DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mindkét előző felszólalásra reagáljak, a nyugdíjasokkal kapcsolatban is és a pedagógusokkal, a kulturális területen, a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatban elhangzottakra is.
Először is, mindenki a jól elvégzett, több évtizednyi munka után, nyilván biztosan arra számít, hogy az időskor is biztonságban telhet. A kormány számára is fontos volt, hogy a nyugdíjas évek európai szinten se jelentsenek életszínvonal-romlást azok számára, akik egy életet végigdolgoznak. Ezért volt fontos, hogy a keresetek növekedjenek, hogy a nyugdíjak szintén megőrizzék az értéküket, hogy a nyugdíjas kor előtt 55 év fölött senki ne legyen fokozottan kitéve a munkanélküliségnek, ezáltal ne essen a nyugdíjalapja, illetve a nők számára egy különleges kedvezményt, a „Nők 40”-et is bevezettük.
Ha ezeket pontról pontra nézzük, azt láthatjuk, ahogy a képviselő úr is mondta, hogy 2010-2017 között 23 százalékkal nő a nyugdíjak értéke. Ha ebből levonom az inflációt, a pénzromlás mértékét a nyugdíjasokra vetítve, akkor azt láthatjuk, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 9,5 százalékkal nőtt. Erre mondta azt a képviselő úr is, hogy lényegében visszaadtuk azt a 13. havi nyugdíjat, sőt annál többet is, amit a szocialisták elvettek, csak nem egyben, hanem 12 hónapra szétosztva.
Ez nyilván látható a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénységi mutatókban is. Ennek nyilván több összetevője van, de azért fontos azt tudnunk, hogy míg az Európai Unióban ez átlagosan 13,8 százalék, Magyarországon 4,5. Ennek egyik oka a stabil nyugdíjak és az elmúlt évek nyugdíjemelkedései.
Szintén érdemes megnézni, hogy miként alakult az úgynevezett helyettesítési ráta. Ez az az összeg, ez az a szám, amelyik megmutatja, hogy ha valaki nyugdíjba megy, akkor az átlagos jövedelem hány százalékát kapja meg nyugdíjjövedelemként. Ebben a mélypontot természetesen szintén a szocialista kormányzás alatt értük el, ez 54 százalék volt, ez most már csaknem 70 százalékra emelkedett. Tehát ha valaki átlagot számítva nyugdíjba vonul, akkor a keresményének a 70 százalékát kapja meg. Ez a V4-országokat vagy az európai országokat is összehasonlítva a magasabb értékek közé tartozik, jóval alacsonyabbak, 50 százalék közöttiek is előfordulnak. Hogy Magyarországon ez 70 százalék, ez magas, ez azt jelenti, hogy az időskor biztonsága nagyobb mértékben szavatolt Magyarországon, mint az európai uniós átlag.
Egy olyan rendszert is létrehoztunk, hogy azok, akik most dolgoznak, biztosan számíthassanak arra, hogy az ő nyugdíjuk értéke ne veszhessen el, éppen ezért a nyugdíjasok számára egy garanciát építettünk be a nyugdíjtörvénybe. Minden év elején úgy emelkedik a nyugdíjuk, ahogy azt a fogyasztói árak becsléséből kiszámítják. Abban az esetben, ha a fogyasztói árak a nyugdíjasok számára nagyobb mértékben emelkednének, akkor novemberben egy pluszemelést kapnak, ráadásul azt január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. Ha pedig alacsonyabb lesz az infláció, akkor ez nem vész el, hanem beépül a nyugdíjukba és a következő években is erre rakódnak rá a további emelések. Ez egy olyan rendszer, amiben biztosan csak jól járhatnak a nyugdíjasok, de rosszul semmiképpen nem járhatnak.
Fontos az a kiegészítő kedvezmény, amit a „Nők 40”-ként szoktunk emlegetni, amely egy rendkívül népszerű intézkedése a kormánynak, hiszen 186 ezren vették igénybe. Igaz, itt az ellenzéki padsorokban olyanok ülnek, akik ezt nem szavazták meg, de ettől függetlenül 186 ezer nő letette a voksát emellett, szemben az ellenzéki pártokkal, és igénybe vették a „Nők 40” kedvezményt, beszámítva részben a gyermekneveléssel töltött időtartamot is.
A munkahelyvédelmi akció egyik eleme pontosan arra vonatkozott, hogy 55 év fölött, amikor valaki már fokozottan veszélyeztetett munkavállaló, kevésbé veszik fel a munkáltatók, az állam nyújtson segítséget, hozzáadjon ahhoz, ami segíti ezeket az embereket, hogy munkában maradhassanak. Ha itt az előző évek számait nézem, akkor azt mondhatjuk, hogy tíz, nyugdíj előtt álló személyből hétnek a foglalkoztatásához a munkahelyvédelmi akció segített. Ez azt jelenti, hogy az a járulékkedvezmény, amit az állam biztosít az 55 év fölötti munkáltatók esetében, tíz munkavállalóból hétnél segítette a munkahely megtartását. Ezek az emberek nem váltak munkanélkülivé, nem csökkent a jövedelmük, nem csökkent az országban a foglalkoztatottság, és nyilván magasabb nyugdíjra is számíthatnak, hiszen meg tudták őrizni a munkahelyüket.
