DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Abban egyetértek a Fidesz vezérszónokával, hogy ezek a törvények, ezek a jogszabályok, főleg a polgári perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat mind koncepcióját tekintve, mind tartalmát tekintve jelentős mértékben, sőt nagyon szorosan kapcsolódik az elfogadott polgári perrendtartáshoz. Nyilván jellegénél fogva ez nem meglepő, de azt gondolom, az sem meglepő, ha egy olyan frakció, amelyiknek elvi és gyakorlati súlyos fenntartásai voltak a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel, az éppen ezért nem fogja támogatni az előttünk fekvő törvényjavaslatot sem.
Azért nem fogja támogatni, mert valóban, ahogy Salacz képviselő úr elmondta, nemcsak hogy szorosan kapcsolódik hozzá, hanem az új Pp. nyomán vagy az új Pp. elfogadása során képviselt elvek alapján egy sor azoknak az elveknek megfelelő újítást vezet be, és mivel, mondom még egyszer, akkor se értettünk egyet, most se értünk ezzel egyet. Ráadásul - és ebből szeretnék idézni egypár gondolatot majd - olyan törvényekhez viszont nem nyúl hozzá, amihez a mi meglátásunk szerint hozzá kéne nyúlnia, amin valóban a társadalom érdekében ideje lett volna módosítani, ha máskor nem, hát most, az új Pp. hatálybalépésével összefüggésben.
(16.20)
Annak nagyon örülök, hogy egyeztetve volt a jogalkotóval, ezt csak merem remélni, amit most hallottunk a fideszes képviselőktől, ugyanis a Pp.-re is ezt mondták annak idején, majd a végén kiderült, hogy erről szó sincsen. Egyeztetve volt valóban a polgári perrendtartásról szóló törvény tervezetének egy verziója, majd amire azt mondták egyébként a több mint százfős szakmai grémium és a jogalkalmazók többsége, hogy akkor ez így rendben van, azt önök önkényesen az utolsó pillanatban megváltoztatták, és a beterjesztett javaslatnak számos helyen köze nem volt ahhoz, mint amit önök egyeztettek. Ha ez az egyeztetés most is ilyen, akkor erre kár hivatkozni. Úgyhogy őszintén remélem, hogy a mostani egyeztetés legalább ennél egy kicsit komolyabb volt, és valóban azt a törvényt egyeztették a jogalkalmazókkal és a szakértőikkel, amelyet benyújtottak a parlamenthez, nem valami tartalmát tekintve egészen mást.
De hadd mondjak egy-két olyan konkrétumot, amit viszont rendkívül hiányolunk ebből a törvényből! Így a javaslat csődtörvényt érintő részében megint nem változik, és így az ismert brókerbotrányok károsultjai jelen esetben is ugyanúgy hoppon maradnak, ahogy ez eddig történt. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény megszámlálhatatlan módosításának egyike sem minősült időtállónak, amit önök beterjesztettek, azonban a lényegben, ami adott esetben segített volna ezeken a károsultakon, és javasoltuk mi is, és tudomásom szerint más ellenzéki pártok is, no, ott nincs változás. Sem a kielégítési sorrendhez önök nem nyúlnak hozzá, sem a felszámolásba vonható vagyontárgyak bővítéséhez a Fidesz nem járult hozzá, így a károsult magyar családok tízezreit hagyták cserben, és hagyják cserben most is ennek a törvénynek a hatálybalépésével.
Gondolni sem merek arra, hogy ebben valami szándékosság van, ugyanis az elmúlt időszakban derült ki az, hogy az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája bizony bankokat képvisel, és méghozzá olyan ügyekben képvisel bankokat, amelyeket a kisbefektetőkkel szembeni perekben kell hogy megtegyen. Tehát itt, ha úgy tetszik, az irodája legalábbis ellenérdekelt abban, hogy a károsultak pénzükhöz jussanak. Őszintén remélem, hogy ezek a törvények nem ebből kifolyólag ilyen hiányosak, és nem az adósok érdekeit képviselik.
