ügyvédjelöltként dolgozik, az ugyanúgy nem ismeri, ha át akar menni bírónak, a bírósági ügyviteli szabályokat, vagy éppen az ügyészségit. Aki bíró volt, az soha életében nem találkozott és nem foglalkozott az ügyvédi törvénnyel, az ügyvédi etikával, vagy éppen azzal, hogy egy beszélőn hogy kell és mit lehet tenni és mit nem egy büntetőügy esetében. Ezek ugyanúgy speciális területek, mint a közjegyzői.
Én csak szeretném megkérdezni, hogy mi az indoka annak, még egyszer, hogy míg a más hivatásrendek esetén a szakvizsgán kívül nem kell más vizsga, addig a közjegyzők esetén kell más vizsga. Én azt gondolom, és ez az én meggyőződésem, hogy el kéne dönteni azt, államtitkár úr, hogy egységes szakvizsgát akarunk vagy hivatásrendenkénti szakvizsgát szeretnénk, és akkor ehhez kell mérni a közjegyzőkre vonatkozó szabályozást is. Ez így felemás, és semmi értelme.
Úgyhogy, bár a rendelkezések egy részével, ami az uniós jognak való megfeleltetést illeti, vagy amit említettem még, külön kiemeltem, a hagyatéki eljárásokra, az öröklésre vonatkozó rendelkezéseket illeti, azokkal egyet tudunk érteni, de ezzel a rendszerrel, ahol önök külön vizsgát követelnek a közjegyzőktől, nagyon nem. Úgyhogy ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni, és azt kérjük még egyszer, államtitkár úr, hogy a minisztérium végre döntse el azt, hogy mit akar, a szakvizsga rendszerét merrefelé mozdítja el. Lehet erre is, lehet arra is, de ez megint egy olyan hibrid megoldás, aminek semmi értelme. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Józsa István tapsol.)