Az akcióterv 2013-ban havonta átlagosan 247 ezer, 2014-ben 299 ezer, 2015-ben 318 ezer, tavaly pedig 340 ezer 55 év fölötti munkavállaló foglalkoztatási költségét csökkentette. A támogatással foglalkoztatottak között a legnagyobb létszámot képviselő célcsoport - az összes munkahelyvédelmi akciótervben érintetteké - nyilván az 55 év fölöttieké, 2016-ban a teljes támogatotti létszám 38 százalékát tették ki.
Az elmúlt négy év alatt a kormány összesen 183 milliárd forinttal támogatta a legidősebb korcsoporthoz tartozó munkavállalók foglalkoztatását. Ez nyilván a szociális hozzájárulási adóból adott 50 százalékos kedvezményt jelenti, a munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után, így a munkáltatók 2017-ben 22 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett csak 11 százalékot fizetnek 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén, amely személyenként havonta 11 ezer, évente pedig 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkáltatóknak. Amikor tehát javuló foglalkoztatási számokról beszélünk, többek között az ilyen intézkedések is benne vannak, amelyek nemcsak a foglalkoztatás bővítésében, de a munkahely megtartásában is segítséget nyújtottak sok százezer nyugdíjhoz közeledő honfitársunk számára. Az ő létbiztonságukat ezekkel az intézkedésekkel is tudtuk segíteni.
Dúró Dóra képviselő asszony felszólalására is reagálnék azért, hiszen a kormányzat mind a felsőoktatásban, mind a köznevelés területén, mind a kultúrában elindított béremelési programokat. Azt kell mondjuk, hogy a pedagógusok körében elindított életpálya, amely 50 százalékkal emelte meg vagy emeli meg a pedagógusok bérét, hiszen még idén szeptember 1-jén is lesz egy következő ütem (Dúró Dóra: Alapbérét!), pontosan ez is indukálta részben a többi életpálya emelését is, hiszen a vegyes intézményekből, akár az egészségügy területéről, akár szociális területről, akár a pályakezdő egyetemi oktatók területéről átvonzott sokakat, mondjuk, egy gimnáziumi tanári státuszba, hiszen ez olyan nagy mértékben növekedett meg, hogy valaki a szociális pálya helyett vagy a felsőoktatás helyett inkább a középiskolákban kezdett el tanítani. Ezért is volt fontos, meg nyilván a más ágazatokban dolgozók anyagi megbecsülése szempontjából is fontos volt, hogy azokat a béremeléseket is megtegyük.
Ha azt nézzük a pedagógus-bértábla kapcsán, hogy egy 18-20 éves gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű pedagógusnak miként változott a fizetése, az ő bére 172 ezerről 304 ezer 500 forintra nő idén szeptember 1-jére. És ehhez bizony elég erős költségvetési tételek is rendelkezésre állnak, hiszen összességében 264 milliárd 300 millió forint az a többlet, amit a pedagógus-bértáblára fordított a kormány az előző években és az idei évben, ez érezteti a hatását a pedagógusok bértáblájában is.
A felsőoktatás tekintetében egy 15 plusz 5 plusz 5 százalékos emelés valósul meg. Ez azt jelenti, ha összeszorzom, hogy ez összességében 27 százalékos béremelés, amelyre a kormányzat 16 milliárd forintot szán, és 14 ezer egyetemi oktatót, kutatót és tanárt érint, hogy egyetemi tanári 3-as fokozatban lévő tanár bruttó bére 437 ezer 300 forintról 528 ezer forintra emelkedik. És szintén a kulturális területen dolgozók esetében egy átlagos bruttó 27 ezer forintos emelkedésről beszélhetünk az idei évben, erre is 5,4 milliárd forintot szánt a kormányzat.
Nyilvánvalóan minden béremelésnél lehet magasabb béremelést mondani, csak ez a béremelés annyiban különbözik a többi párt béremelésétől, mondjuk, a Jobbik béremeléseitől, hogy ez meg is valósult, és nem csak ígéretekben hangzott el; az MSZP béremelésétől pedig abban, hogy ezt nem kell később visszavenni, ugyanis nem hitelből fizetjük ezeket, hanem a magyar gazdaság többletteljesítménye segítette hozzá a kormányt ahhoz, hogy ezeket megadja.
A következő években, ahogy reményeink szerint és a várakozások szerint tovább nő a gazdaság teljesítménye, úgy ezekben az ágazatokban további béremelések várhatóak. A pedagógusok esetében és az egészségügyben dolgozók esetében is elmondhatjuk, hogy nagyobb mértékben növeltük a béreket, mint amilyen mértékben a gazdaság növekedett.
(17.50)
Tehát a kormányzat jóval többet tudott nyújtani a saját döntései alapján az ezekben az ágazatokban dolgozóknak, mint ahogy egyébként a gazdaság növekedett, mint ahogy egyébként a többletek megtermelődtek. Ebből is látszik, hogy a kormányzat számára az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális területen dolgozók prioritást jelentenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