A másik, ami szintén, ha játszani szeretnék a szavakkal, azt tudom mondani, hogy egy csődtömeg volt az önök részéről, és főleg egyébként a KDNP képviselőcsoportjára utalok, ez pedig a magáncsőd intézményének a bevezetése, amelyet bárhogy fúrunk-faragunk itt az Országgyűlésben, gyakorlatilag nem tudunk működőképessé tenni. Ez a javaslat pedig most sem változtat érdemben a magáncsődnek a rendszerén. Szebb lesz, de éppen olyan alkalmatlan a gyakorlatban, ahogy az eddig volt.
Utalnék itt szintén, ha már itt tartunk ebben a témakörben, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény módosítására, amiről elsőként természetesen az embereknek a civilekkel szembeni hadjárat jut eszébe - mint külföldi ügynökként való megbélyegzés. Hát, itt sem haladtunk előre a pozitív irányba ezzel a javaslattal kapcsolatban.
Tehát magyarán szólva, azok az intézmények, amelyek az új Pp.-hez kapcsolódnak, azok alapvetően általunk nem támogathatóak, és amelyeket pedig kifejezetten kiemeltem, azt gondolom, hogy valóban mai társadalmi problémákat lettek volna hivatottak kezelni, itt pedig a kormány a füle botját sem mozdította. Azokat a javaslatokat, amelyek egyébként érkeztek akár az ellenzék részéről, akár a civilek részéről merült fel változtatási igény, azokat nem kívánja meghallani, nem kívánja beépíteni a magyar jogrendszerbe, pedig most itt, jelen helyzetben itt lenne az ideje, hogy ezt megtegye. Ma is napi rendszerességgel tüntetnek a brókerbotrányok károsultjai kinn a Kossuth téren. Ez a kormány felelőssége. Itt a kormány felelőssége lenne, hogy ezt a helyzetet megoldja, de most sem teszi meg.
Hadd térjek át egész röviden… - és azért teszem egész röviden, mert, ahogy mondtam, mivel az alap nem jó, ezért amit arra építünk, azt sem lehet jó szívvel támogatni, még akkor sem, ha bizonyos elemeit szakmailag egyébként helyesnek tartjuk. Tehát ott, ahol kifejezetten az előbb említett hiátusokat tapasztaltuk és problémákat, ott a frakció nemmel fog szavazni. Ott, ahol vannak szakmailag támogatható javaslatok, de azok is természetesen az új polgári perrendtartás logikájára épülnek, ott pedig tartózkodni fogunk. Ilyen például a nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokról szóló javaslat. Pozitívumként mindenképpen érdemes kiemelni azt, hogy ezek a szabályok rendeleti szintű szabályozáshoz képest ma törvényi szintre emelkednek, és természetesen egy ilyen szabályrendszernek az elfogadása indokolt akkor, amikor egy új polgári eljárást fogadunk el.
Én erről sokkal többet nem is kívánok mondani, mivel - még egyszer mondom - ez szorosan kapcsolódik a Pp.-hez, ezért, bár szakmai megoldásokat tekintve sok helyen egyetértünk a javaslattal, mégis a tartózkodás mellett fogunk dönteni a szavazáskor.
És végül a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvényhez. Kicsit hasonló az álláspont, csak bővebben szólnék róla, mint az előző törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt természetes szintén, hogy egy ilyen javaslatot benyújtanak a Pp. hatálybalépésével összefüggésben. Helyes az, hogy bővül az esetkörök száma, aminek fennállásakor további mérlegelés nélkül biztosítani kell a költségmentességet, és itt, azt gondolom, a személyi kör is jól került megfogalmazásra, bár nyilván bővíthető a történet; átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, külön jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult, nemzetközi védelemben részesített személy, a gondozásban lévő gyermek számára rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és a többi. Tehát itt én azt gondolom, hogy helyes a bővítés.
A javaslat tartalmazza az új Pp. által bevezetendő személyes költségfeljegyzés jogszabályait, eszerint a költségfeljegyzési jog illeti meg azt, akinek rendelkezésre álló nettó jövedelme nem haladja meg a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 30 százalékát, és vagyona nincsen. A bíróság költségfeljegyzési jogot biztosíthat annak is, akinek a költségek előlegezése jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene. Ezt is kifejezetten helyesnek tartjuk és azt is, hogy a javaslat eligazítást ad a bírónak a jövedelmi és vagyoni viszonyok meghatározásához. Itt, amiket le kell vonni, szintén azt gondolom, hogy indokoltak, itt a tartásdíjra gondolok különösen, illetve annak a hiteltartozásnak a havi részleteire tekintettel, ahol mondjuk, az illető lakik, tehát ami indokolt. De az is helyes, hogy itt nincs minden hitelről szó, hanem itt természetesen korlátok közé szorítja, az általam elmondott korlátok közé.
