CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nem egy új keletű rendelkezés, hiszen egy olyan döntésre utal vissza, amelyet az Országgyűlés már tárgyalt; ez nem más, mint a települési arculati kézikönyvek elkészítése. A mostani törvényjavaslat lényegében határidőket módosít.
Azonban mielőtt a tartalmára kitérnék a törvényjavaslatnak, engedjék meg, hogy néhány alapfelvetést ismertessek önökkel, ami a kormány álláspontja abban a tekintetben, hogy még tavaly ősszel miért kezdett neki ennek a munkának. Mi azt gondoljuk, az, hogy egy generáció milyen épített környezetet hagy maga után, és hogyan bánik az épített környezettel, nagyon sok mindenről tanúbizonyságot ad, és talán azok az intézkedések, azok a konkrét beruházások, amelyeket mi megvalósítottunk - ezeknek számtalan elemét ismerhetik akár a Kossuth téren, akár más budapesti vagy vidéki helyszíneken -, mind-mind azt bizonyítják, hogy a jelenlegi kormányzat az épített örökségre igenis fontos örökségként tekint.
Azonban azt is gondoljuk, hogy az aktuálisan építendő ingatlanok tekintetében vagy a felújítandó ingatlanok tekintetében egy sokkal koherensebb szabályozásra van szükség, ami figyelembe vesz országos irányelveket, és figyelembe vesz helyi adottságokat, figyelembe vesz helyi értékeket, amelyekre koncentrálni kellene. Reményeink szerint ez megoldhatja azt az ellentmondásos helyzetet, amivel az építészet tekintetében találkozunk 1990 óta, hiszen ha valaki járja Magyarországot, a legfinomabb jelző, amit használhatunk, az az, hogy eklektikus az a vizuális környezet, amit sok helyen látni lehet.
Ezért azt a döntést hozta ez a kormányzat, és ahhoz kérte az Országgyűlés felhatalmazását, hogy a teljes építésügyi rendszert szabályozzuk újra, akár a területrendezési szintről beszélünk, akár a települési szintről beszélünk, és próbáljunk meg egy olyan szabályozási környezetet létrehozni, ami garantálja azt, hogy az ezt követően, ebben a szabályrendszerben létrejövő új ingatlanok valóban megfelelnek valamilyen vizuális koncepciónak, és a minőségi közízléshez leginkább közelebb álló épületeket adja.
A kérdés kiterjesztésekor vita volt arról, hogy a magyarországi mintegy 3200 település esetében érdemes-e olyan kötelezettséget szabni, ami a vizuális környezet rendezéséről szól olyan esetekben, amikor azt látjuk, hogy települések, elsősorban falvak néptelenednek el, válnak üressé, és ahol nem is várható a közeljövőben az, hogy új épületeket fognak építeni. Mi azt gondoljuk, ha egy kormányzat komolyan gondolja azt, hogy a vidék Magyarországára nem mint egy demográfiai és gazdasági hát-tér-országra számít Budapest szempontjából, a főváros szempontjából, akkor igenis érdemes olyan keretrendszereket szabni, amelyek megteremtik annak az alapját, hogy egy közösségben a helyi értékeket figyelembe véve a gazdasági szereplők, az ott élő állampolgárok és a városvezetők hogyan tudnak egy olyan vitát lefolytatni, ami egy minden szereplő által elfogadott koherens képet fog vázolni az adott településnek, és ami egy igazodási pont mindenki számára, aki ott beruházást szeretne.
(10.00)
Amikor elfogadta az Országgyűlés az arculati kézikönyvekről szóló szabályozást, akkor abban szerepelt egy határidő, ami 2017. október 31-e volt, és már akkor is felmerült, talán pont Hegedűsné képviselő asszony vetette fel, hogy a kisebb települések esetében gondot okozhat ennek a finanszírozása, hiszen nincs megfelelő adóbevétel ezeken a településeken. Ezért amennyiben a kormány komolyan gondolja, hogy ezt a feladatot településektől elvárja végrehajtani, akkor annak a forrásoldalát meg kell teremteni.
A forrásoldal tekintetében azt a döntést hozta a kormányzat, hogy a tízezer lakos alatti és a 32 ezer forint egy főre jutó adóbevételt el nem érő települések esetében 1 millió forintos támogatást ad ennek a munkának a végrehajtásához. Ez meg is történt. Augusztusban fogadta el a kormány ezt a rendelkezést és nyitotta meg a forrásokat. A jelenlegi statisztikák alapján, amit az építésügyi helyettes államtitkárság vezet, a magyarországi települések 75-77 százaléka lényegében befejezte vagy befejezi ezt a munkát.
Azonban ott van a fennmaradó huszonegynéhány százalék, ahol a források kései megnyitásából fakadóan van egy pluszidőigény. Ezért ahhoz kéri a kormány az Országgyűlés felhatalmazását, hogy a vonatkozó szabályok határidejét 2017. október 31-e helyett lényegében 2017. december 31-re módosítsa. Tehát adjunk egy plusz, pár hónapos időt ezeknek a településeknek, amelyek rendelkeznek ezekkel a forrásokkal immár, hogy ezt a munkát elvégezzék, illetve ezzel párhuzamosan azokat a helyi építési rendeleteket, amelyek ma jelen pillanatban szabályozzák azt, hogy mit és hogyan lehet építeni az adott településeken, azokat pedig hagyjuk hatályos rendelkezésként egészen addig, ameddig az új rendeletek hatályba nem lépnek. Lényegében ez egy technikai módosítási időpont kitolását jelenti a korábban elfogadott javaslatnak.
Elnök úr, elöljáróban ennyit szerettem volna elmondani. Ha a vitában vannak kérdések, azokra szívesen reagálok. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
