DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új polgári perrendtartás koncepciója szerint a felülvizsgálat célja az volt, hogy egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotására kerüljön sor, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét. Az előttünk fekvő három törvényjavaslatnak sem lehet így más egyéb a célja, mint hogy az immáron elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzését célozza.
A T/17165. szám alatt benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat a címében is jelzi, hogy az új Pp.-ből szükségszerűen következő változtatásokat vezet át a jogrendszeren. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jelen esetben nemcsak egyszerű technikai változások átvezetéséről van szó, hanem az új Pp.-ben megjelenő koncepcionális változások jelentős átgondolást igényeltek az előterjesztő részéről a teljes jogrendszer vonatkozásában, valamint természetesen szükségessé teszik a jogrendszer szabályozó eszközeinek hozzáigazítását az újonnan megalkotott szabályrendszerhez a koherencia megvalósulása érdekében. A javaslat az új Pp.-vel összefüggő 73 törvényt módosít, köztük olyan nagy terjedelmű, kódexszintű törvényeket, mint az illetéktörvény, a csődtörvény, a cégtörvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény. Az eljárások speciális jellegéből következően megnyugtatónak tartom, hogy az Igazságügyi Minisztérium a jogalkalmazókkal is egyeztetett.
Szintén szorosan kapcsolódik az új polgári perrendtartás hatálybalépéséhez a T/17166. számon benyújtott, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló javaslat. A törvényjavaslat régi hiányt pótol. Az előterjesztés tekinthető a bírósági polgári eljárások kódexének is. Fontos kiemelni, hogy a javaslat kizárólag a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra állapít meg szabályokat, nem vonatkozik a beterjesztett normaszöveg a közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárásokra és a közigazgatási nemperes eljárásokra.
A jogszabály jelentőségét már az államtitkár úr által is említetten az jelenti, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárások száma 2016-ban meghaladta az egymilliót, amelyek közül a polgári ügyek száma közel 700 ezer volt. E nemperes eljárások heterogén jellege indokolja, hogy a törvényjavaslat csak azokat a legfontosabb, az új Pp.-től való eltérést jelentő legalapvetőbb szabályokat jelenítse meg, amelyek - természetesen kivételt engedve - valamennyi polgári nemperes eljárásban alkalmazandók. Ezen túlmenően a törvényjavaslat különös részében öt, személyi állapotot érintő és családjogi tárgyú nemperes eljárás kerül szabályozásra. Szintén igencsak időszerű volt, hogy az 50-es, 60-as évekbeli rendeleteket törvényi szintű szabályozás váltsa fel. Túl a jogszabályok elavultságán az Alaptörvény is kötelez minket a változtatásra, legyen szó a holtnak nyilvánítási eljárásról vagy éppen a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetéséről.
Az együttes általános vita harmadik előterjesztése a T/17167. számon benyújtott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló javaslat. A módosítás célja, hogy a bírósághoz fordulás joga azokat is ténylegesen megillesse, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán képtelenek fedezni az eljárás során felmerülő költségeket. Ennek megfelelően a javaslat a személyes, tehát alapvetően a jövedelmi és vagyoni helyzettől függő költségkedvezmények szabályozását jelentősen megújítja.
A kedvezmények engedélyezési feltételeit hozzáigazítja a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezési feltételeihez, egyszerűsíti a személyes körülmények igazolására irányuló eljárást, ha a fél pártfogó ügyvédi képviseletre szorul, és egyúttal a per során felmerülő költségek előlegezésére, illetve viselésére sem képes. Másrészt a személyes költségfeljegyzési jog mint önálló kedvezményi forma elsődlegessé tétele és az engedélyezési feltételek meghatározása útján a jogkeresők jóval szélesebb köre számára teszi lehetővé a költségkedvezmény igénybevételét, mint a hatályos rendszer. Az eddig önálló kedvezményi formaként nem ismert és a költségek előlegezése alól mentesítő új kedvezmény jövedelemhatára ugyanis mintegy két és félszerese az eddigi egyetlen önálló kedvezmény, a személyes költségmentesség jövedelemhatárának. Kiemelendőnek tartom, hogy az új szabályozás a bírósági eljárások időszerűségét is szolgálja. Megszünteti a lehetőségét a költségkedvezmény igényléséhez kapcsolódó perelhúzó technikáknak.
Összességében mindhárom törvényjavaslatról elmondható, hogy az új polgári perrendtartás szabályaihoz igazodva a kor kihívásainak megfelelő, gyors és hatékony eljárások lefolytatását teszik lehetővé az állampolgárok mindennapjainak megkönnyítésére. Kérem ezért, hogy támogassák a benyújtott előterjesztéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
