DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat valóban túlmutat annyiban egy törvénymódosításon, hogy az Európai Unió és az Európai Unió szerveinek hozzáállását is kifejezi az egyes jogrendszerekhez.
Ezt már előttem szóló képviselőtársaim kifejtették, hogy valóban ez egy érdekes állapot, hogy a közjegyzői közhatalom-gyakorlást - mert ezt nem tudom én sem máshogy minősíteni, mint közhatalom-gyakorlást -, ahol a közjegyzők megfelelő területen eljárva, megfelelő kinevezési rendszerrel elnyerve a jogosultságukat, azt megfelelő számban, az állam által meghatározott módon, meghatározott összeférhetetlenségi szabályokkal és számos elemében a közhatalmat gyakorolva eljáró közjegyzők miért nem esnek az EU működési szerződésének 51. cikke kivételei közé. (Sic!)
Ezt hallhattuk, hogy egy korábbi eljárásban a magyar állam is vitatta; ennek a részleteit bizonyos mértékig ismerhetjük, nyilvánvalóan oly mértékben nem, hogy mit kellett volna vagy mit lehetett volna még tenni, hogy meggyőzzük az EU-t. Nem tudom, pont emiatt, hogy esetleg bizonyos törvénymódosítások kiküszöbölhették volna-e azt, hogy állampolgárságtól függetlenül a közjegyzői hivatást meg kelljen nyitni, vagy ez volt az egyszerűbb helyzet, mert mondjuk, túl bonyolult törvénymódosításokra lett volna szükség ahhoz, hogy ezt az Unióban is elfogadják, és ahogy Répássy képviselőtársunk mondta, lehet, hogy így egyszerűbb bevenni a törvénybe, és utána majd a kinevezési gyakorlatnál nyilvánvalóan, amikor értékelik a pályázókat, akkor nem túl sok jóra számíthatnak, ha jól értettem.
Kölcsönösen túl nagy eséllyel nem indulhatnak az egyes tagországokban a közjegyzői posztra pályázók, de tudomásom szerint azért van olyan ország, ahol bizonyos feltételeknek megfeleltek a közjegyzők, és az államhatalom gyakorlását, a közhatalom gyakorlását elismerték számukra.
Tehát ismereteim szerint nem lehet azt mondani, hogy az Európai Unió minden országában ugyanez a gyakorlat. A magyar szabályozást ilyennek minősítették, ami elvi éllel is sajnálatos, mert akkor úgy tűnik, hogy ez megnyithatja abba az irányba a gondolkodást, akár rossz értelemben a törvényhozók, a magyar törvényhozók gondolkodását is, hogy ez egy piacihoz hasonló szakma legyen, vagy elkezdjük a piacihoz hasonló, akár az ügyvédi szakmához közelíteni a közjegyzőit.
Itt nem került ma napirendre, de az illetékességi szabályok módosítása is valamilyen szempontból ebbe az irányba hat. Gondolom, még bizonyos háttéregyeztetéseket le kell folytatni. Itt néhányan, ha körbenézek a teremben, Répássy Róbert képviselőtársam és Bárándy Gergely az Igazságügyi bizottság ülésén jelen volt, amikor a másik közjegyzőitörvénymódosítást, ami az illetékességi szabályokat módosította volna, illetve a Budapesten már működő rendszerhez, ami gyakorlatilag egy megye illetékességi területén való eljárást jelentette, ezt vidékre is kiterjesztette volna, illetve a Budapesten kívüli megyékre is kiterjesztette volna. Ehhez már elkezdtek záporozni helyben, az Igazságügyi bizottság ülésén megfogalmazott fideszes, egyelőre még be nem nyújtott, de szóban támogatásra lelt módosító javaslatok, amelyek már alirodák nyitását is előrevetítették, tehát hogy ez legyen a módosító.
Ez lehetne az egyik módosító javaslat a Fidesz-KDNP-képviselők részéről. Ez nyilvánvalóan már egy olyan út, amin ha elindulunk, akkor erre hivatkozva már az egyéb jogköröket is úgy lehet módosítani, hogy a közjegyzői tevékenységet egyre inkább, ahogy mondtam, egy piaci szegmensen való működéshez közelítsük, ami azért is problémás, ezt elmondtam az Igazságügyi bizottságban is, hiszen már a devizahitelszerződéseknél láthattuk, hogy a közjegyzők vagy nem tudtak ellenállni az anyagi csábításnak, hogy minél több banki szerződés befolyjon eléjük és ezeket a szerződéseket gyakorlatilag kontroll nélkül aláírják, miközben nekik a törvényességet kellett volna garantálniuk. Tehát vagy az anyagi csábításnak nem tudtak ellenállni vagy szakmailag nem voltak azon a színvonalon, hogy kimondják azt, hogy ezek a szerződések bizony a magyar jogszabályokkal szembemennek.
