CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, még mielőtt viszonzás nélkül maradna néhány megjegyzés a vezérszónoki felszólalások után, szeretnék reagálni néhány gondolatra, és visszautalni a bevezető gondolataimra. Többek között mindhárom ellenzéki képviselőcsoportból elhangzott, hogy még a V4-ekhez képest is jelentős mértékben leszakadtunk. Én az Eurostat adatait használtam fel a bevezető gondolataim elmondásakor, de azért szeretném emlékeztetni, megismételve emlékeztetni önöket, hogy mit mondtam és mit mond - nem én, hanem - az Eurostat.
A magyar bérek nemzeti valutában és vásárlóerő-paritáson is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek 2010 óta, mint a külföldi munkavállalás szempontjából a magyarok számára fontos célországokban: Németországot, Ausztriát és az Egyesült Királyságot említettem. Európai uniós képviselő úr említette, hogy csak dinamikáról beszélünk. De hogyha a dinamika nagyobb, az azt jelenti, hogy a felzárkózás is folyamatban van, tehát csökken a különbség.
Néhány számot hadd mondjak: 2004-ben a nettó átlagkereset aránya, vásárlóerő-paritáson mutatott aránya Németországhoz képest 34 százalékos volt, az Egyesült Királysághoz képest 24,5 százalékos. 2016-17-re ez egy becsült adat, ugye, még nincs 2016-os adatunk, de nagyjából a 2016-ot már magunk mögött tudjuk, tehát lehet számítást végezni: ez körülbelül 43-44 százalék között fog majd Németország esetében mutatkozni, ez azt jelenti, hogy 10 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni. Az Egyesült Királyság 24,5 százalékos mutatójával szemben 2016-ban olyan 43-44 százalékot jelenthetünk ki. Ez azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni.
Csehország, Szlovákia és Lengyelország - a V4-ek-re reagálva – esetében, mindegyik ország tekintetében, hogyha 2015-16-ot nézzük, akkor az olló záródik, jelentős mértékben növekedett a vásárlóerő-paritáson a nettó átlagkeresetek százalékos arányában a mutató a javunkra, tehát a dinamika azt hozza, hogy a különbség, ha volt, akkor csökken. Ez azt jelenti egyébként, hogy egy állam esetében már jobbak vagyunk mi a számítások szerint; mondom, még nincsenek meg a pontos Eurostat-adatok, nem állnak rendelkezésünkre, de számításokat tudtunk végezni az alapján az elv alapján. Tehát egy esetben már rendben vagyunk, már elértük vagy meghaladjuk az ottani vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítást, Szlovákia esetében, a két másik országhoz képest viszont jelentős mértékben megindult a felzárkózás.
Csak azért mondom ezt, nehogy valakinek a fülében az maradjon meg, amit itt összevissza hivatkozva ellenzékiek kimondottan saját céljaikra használva, a különböző információkat próbálják elhitetni az emberekkel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
