DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A mai vitának több tanulsága is van. Az egyik nagyon fontos az, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr az azonnali kérdéseknél reagált a bérunióval kapcsolatban. Azt mondta, hogy Brüsszelhez hiába fordulunk, ezt itthon kell kiharcolni, ezt itt kell kiharcolni Magyarországon. Ezt mondta ezzel kapcsolatban, mint ha a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a bérunióval kapcsolatos kezdeményezése úgy nézne ki, mintha egy könyöradományt akarnánk kivívni az Európai Uniótól, hogy hátha majd az Európai Unió kegyeskedik több pénzt adni nekünk, magyaroknak, magyar munkavállalóknak. Holott egyáltalán nem erről van szó.
De nagyon fontos, amit elmondott, hogy ezt itthon kell kiharcolni. S ha itthon kell kiharcolni, akkor nézzük már meg, vajon hogyan harcolta ki a béreket, a nagyobb béreket a magyar kormány az elmúlt esztendőkben.
Már több mint tíz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba, úgyhogy lehet mérleget húzni, lehet számolgatni, hogy mi is történt az Európai Unióban. S azt látjuk, hogy bizony volt béremelkedés azóta, reálbér-emelkedés, amióta beléptünk az Európai Unióba, amit valószínűleg kiharcoltak valakik valamikor. De mennyit is harcoltak ki? Ha ezt megnézzük, azt látjuk, hogy Magyarországon körülbelül 16 százalékos béremelkedés volt tíz év leforgása alatt az Európai Unióban, 16 százalékos béremelkedés átlagos szinten.
Hogy ez sok vagy kevés, akkor tudjuk megítélni, ha összehasonlítjuk a szomszédos országok adataival, olyan országokéval, amelyek közel hasonló időben léptek be az Európai Unióba, illetve közel hasonló hátrányból indultak. Tehát ha vesszük a közép-kelet-európai volt szocialista országokat, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Bulgáriát, Romániát, Észtországot, akkor azt látjuk, hogy Magyarország messze sereghajtó a bérnövekedésben, hiszen az említett országok átlaga, átlagos bérnövekménye ugyanezen időtartam alatt 60 százalékos volt, tehát körülbelül négyszeres a bér gyarapodásának az üteme ezekben az országokban. Tehát ha itthon kell kiharcolni, akkor meg kell hogy állapítsuk: az elmúlt 10-12 év kormányai Magyarországon rendkívül rosszul dolgoztak, sokkal rosszabbul dolgoztak, mint a szomszédos országok kormányai, sokkal rosszabbul, mint a volt szocialista országoknak az Európai Unióba belépő kormányai.
Ez egy adat, de nézzünk meg egy másik szempontot is, amire szeretném felhívni a figyelmet. Még Magyarország sem egységes a bér szempontjából, hiszen a mai napon a bérunióval kapcsolatban nagyon sokan hozzászóltak, és felemlegették, hogy az ország különböző részein különböző bérek, átlagkeresetek vannak. Itt szeretném felhívni a figyelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye problémájára, hiszen én onnan jöttem. Azt láthatjuk, hogy óriási a különbség a magyarországi átlag és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve Északkelet-Magyarország megyéinek a jövedelme között.
2016-ban a KSH adatai szerint 263 ezer forint volt az átlagkereset Magyarországon, ez közel 175 ezer forint nettót jelent. Ezzel szemben, a 175 ezer forintos nettó átlaghoz képest Győr-Moson-Sopron megyében 182 500 forint volt a nettó, míg Budapesten 226 ezer forint volt a nettó jövedelem, sőt Buda egyes kerületeiben a 300 ezer forintot is meghaladja a nettó átlagkereset. Ezzel szemben nézzük meg Északkelet-Magyarország megyéit: Nógrád megyében 131 ezer forint a nettó átlagkereset, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 134 ezer, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mint utolsó, sereghajtó megyében 118 ezer forint az átlagkereset. S ha ezt megnézzük, akkor azt is látjuk, hogy alig növekedett az átlagkereset Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ha az elmúlt három-négy év átlagjövedelmét is összevetjük, akkor azt látjuk, hogy négy év alatt 111 ezer forintról 118 ezer forintra nőtt az átlagjövedelem. Tehát a bérunió tekintetében Magyarországon is közelíteni kellene. S mivel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagbér-növekedés lassabb, mint az országos átlag, azt kell megállapítanunk, hogy a megye folyamatosan egyre jobban leszakad.
S ha összehasonlítjuk az átlagjövedelmeket a Magyarország környezetében lévő országok átlagjövedelmével, akkor azt látjuk, hogy Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban közel 200 euróval haladja meg a havi átlagkereset a magyar havi átlagkeresetet nettóban számolva. S akkor még nem beszéltünk Ausztriáról, ahol körülbelül négyszerese az átlagkereset, vagy Svájcról, ahol nyolcszoros az átlagkereset, de még Oroszország is messze megelőzi Magyarországot. Ezen kellene változtatni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