Egyébként néhány pontjában ezek a szerződések megállapíthatóan későbbi bírósági döntések vagy akár az Alkotmánybíróság döntésére is hivatkozhatnánk, alapjában véve bebizonyosodott, hogy nem feleltek meg a jogszabályoknak, és még számtalan olyan pont volt ezekben a szerződésekben, amelyek esetében nem jutott el odáig a vizsgálat, hogy kimondásra kerüljön ezeknek a jogszabálysértő jellege, vagy nem kerültek a bírósági, kúriai, alkotmánybírósági eljárásban felülvizsgálásra abban a tekintetben, hogy nem voltak érintettek ezek a pontok. De attól még ki lehet mondani, hogy a közjegyzők sajnálatos módon nem látták el kellőképpen a tevékenységüket. Tehát ezért vagy azért, szakmai vagy pénzügyi okból ők csak egyfajta aláírói voltak vagy előttük az ügyfelek aláírását, az előttük való aláírását igazolták, de egyébként azt a törvényi garanciát nem látták el, amire a közjegyzőket az államnak tartania kellene, illetve a közhatalom gyakorlásában az államnak és az állampolgároknak számítani kellene rájuk.
Ha ebből indulunk ki, akkor nyilván tényleg nem gyakoroltak közhatalmat, de nem ez lenne az az állapot, amit el szeretnénk érni. Jómagam egy olyan világban hiszek, ahol a közjegyzők akár egy bank által átküldött blankettaszerződésre is azt merik mondani, hogy ez köszönőviszonyban sincs a magyar jogszabályokkal, és azt merik mondani, hogy neki mint közjegyzőnek nem az a feladata, hogy ezt felolvassa a banki leendő hiteladós számára, hanem akár kiálljon a bank irányába is ezeknek a módosításáért, ne csak a nevét meg az egyéb elérhetőségét írja be.
Sajnálatos módon ezt tömegével láthattuk következmények nélkül, és egyébként a devizahiteles ügyekben a közjegyzők szerepe sem merült fel olyan nyomatékosan, mint az egyéb szereplőké, pedig a rendszer hiányosságaira azért jelentősen rámutatott, és akkor még ki lehet terjeszteni arra is, hogy amennyiben több közjegyző áll illetékességi terület szempontjából a bankok részére, akkor ők - felmerülhet az a kérdés - könnyebben ki is választhatják azt a közjegyzőt, akihez majd el tudják küldeni az ügyfelet. Tehát nem az ügyfél fog választani, ezt felejtsük el, majd a bank - mint a másik oldali ügyfél -, tehát őt is tekinthetjük ügyfélnek, lévén, hogy ő küldi a leendő hiteladóst a közjegyzőhöz.
(14.20)
De ebben az esetben ki tudja választani, hogy melyik az a közjegyző, akihez viszi az ügyleteket. Esetleg, hogyha valamelyik el merné utasítani, akkor majd keres egy olyat, aki szerint a szabályoknak megfelelnek ezek a szerződések.
De visszatérve az előttünk fekvő javaslathoz és az előttünk fekvő javaslat pontjaihoz, hiszen az Országgyűlés elé még a másik, az illetékességi szabályok tekintetében új rendelkezéseket behozó törvény be fog jönni. Ami az új szabályokat illeti, és itt a közjegyzői vizsgára gondolok, ez számomra is egyelőre egy talány, hogy ez mit is akar jelenteni. Ugye, a jogi szakvizsga benne marad, tehát a jogi szakvizsgát ugyanúgy le kell tenni, csak egy közjegyzői vizsga bekerül, amit nyilvánvalóan államtitkár úr jobban tud, hogy mire lehet számítani, hogy mi az a közjegyzői vizsga, amit itt majd le kell tennie a közjegyzőknek.
És emellett egyébként az okleveles jogász szakképesítés - itt annyiban, bár nem tisztem, de válaszolnék Bárándy Gergelynek, hogy a Közszolgálati Egyetemnek a furcsa gyakorlata és a hatalmas érdekérvényesítő képessége folytán a nagy múlttal rendelkező, patinás jogi egyetemeket megfosztották attól, hogy ők államtudományi doktori képzést, illetve végzettséget tudjanak adni… (Dr. Répássy Róbert: Ez nem így van!) Nyilvánvalóan az, hogy átnevezték a végzettséget… (Dr. Bárándy Gergely: Nem, nem! Csak a nevét vette ki! Semmi nem változott a tanrendben!) Majd képviselőtársaimat is kérem, hogy akkor szóljanak hozzá!
