HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Én tudom, államtitkár úr, hogy önnek valóban fontos a magyar táj vizuális védelme, a településképeink védelme, illetve jobbítása, a helyi örökségünk védelme, és azt is tudom, hogy azok, akik megalkották, eredetileg megfogalmazták a településkép védelméről szóló törvényt, ez azoknak is fontos volt, és mind a mai napig fontos. Csak az a probléma, hogy ez a törvényjavaslat, illetve az a többszöri törvénymódosítás, amely a településkép-védelmi törvényt módosította, már régen nem erről szól.
Ön azt mondta, hogy ez valójában csak egy technikai határidő-módosítás, ami több lehetőséget ad a településeinknek arra, hogy jól el tudják készíteni ezeket a rendeleteket, illetve a települési arculati kézikönyvet. Messze nem erről van csak szó.
Viszont ezzel kapcsolatban, mivel a TAK és a TVR is felmerült itt a vitában, hadd mondjak el most egy-két tapasztalatot, csak a Ház számára is, mert nagyon tanulságos, hogy az egyébként fontos és jó kezdeményezés, ami előzetesen fontos és jó kezdeményezés lett volna, hogyan siklik ki, amikor a jogszabály alkalmazásához érünk.
Először is, kiderült nagyon sok település számára, már amelyek egyébként értesültek arról, hogy kell csinálni települési arculati kézikönyvet, illetve egy erre vonatkozó rendeletet, hogy nagyon rövid a határidő. Ugyanakkor viszont eléggé költséges, sok előre nem tervezett forrást igényel ennek a két dolognak az elkészítése, valamint alig van Magyarországon olyan szakember, aki ezt felelősséggel fel tudná vállalni. Egy főépítésztársam felmérése alapján ezt úgy kell elképzelni, hogy egy megyében két-három főépítész összesen 250 települést és 9 várost lát el. A települések közül pedig 30-40 településből 3-4 volt az, amelyik egyáltalán képes lett volna saját forrásból finanszírozni a települési arculati kézikönyvet, ami a lényegi eleme ennek az egész rendeletalkotási folyamatnak.
Nem beszélve arról, hogy mivel ezeknek a forrása hiányzott nagyon sok településnél, így sokkal rosszabb az arány, mint amit a tisztelt államtitkár úr elmondott, tehát nem igaz az, legalábbis az én saját felmérésem szerint, hogy a települések 70 százaléka ezzel már készen van, pláne nem úgy, hogy minőségi módon állna készen. Tehát mivel a forrás hiányzott, és a mögötte lévő digitálisadat-szolgáltató, a Lechner Tudásközpont is késlekedett azzal, hogy felálljon azzal, ami egyébként szükséges ezen települési arculati kézikönyv elkészítéséhez, ezért a települések nem is tudtak szerződést kötni, mert nem volt mire kötelezettséget vállalniuk.
(10.20)
Szóval, így kezdődtek a problémák, se idő, se pénz, és aztán az derült ki, hogy az egyeztetéskor a lakosság is alig-alig értesül, illetve alig-alig akar részt venni ennek az egyébként nagyon fontos rendeletnek az elkészítésében. És itt kezdett szerintem kibújni a szög a zsákból, hogy valójában miről is van szó ott helyben. Tehát én azt gondolom, hogy akkor, amikor komplett megyék alig értesülnek arról, hogy mit kell csinálni, hogyan kell csinálni, hogy egy külön rendeletet kell arra alkotni, hogy a társadalmi egyeztetés folyamata ezen rendelet megalkotásában hogyan menjen végbe, kik lesznek azok a partnerek, akiket be kell vonni, milyen ütemben kell őket kiértesíteni s a többi, akkor itt az tételezhető fel, hogy valójában a kormányzat, a végrehajtó hatalom sem akarja ezt igazából erről a részről, tehát a településkép védelméről megfogni, itt teljesen másról van szó, hogy valójában a településkép védelme csak egy alibifunkció ebben az egész törvényben. Mert valójában, valljuk be, erről van szó. Időközben önök vérszemet kaptak, és egy politikai mészárszéket ácsoltak ebből a törvényből, mert tulajdonképpen erről van szó. És most bebizonyítom önnek, hogy miért gondolom ezt így.
De ehhez előtte egy picit hadd menjek vissza a történetben, csak nagyon röviden összefoglalva, ami az egyszerűsített bejelentési eljárásra vonatkozik az építési törvény változtatásával. Tehát egy Fideszközeli vállalkozó, beruházó vagy barát, nevezzük bárhogy, elakad az építési engedélyezési folyamatban, megy a piros telefonon vagy a K-telefonon a jelzés, hogy itt gond van. Erre Rogán miniszter úr, a miniszteri kinevezését alig veszi át, máris szét-troll-kodja teljes egészében a magyar építésügyet azzal, hogy a 300 négyzetméter alatti épületek esetén nem szükséges hatósági engedélyezés. De önök észreveszik, hogy ez így nem jó, valamennyire vissza kell ezt a dolgot korrigálni, csak ahelyett, hogy a visszakorrigálás abba az irányba menne, hogy tényleg a településkép védelme maradjon, ugyanakkor a felesleges, valóban túlburjánzott adminisztráció meg csökkenjen, ezzel szemben az adminisztráció megsokszorozódik.