Amit mondtam, hogy tekintettel arra, hogy a költségkedvezmények rendszere jelentős mértékben kihat a jogkereső állampolgárok tényleges jogérvényesítésének lehetőségére, helyes az, hogy törvényi szinten szabályozunk és az, hogy szélesebb körben biztosítanak lehetőséget a költségmentességre.
Amit viszont kiemelnék itt negatívumként, és önmagában az én igen szavazatomat biztos, hogy még akkor is tartózkodásra változtatná, hogyha más problémám nem lenne, tehát mondjuk az, hogy ez a Pp.-hez hogyan kötődik, az az, hogy megtartja, és még ebben sincsen önmagában probléma, de megtartja a személyes költségmentesség mérlegelés nélküli kötelező engedélyezési körét arra, hogy ha a fél nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és vagyona nincsen. Hát, ez olyan szűk kör, tisztelt államtitkár úr, mára már, hogy gyakorlatilag nyugodtan ki is húzhatták volna a törvényből, hogy ilyen létezik. Ugyanis tíz éve - még egyszer hangsúlyozom, tíz éve - nem emelkedett, tehát 2008 óta változatlanul az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke 28 500 forint.
(16.30)
Szeretném megkérdezni, államtitkár úr, hogy a gyakorlatban ki az, aki nettó kevesebbet keres, mint 28 500 forint. Már önök szerint is a közmunkások ennek a dupláját keresik meg nagyságrendileg, ugye? (Dr. Völner Pál: Még többet.) Vagy még többet. Akkor ki az, aki majd ebbe a körbe fog beleesni? Én azt gondolom, itt az lett volna indokolt, ami tíz éve várat magára. Ezzel a törvénycsomaggal együtt, természetesen más törvényt módosítva lehetett volna változtatni azon, hogy megemelik az öregségi nyugdíj legkisebb mértékét, legkisebb összegét 28 500 forintról valami normális mértékre. Ez várat magára.
Azt tudom mondani, hogy ez sokkal távolabb mutató társadalmi probléma annál, mint a költségmentesség. De ha már itt ez újra fölmerül, akkor ezt ki kell emelni és ennek indokoltsága lenne. Vagy azt tudom mondani, hogy a polgári perrendtartásnál nem ehhez a mértékhez kellett volna kötni a költségmentesség határát, vagy azt tudom mondani, hogy amíg ez nem emelkedik meg érdemben, addig ideiglenesen nem ehhez kellene kötni.
Így gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy ezt a rendelkezést innen ki lehet húzni, mert az, aki 28 500 forintnál kevesebbet keres, az a magyar társadalomban majdnem hogy nincs is. Sajnos van, de ez egy rendkívül szűk kör, és azt gondolom, hogy méltánytalan a jogkereső állampolgároknál ezt a lehetőséget ehhez kötni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azt tudom mondani összességében, hogy a sorban első javaslatot, ami közvetlenül a Pp. hatálybalépéséhez kötődik, nem támogatjuk, a nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokat, amelyek tartalmaznak előremutató dolgokat, támogatni nem tudjuk, de tartózkodni tudunk a javaslattal kapcsolatban, a költségmentességnél pedig kifejezetten az általam egyébként szándékosan fölsorolt pozitívumok ellenére tudunk csak tartózkodni, és legfőképpen azért, amit elmondtam, ami az öregségi nyugdíjhoz kötött költségmentességi korlátra vonatkozik.
Kérem, gondolják meg, hogy ezt adott esetben módosítják, hogy mégis azért a mai kornak megfelelő törvényt fogadjunk el, ha már ez tíz éve változatlan. 2017-ben ehhez az összeghez bármit hozzákötni meglehetősen kínos. Köszönöm szépen a figyelmet.