Tehát a végzettséget átnevezték mindenképpen (Dr. Répássy Róbert: Igen, igaza van.), ezt meg kell nézni, hogy nekünk milyen diplomát adtak, mert itt körbenézve abban az életkorban vagyunk, akik még a korábbi állam- és jogtudományi diplomát kapták, és akik talán 2006-07 után végeztek vagy 2007 után talán, most évszámokba nem szeretnék belemenni, ők már okleveles jogászként végeztek, mert hát az ELTE, a Pázmány vagy a szegedi egyetem már a tudományok területén, úgy tűnik, hogy hanyatlik ahhoz képest, amit a Közszolgálati Egyetem nyújtani tud. De ez egy másik vita, én ezt nem szeretném újranyitni. Azzal persze kiegészítve, hogy a tervek szerint az államtudományi képzést kötelezővé szeretnék tenni minden állami vezetőnek, ami egyébként, lévén, hogy csak ezen az egyetemen lehet tudomásom szerint majd megszerezni, illetve nemcsak a jövőben, hanem jelenleg is megszerezni, azért egy érdekes kérdést vet fel. De ezt megint csak itt szőrmentén szerettem volna elmondani, inkább válaszolva arra, hogy az okleveles jogász szakképzettség megjelenése már önmagában egy olyan, ami a rendszer egyéb ponton jelentkező hibáira felhívja a figyelmet.
Számomra kicsit furcsa volt olvasni azt, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét kell a pályázónak bizonyítani. Ezt lehetett volna talán határozottabban is fogalmazni, én azt gondolom. Ez azért egy-két kérdést felvet, hogy mi az a szükséges mértékű ismerete - hogy fel tudja olvasni a bank által neki küldött szerződés pontjait? Esetleg lehet, hogy töri egy kicsit a magyart, de valahogy sikerül; esetleg még kérdésekre is tud válaszolni az ügyfélnek, de a szlenget már nem érti; vagy ha esetleg nem megfelelőképpen artikulál az ügyfél, akkor vissza kell kérdeznie. De hát bízzunk benne, hogy ezek elméleti felvetések, azok után, hogy Répássy Róbert szerint erre nem kerülhet sor, hogy nem magyar állampolgárt neveznek ki. De ha a jogi lehetőségeit megteremtjük, akkor erre sor kerülhet. Tehát nyilvánvalóan a kiskapuk ki vannak nyitva vagy inkább ki vannak tárva, és ez a lehetőség a jövőben fel fog merülni. Talán a nyelvismeretnél egy szigorúbb megfogalmazás szerintem indokolt lenne.
Ami egyébként - hogy néhány gondolat erejéig erre is kitérjek - a végrendeleti nyilvántartásokat illeti: ez egy logikus szabályozás, tehát ha csak erről beszélünk, azt maximálisan támogatni lehetne. Ennélfogva az egész törvényjavaslatnak a sorsáról úgy tudunk dönteni, bár az általam elmondott érvek alapján egyelőre én a tartózkodás felé hajlok itt a bizonytalanságok miatt, de nyilvánvalóan még jöhetnek akár kormánypárti módosító javaslatok is, és államtitkár úr egy kiváló záróbeszédben akár még meg is győzhet minket, hogy a szabályozás rendben van, de azért jó lenne arról tudni, és hiába kap felhatalmazást a miniszter, hogy a közjegyzői vizsga részletes szabályait megalkossa, ugye ez is szerepel benne, ha esetleg államtitkár úrtól némi részletszabályt is tudhatnánk, hogy ez mire vonatkozik, hogyha egyáltalán ez szóba került a minisztériumban, de gondolom, elképzeléseik vannak, hogyha ezt a törvényt idehozzák, akkor talán könnyebb lenne nekünk is dönteni. Azzal együtt, hogy fenntartom, amit mondtam, és amit Bárándy Gergely képviselőtársunk is elmondott előttem, hogy ha a bíráknak, az ügyvédeknek, az ügyészeknek az egységes szakvizsgarendszerben kell bizonyítaniuk a tudásukat, illetve a közjegyzőknek is, mert szakvizsgát is elvárnak a kinevezéshez, akkor mi indokolja, és pontosan hogyan fog kinézni ez a közjegyzői vizsga. Kérem államtitkár urat, hogy világosítson fel ebben bennünket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