Tehát aki egyszerűsített bejelentési eljárás alapján akar építkezni ma Magyarországon, annak észre kellett vennie, hogy a szakági tervezők tömegét kell bevonni, valójában a költségek a sokszorosára növekedtek, nem beszélve arról, hogy az építésszervezők felelőssége is igen-igen megnövekedett.
És ekkor jön a településkép-védelmi törvény, ami ezt a helyzetet próbálná valamilyen módon rendezni, úgy, hogy a települési önkormányzatok, illetve a polgármesterek kezébe ad egy nagyon komoly jogosítványt. Csak önök éppen azért, mert a valódi cél egy politikai leszámolás, a polgármesterek, illetve az önkormányzatok kezébe egy olyan jogosítványt tesznek, amivel ők nem tudnak élni igazából, illetve nem arra a célra szolgálna, amire azt eredetileg szánták volna.
Amiről most beszélek, ezt az egész vonulatot ez a beismerő vallomás koronázza meg, ami most előttünk van. Miért? Mert valójában arról szól - itt körülbelül el is hangzott az egyik képviselőtársam előadásában -, hogy már meglévő rendelettípusokat, de valójában egy új rendeletcsomagban fogadhatnak el az önkormányzatok, azáltal, hogy egy határidő-módosítás bekövetkezik, tehát hogy október 1-jéig a reklámokra vonatkozóan és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozóan - tehát csak erre a két dologra vonatkozóan - alkothatnak rendeletet, sőt kötelező rendeletet alkotni. Itt már valójában úgy általában településképi kötelezésről az örökségvédelem tekintetében abszolút nem beszélhetünk, csak a reklámokról.
Tehát lesz egy olyan rendeletcsomag, amely a reklámról szól, valamint a polgármester pallosjogáról - most leegyszerűsítem a történetet -, és egyébként pedig megengedik a településeknek, hogy december 31-éig a TAK-ot meg a tvr.-t megalkossák. Csak van egy másik paragrafus is, amit Vas Imre képviselőtársunk nem tudott befogadni, hogy én ezt miért javaslom törlésre, ami arról szólna, hogy abban a nem várt helyzetben, hogyha december 31-én sincs településkép-védelmi rendelete egy önkormányzatnak, akkor maradhat ez az előbbi rendeletcsomag, amiről beszélek, tehát a reklámokra vonatozóan, valamint a polgármester pallosjogára vonatkozóan - most a pallosjog alatt azt tessék érteni, hogy a településképi bejelentési eljárás kapcsán neki vitán felül vannak megkérdőjelezhetetlen jogosítványai -, akkor ez a kis csomag 2018. december 31-éig maradhat.
Tehát ki beszél itt már örökségvédelemről? Senki. Tulajdonképpen önök azt a lehetőséget teszik a polgármesterek, az önkormányzatok asztalára, nyugodtan elfelejthetik a TAK-ot, mert semmi hátránya ebből nem fog származni, hiszen maga a törvény felhatalmazást ad arra, hogy ezt nem kell megalkotni 2018. december 31-éig. Akkor pedig, azt gondolom, hogy igazából ezt semeddig nem kell megalkotni. És itt, íme, a beismerő vallomás: abszolút nem számít az örökségvédelem, csak a reklámhordozók, illetve azon reklámhordozók bizonyos tulajdonosa számít önöknek.
Itt van, íme, előttünk a politikai mészárszék, ami alibifunkciónak használta az örökségvédelmet. Nem beszélve arról - még egy mondat erejéig ezt kiegészítem -, hogy ezt még az is alátámasztja, hogy az, amit eredetileg, és ami az egyik legnagyobb probléma volt a TAK és a tvr. megalkotásánál, a helyi építési szabályzatokból ki kellett volna venni, azokat az elemeket, amelyek az örökségvédelemre, helyi védelemre vonatkoznak meg a településkép-vé-de-lem-re általában vonatkoznak, tehát nemcsak egy TAK-ot meg egy rendeletet kellett volna megalkotni, de még a helyi építési szabályzatokat is módosítani kellett volna, erre is önök felmentést adnak 2018. december 31-éig.
Tehát igen, minden maradhat úgy, ahogy volt, semminek nem kell megváltoznia, csak a politikai leszámolásban az összes polgármesternek részt kell vennie. Na, ezért nem fogjuk mi támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
