SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP támogat minden olyan javaslatot, amely a cégalapítással kapcsolatos költségeket csökkenti. Ebből következik az, hogy ezt a törvénytervezetet is támogatni fogjuk.
A cégbírósági bejegyzés illetékmentessé tétele, ami jelenleg 100 ezer forintos költség, azt gondoljuk, hogy indokolt lépés a közérdekű nyugdíjas-szövet-ke-ze-tek esetén is. Azonban hozzá szeretnénk tenni és hozzátesszük, hogy a cégek és a szövetkezetek alapításánál most sem az illeték a legnagyobb tétel, hanem az egyéb járulékos költségek, mint például az ügyvédi képviselet és a másféle adminisztrációs kötelezettség, ezeknek a csökkentésén is gondolkodni kell.
A közérdekű nyugdíjasszövetkezetek kapcsán fontos kitérni pár dolgora. Bár a kormány azt állítja, a nyugdíjasok jövedelemhez jutásának, munkavállalásának elősegítéséről van szó a nyugdíjasszövetkezetek létrehozása kapcsán, valójában azonban ennél sokkal prózaibb okról van szó, amiért a nyugdíjasszövetkezeti formát törvényben javasolta a kormány, illetve a fideszes többség.
Azt látjuk, hogy a kormány egyszerűen a munkaerőhiányt akarja enyhíteni nyugdíjasokkal, olcsó munkaerővel kiszolgálni a külföldi cégeket. Ha ugyanis valójában az lenne a cél, hogy a nyugdíjasok munkaerejét, tudását jobban megbecsüljék, akkor nem lehetetlenítette volna el a kormány a foglalkoztatásukat a közszférában, illetve már feloldotta volna ezt a megszorítást. Emlékezzünk arra, hogy 2013-ban az egyik Matolcsy-féle megszorító csomag részeként fogadta el a kormány a nyugdíjkorhatárt elért emberek kényszernyugdíjazásáról, tovább-fog-lal-koztatásuk esetén pedig a kettős juttatás tilalmáról szóló jogszabályokat. Pár tíz milliárd forintot akartak spórolni a nyugdíjasokon úgy, hogy elvették hosszú évtizedek munkája után járó jogos járandóságukat. Ez egy kőkemény megszorító intézkedés volt, amit a kormány azóta sem vont vissza.
Most azonban, mivel változott a helyzet, és úgy látják, hogy munkaerőre van szükség, mivel jelentős a munkaerőhiány, hirtelen eszükbe jutnak a nyugdíjasok. Egymillió nyugdíjas munkába állásáról beszélnek. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetekkel eközben gyakorlatilag olyan országos hálózattal bíró munkaerő-kölcsönzőket akarnak létrehozni, amelyek majd nyugdíjasokat közvetítenek ki, jellemzően multik által kínált kiskereskedelmi vagy autóipari munkára. A közérdekű nyugdíjasszövetkezetek jó esetben valóban hozzájárulhatnak a nyugdíjasok gazdasági aktivitásához és aktivizálásához, ami persze jó lehet az érintetteknek és a gazdaságnak is, de félő, hogy itt azokat az állásokat akarják majd betölteni a nyugdíjasokkal, amiket a külföldre vándorolt magyarok hagytak üresen a rossz fizetések, az alacsony színvonalú munka miatt. Tehát félő, hogy itt nem a nyugdíjas emberek nagyobb megbecsüléséről lesz szó, hanem minimálbéres állásokba való kiköz-ve-tí-tésükről. A nyugdíjasok pedig örülhetnek, hogy a kis nyugdíjuk mellett némi jövedelemhez jutnak.
Ezt látszik egyébként alátámasztani, hogy az első hírek szerint a kiskereskedelmi cégek nyugdíjasok-nak szóló állásajánlatai olyan állásokra vonatkoznak, ahol 733 forint órabért fizetnének, vagyis minimálbért. Ugyanez a helyzet az Audi győri gyárában is, ahová diplomás-bérminimum órabérért, 926 forintért vennének fel nyugdíjasokat. Mivel a nyug-dí-jas-szövetkezetek tagjait munkájuk után csak adófizetési kötelezettség terheli, így többet tarthatnak meg a bérből. Csakhogy ez nem jelentős különbség, ráadásul lehet olyan hatása is, és ezt is meg kell fontolni előre, hogy ez majd lenyomja a béreket vagy legalábbis megszünteti a bérnyomást, amit, tudjuk, hogy a munkaerőhiány váltott ki, és így a bérek emelkedése megtorpanhat, amire egyébként nagy szükség lenne, hogy a bérek sokkal dinamikusabban nőjenek Magyarországon, ha nem akarjuk, hogy az emberek külföldre menjenek el dolgozni.
