BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Körmend, a Batthyányiak városa jelentős történelme és aktív közösségi élete, polgárainak összetartása mellett még egy dologról híres szerte a Kárpát-medencében, háromszoros magyar bajnok és hétszeres Magyar Kupa-győztes kosárlabdacsapatáról.
Napirend utáni felszólalásom apropója, hogy az 55 évvel ezelőtt alakult körmendi kosárlabdacsapat 30 éve szerezte meg első bajnoki címét. A városban az egyesületi kosárlabdázás több évtizedes múltra tekint vissza. A Körmendi Községi Sportkör 1958-ban alakult meg, a csapatot nagyrészt középiskolás diákok alkották, akik a megyei bajnokság küzdelmeibe kapcsolódtak be. Két év után megszűnt a csapat, majd 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum diákjainak bevonásával ismét elindultak a megyei bajnokságban. A csapat évről évre erősödött, a sok gyakorlás, a megszerzett tapasztalat és az új, tehetséges játékosok érkezése azt eredményezte, hogy az együttes 1970-ben felkerült az NB II.-be.
1962 után 1975 is fordulópont lett a körmendi kosárlabdázás történetében: Szlávik Csaba mellé Szűcs József is Körmendre került. A csapat alig talált legyőzőre a második vonalban, és utolsó mérkőzésükre úgy utaztak el Oroszlányba, hogy már megnyerték a bajnokságot. Bár ezt a találkozót elveszítették, egy kis szépséghibával ugyan, de az NB I.-be került az együttes. A csapat edzője immár 14 éve Kristóf László volt. Sajnos kellemetlen meglepetés is érte az együttest: Szlávik Csaba bevonult katonának, és a Budapest Honvéd játékosa lett, ugyanakkor terem sem állt rendelkezésre az NB I-es mérkőzések lebonyolítására. Így az első nyolc mérkőzést idegenben játszották, és 1976. március 14-én a MAFC ellen 1400 néző előtt avatták fel az új csarnokot. Szoros mérkőzésen, a közönség lelkes buzdítása ellenére vendéggyőzelem született. Az első NB I-es évét a csapat a 8. helyen zárta.
1976-ban tovább erősödött az együttes Rózsás Gáborral és Szendrey Sándorral. Igaz, id. Németh István bevonult katonának, de szerencsére Szlávik a negyedik fordulótól már ismét Körmenden játszott.
Nem volt ez egy könnyű év a csapat életében, Kristóf László lemondott, őt Szekeres Jenő, majd Jámbor László követte a kispadon. Az időközben eltelt három év szeszélyes vádaskodásoktól és harcoktól sem volt mentes, ám a körmendi szív és a közös akarat átlendítette a csapatot és vezetését a holtponton.
1981 szintén fordulópontnak tekinthető. Az együttes eddigi leggyengébb eredményét - 11. hely - érte el. Patonay Imre fiatalon abbahagyta sportolói pályafutását, és a csapat edzője lett. Egy másfajta játékstílus kialakításával a Körmend a magyar bajnokság egyik meghatározó gárdájává kovácsolódott. A megerősödött csapat évről évre ütőképesebb lett. Az 1984-85-ös bajnokságban kivívott harmadik helyezés már előrevetítette egy még sikeresebb szereplés esélyét.
Az 1986-87-es bajnokság nem a legkedvezőbb előjelekkel indult. A körmendi kosárkirály, Szlávik és a triplagyáros Trummer visszavonulása sokakban pesszimista érzelmeket keltett, ám a fiatalok számára adódott egy óriási lehetőség a bizonyításra. Felejthetetlen és emlékezetes menetelés kezdődött, amely 30 évvel ezelőtt, 1987. április 12-én a magyar kosárlabdázásban sporttörténeti eseményt hozott: a Körmendi Dózsa MTE első ízben lett vidéki csapatként magyar bajnok.
Az aranyérmet 3200 néző előtt az alábbi játékosok nyakába akasztották: Bebes István, Érsek István, Fodor Péter, Hódi László, Kardos László, Molnár László, Molnár Tamás, id. Németh István, Szalay György, Szájer József, Szendrey Sándor, Zsebe Ferenc.
Első aranyérmét Patonay Imre, azaz Putesz vezérletével nyerte a csapat, de a másik két bajnoki címben is elévülhetetlen érdemei voltak, nem véletlenül csendül fel ma is oly sokszor a rigmus a meccseken: „Patonayt vissza Körmendre!”
A körmendi piros-feketék évről évre ott vannak a legjobbak között, 1990-ben, ’93-ban, ’94-ben, ’95-ben, ’97-ben, ’98-ban és 2016-ban a Magyar Kupát is elnyerték, 1996-ban és 2003-ban pedig ismét bajnoki címet szereztek. Az MTE hat ezüstéremmel és hét bronzéremmel is büszkélkedhet, valamint azzal, hogy 1975-ös feljutása óta - a jelenlegi élvonal tagjai közül egyedülálló módon - folyamatosan az első osztályú bajnokság tagja. A csapat a nemzetközi küzdőtérre kilépve több emlékezetes mérkőzéssel ajándékozta meg lelkes szurkolóit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban is izgalmasabbnál izgalmasabb küzdelmeket élhet át a Szentély Arénában összegyűlő közönség, akiknek megbecsülése rendkívül fontos. Mint a csapat elkötelezett szurkolója, bízom benne, hogy sok szép élményben lehet részünk a következő években is, amelyek méltók a magyar kosárlabda fellegvára, Körmend múltjához. Szentgotthárdról, Szombathelyről és más településekről is sokan járnak kocsival kosármeccsekre, itt a tavasz, ideje lecserélni a gumit.
További sikereket, erős utánpótlást és minél több jó magyar játékost kívánok a klubnak. Hajrá, Körmend! (Taps.)
