DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A hosszú vita után is meg kell köszönnöm a frakcióknak, hogy a mai plenáris vitára a házszabálytól való eltéréssel kerülhetett sor. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva a határozat elfogadásáról dönthetünk. Tehát ilyen módon az Országgyűlés döntésére határidőn belül kerülhet sor, hiszen ahogy azt már említettem, az indokolt vélemény megküldésére rendelkezésre álló határidő az irányelvtervezet vonatkozásában 2017. május 9-én, a rendelettervezet vonatkozásában pedig május 17-én jár le.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy csak pár mondatban reagáljak a lassan három és fél órás vitában elhangzottakra. Először is Aradszki államtitkár úrnak szeretném megköszönni, hogy felszólalt és szakmai vonatkozásban válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket Józsa képviselő úr vagy más ellenzéki képviselő úr felvetett. Úgy gondoltam, hogy felszólalása után már kicsit a szakmaiság felé megy a vita szekere, azonban ebben a vitában sok mindenről volt szó, és ahogy Hiller elnök úr is megemlítette, kicsit eltértünk az eredeti témánktól, attól a határozati javaslattól, ami az asztalunkon van. Vagyis miről van szó? Egy rendelettervezetről és irányelvtervezetről, amit együttesen tárgyalunk, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályzatról szól, illetve arról, hogy egy határozati javaslattal megállapítja az Országgyűlés, hogy ez sérti a szubszidiaritás elvét. Ehhez képest rengeteg dologról volt szó, ami elsősorban nem ide tartozik, hanem a politika kérdése, amit képviselőtársaim szépen elmondtak.
Miről is van szó, és engedjenek meg csak egy nagyon-nagyon rövid dolgot. Annak, hogy ilyen hosszan elhúzódott a vita, azért örülök, mert immáron ötödik alkalommal folytat az Országgyűlés szubszidiaritásvizsgálatot, és a megszólalásokból hallható, hogy képviselőtársaim most már érzik ennek a fontosságát. Ez rendkívül fontos.
Úgy hiszem, hogy az uniós döntéshozatal korai szakaszában vagyunk, vagyis ebben a periódusban egy nemzeti parlamentnek, mint a Magyar Országgyűlésnek nemcsak lehetősége, de egyben kötelessége is, hogy felhívja az Európai Bizottság figyelmét azon szempontokra, amelyek alapján a rendelet- és irányelvtervezetet nem tartják kompatibilisnek a szubszidiaritás elvével. A szubszidiaritást, ahogy említettem, nemcsak kimondani nehéz, hanem megérteni is, hogy valójában miről van szó. Ez nem más, mint a nemzeti parlamentek kezében egy lehetőség, a figyelem felkeltése, hogy megakadályozhassák vagy éppen figyelmeztessék az uniós intézményeket, hogy átruházott hatásköreiket ne lépjék túl. Hiszen gyakorlatilag erről szól ez a történet is. Tudniillik a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet olyan új szabályzatok bevezetésére tesz javaslatot, amely igenis a szubszidiaritás és az arányosság elvét figyelmen kívül hagyva indokolatlanul lépi túl az Európai Unióra ráruházott hatásköröket.
(17.30)
Ezt lehet vitatni, úgy hiszem, hogy ha ezt a Bundestag vagy a Bundesrat megállapította, akkor mi is nyugodtan megállapíthatjuk, és ez nagyon fontos, hogy ezt el tudjuk mondani, hogy a Magyar Országgyűlés élt a sárga lapos eljárás lehetővégével - ettől mi nem leszünk se többek, se kevesebbek, csak azt tesszük, ami a dolgunk. És bízunk abban, hogy számos tagállami parlament követi a mi eljárásunkat, mint ahogy megtette már a német parlament két háza. Ennek érdekében a mai napon köszönőlevelet küldtem Izabela Kloc lengyel EU-bizottsági elnök asszonynak, aki felhívta a figyelmünket e problémás javaslatokra. Nos, remélem, hogy nemcsak a visegrádi négyek többi parlamentje, hanem a román parlament két háza is hasonló határozatot fog hozni.
Köszönöm még egyszer a frakciók képviselőinek, hogy felszólalásaikkal is megerősítették az Európai ügyek bizottsága jelentésében és határozati javaslatában foglaltakat, mert végül is azt egyetlen frakció sem kifogásolta, hogy itt valóban a szubszidiaritás megsértéséről van szó. Tisztelt elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
