DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fizetésképtelenségi szabályozás megújítására nézve már 2011 végétől jelentős lépések történtek, amelyeket a Széll Kálmán-terv részeként dolgozott ki az akkori igazságügyi tárca. Ezek legfontosabb elemei a következők voltak: a csődeljárás tekintetében az adós és egyes hitelezői csoportok összejátszási lehetőségeinek csökkentése, az adós csődeljárás alatti működésének támogatása, a csődegyezség bírósági jóváhagyásakor a formális jogszabályi feltételeken túlmenően annak vizsgálata, hogy a csődegyezség nem sérti-e a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit; a felszámolási eljárás tekintetében pedig az eljárások átláthatóbbá tétele, a visszaélések visszaszorítása, a vagyontalan, illetve a fantomizálódott vállalkozások jogutód nélküli megszüntetésére felszámolás helyett cégbírósági kényszertörlési eljárás bevezetése, a hitelezőket megkárosító cégtulajdonosok és vezetők szankcionálása, a felszámolói szakma megújítása, hatékonyabb állami felügyelete és ellenőrzése, a felszámolási eljárásokban állami szerv által működtetett elektronikus értékesítési rendszer kötelező alkalmazásának előírása.
A fenti jogalkotás eredményei az elmúlt években már megmutatkoztak, hiszen a felszámolási eljárások száma az utóbbi években, tisztelt hölgyeim és uraim, jelentősen csökkent. Engedjék meg, hogy kerekítetten adatokat közöljek önökkel! 2012-ben 22 700 ilyen eset volt, 2013-ban 13 500, 2014-ben 17 500, viszont 2015-ben már csak 9700, 2016-ban már csak 7900, 2017. április közepéig pedig összesen csak 1700 felszámolási eljárás indult.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A csődjog összefügg hazánk gazdaságának versenyképességével, mint ahogy azt hallottuk. A magyar gazdaság versenyképessége növelésének egyik kulcskérdése ugyanis, hogy a vállalkozások megfizethető feltétellel jussanak a pénzügyi intézményektől forrásokhoz. A hitelkihelyezés kockázatát növeli és a pénzügyi intézmények hitelezési hajlandóságát visszaveti, ha a cégekkel kapcsolatos hitelügyekkel összefüggésben kikötött pénzügyi biztosítékokat nem vagy csak jelentősen korlátozott mértékben tudják a fizetésképtelenné vált jogi személy hiteladós vállalkozással szemben érvényesíteni.
A magyar gazdaság versenyképességének másik kulcskérdése, hogy a hitelezők összessége nagyobb mértékű megtérülést kapjon a jogi személyektől a felszámolási eljárásokban. Erre tekintettel a felszámolási eljárásokat még átláthatóbbá, még ellenőrizhetőbbé kell tenni, továbbá teljeskörűen össze kell gyűjteni a jogi személy adós vagyonát, valamint a hitelezőket megkárosító volt cégvezetőkkel szemben jogi úton deliktuális kártérítési igénnyel kell fellépni, ha a vállalkozás vagyonát jogellenes módon csökkentették, vagy a fenyegető fizetőképtelenség esetén nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit. Az ezzel kapcsolatos anyagi jogi felelősségi szabályt az új Ptk. tartalmazza, de ennek eljárásjogi háttere a felszámolási eljárások, illetve a kényszertörlési eljárások kapcsán indított perekben sajnos nem volt egyértelmű. A fentiekre tekintettel a jelen törvényjavaslat a jogszabályok közötti összhangot is biztosítja, és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja megállapításait is hasznosítja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A biztosított hitelezőket érintő változások tekintetében célkitűzése a törvényjavaslatnak, hogy a dologi és fiduciárius hitelbiztosítékok jogosultjait a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban úgynevezett biztosított hitelezőnek kelljen tekinteni. A felszámolási vagyon védelme tekintetében pedig a Nemzeti Versenyképességi Tanács olyan elvárásokat fogalmazott meg, hogy a felszámolási eljárásban minél nagyobb legyen a hitelezők igényeinek a megtérülése. A tárgybeli törvénycsomag ezt a következőkkel kívánja elősegíteni. Teljeskörűen össze kell gyűjteni és a felszámoló rendelkezésére kell bocsátani a jogi személy adós teljes vagyonát. Meg kell akadályozni, illetve szankcionálni kell a jogellenes, a fedezetelvonó vagy a hitelezők érdekeit sértő egyéb tevékenységet. Eredményesebbé kell tenni azokat a pereket, melyeket csalárd módon eljáró cégvezetők, cégtulajdonosok ellen indítanak a megkárosított hitelezők, illetőleg a felszámolók.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A joggyakorlatban nem volt egységes a Cstv. 51. §-ának értelmezése, ezért a Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel. A jogkérdés az volt, hogy ha a felszámoló intézkedésének jogszabálysértő jellegét vagy mulasztását a bíróság megállapítja, akkor ki fizeti a révészt, ki fizeti meg a kifogást benyújtó személy költségeit. A törvényjavaslat ezt a kérdést úgy dönti el, hogy a bíróságnak a felszámolót kell köteleznie a kifogást elbíráló végzésben, ezért a felszámolónak kell kifizetnie a hitelező költségeit. Ez alól csak egészen kivételes esetben adhat felmentést a bíróság, csak akkor, ha a felszámoló a szakmai követelményeket betartva, a tőle elvárható módon járt el. Végül, de nem utolsósorban, tisztelt hölgyeim és uraim, csökken a bíróságok, a közjegyzők adminisztratív terhe, és egyúttal bővül a bírósági titkár jogkörben meghozható végzéseinek köre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