Ez egyedül azoknak a multicégeknek jó, amelyek a bérköltség kényszerű emelése nélkül akarnak enyhíteni a munkaerőhiányon. Ebben úgy látjuk, hogy partnerre találtak a kormányban, ami eddig is és ahol lehetett is, csak az ő érdeküket képviselte. A nyugdíjasoknak - azért abban is biztosak vagyunk - nem az az álmaik netovábbja, hogy időskorukban gyárak futószalagjai fölött görnyedjenek, autó-alkat-ré-szeket szereljenek össze, vagy árufeltöltők legyenek a Tescóban. Az idősek egy életen keresztül megszerzett tudását, tapasztalatát például úgy lehetne jobban megbecsülni, ha a nyugdíjkorhatár elérésével hagynák őket tovább dolgozni szakmájukban például pedagógusként vagy ápolóként, családgondozóként, kisgyermeknevelőként, vagy nem kényszerítenék őket arra, hogy válasszanak a nyugdíj és a fizetés között. Így lehetne jobban megbecsülni a nyugdíjasokat, ha valóban a meglevő tudásukat egyébként át tudnák adni a fiatalabb generációknak.
Ezért azt várjuk a kormánytól, hogy ha valóban az idősek nagyobb megbecsülése, társadalmilag hasznos tevékenységbe való bevonásuk, a generációk közti szolidaritás erősítése és az aktív időskor ösz-tön-zése a céljuk, akkor a következő lépéseket tegyék meg. Erre ötpontos javaslatunk van, öt pontban foglaltuk össze, hogy hogyan lehetne valóban a nyugdíjasok érdemi bevonását a munkaerőpiacba megtenni.
Először is rendkívül fontos: töröljék el a nyugdíjasok munkavállalását korlátozó szabályokat. Töröljék el a kényszernyugdíjazást és a kettős juttatás tilalmát a közszférában. Ne büntesse a kormány azokat, akik nyugdíjaskorukban is tovább szeretnének dolgozni, ugyanis ők is megszolgálták a nyugdíjat, jogosultságot szereztek rá, évtizedekig fizették a járulékot, vagyis nekik is jár a nyugdíj. A versenyszférában dolgozókkal szemben semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje a közszféra dolgozóit. Az oktatási, egészségügyi, szociális ágazat létszámhiánya miatt is meg kell nyitni az utat a nyugdíjaskorú tapasztalt szakemberek előtt.
Másodsorban: a korhatár előtti ellátottak is korlátok nélkül dolgozhassanak. A jelenlegi szabályok szerint a korhatár előtti ellátásban részesülők ke-re-sete nem haladhatja meg az éves keretösszeget, a minimálbér 18-szorosát, ami havi szinten a minimálbér másfélszeresét jelenti. Ha ezt az összeget meghaladja, akkor az év hátralévő részében szünetel az ellátása. Az LMP szerint ezt a korlátozó szabályozást is el kell törölni.
Továbbá ne büntessék a dolgozó rokkant embereket. Különösen szigorú büntetőszabályok vonatkoznak a rokkant és rehabilitációs ellátásban részesülő emberekre. Ha a keresetük három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét, akkor megszűnik az ellátásra való jogosultságuk. Ezt a korlátozást is el kell törölni.
Negyedszer: emellett van egy különösen hátrányos szabályozás a korábbi rokkantnyugdíjuk alatt munkát vállaló emberekre.
(12.50)
A rokkantnyugdíjas évek alatt járulékfizetéssel végzett munkájukat nem ismerik el szolgálati időként a nyugdíjjogosultság megállapításánál. Ez rengeteg embert érint, többévnyi ledolgozott munkát nem vesznek ezáltal figyelembe, holott a nyugdíjjárulékot befizették. Ez egyszerűen elfogadhatatlan, és hihetetlen, hogy ez így megtörténhet, ezt a szabályozást is meg kell változtatni.
Végül, ötödszörre: mi azt gondoljuk, hogy nemcsak a nyugdíjasszövetkezetekkel, de sok más módon is ösztönözni kell a nyugdíj melletti munkavégzést, munkajogi kedvezményeket kell adni, vagy például szemléletformálás az aktív időskor mellett, a generációk közti szolidaritás elősegítése, kortárssegítő programok, és még lehetne folytatni a sort.
Azt gondoljuk, ha ezeket a javaslatokat a kormány megfogadja, akkor valóban lehetne érdemben változtatni azon, hogy a mai munkaerőhiányban a nyugdíjasok megbecsült módon részt vegyenek, és ez a nyugdíjasok helyzetén is változtasson érdemben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.)
