DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr; bár azt hiszem, egy konferencia sem lenne elegendő a felvetett kérdések kitárgyalására, amiket képviselőtársam felvetett.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön gyakorlatilag úgy állította be a felszólalását, mintha a magyarországi bérszínvonal helyzete a kormány intézkedéseitől függne, tehát a kormánynak hatáskörében állna a multinacionális cégeknél megemelni a béreket, illetve a kis- és középvállalkozásoknál megemelni a béreket.
Ha 2010 óta tekintjük, akkor folyamatosan láthatjuk, hogy a kormány azokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkezhet és rendelkezik, folyamatosan segíti a bérek emelkedését, gondoljunk a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér folyamatos emelésére; gondoljunk a legutóbbi megállapodásra, amit az érdekképviseleti szervezetekkel kötöttünk, amikor a járulékok csökkentése fejében egy béremelési programot fogadott el a kamara. És amikor stratégiai megállapodásokról beszélünk, akkor azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kis- és középvállalkozásokat a kormányzattal szemben elsősorban a kamara tudja megjeleníteni, és a kamara stratégiai partnere a kormánynak. Valamennyi gazdasági intézkedés, beleértve a szakképzés kialakítását is, a kamarával szorosan egyeztetve történik ebben az országban 2010 óta. (Z. Kárpát Dániel többször közbeszól.)
Arra a fajta megközelítésére a dolgoknak, hogy adminisztratív úton emelhetnénk a béreket, erre még senki nem adott semmilyen logikus magyarázatot, hogy ezt hogy tudná elérni a kormányzat. (Z. Kárpát Dániel: Versenyképesség…) És az is egy fura ellentmondás ebben a történetben, hogy legalábbis az én tapasztalataim szerint a multinacionális cégek a bérversenyben gyakorlatilag meg tudják verni a hazai kis- és középvállalkozásokat. Tehát az a fajta állítás, hogy itt olcsó bérmunkaerő lenne ahhoz képest, gyakorlatilag pontosan a kis- és közepes vállalkozásokat hozná lehetetlen helyzetbe, ha lenne rá lehetőség, hogy adminisztratív módon béremeléseket vigyünk végbe.
A másik része, amiről szintén nem beszél a Jobbik, amikor arról beszélünk, hogy mondjuk, a szolgáltatásoknál, vagy akkor konkrétan a zöldségesnél, milyen jövedelmezőségi viszonyok vannak. Jövedelme a zöldségesnek is abból van, ha drágábban adja el a terméket. Tehát a szolgáltatások és áruk magas szintű áremelkedését, ezzel együtt persze inflációt is okozna egy ilyen folyamat, amelynek eredményeképpen ezt el lehetne érni.
Aki egy kicsit is gondolkodik, például a kommentekből is levehető, hogy mondjuk, Finnországban tízszer annyiba kerül egy autószerviz, mint Magyarországon. Szabadítsunk rá ilyen áremelkedéseket a magyar lakosságra, ez egy nagyon felelőtlen folyamat lenne, és mondom, a kormányzatnak erre nincs is ráhatása; amire van és amivel dolgozunk, azt természetesen megtesszük. Az utóbbi fél évben átlagban 12 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon - talán ezeket önök nem veszik figyelembe ezeknél a felszólalásoknál. Köszönöm a figyelmet.
