DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! (Dr. Szakács László: Nem lennék ám a Hörcsik helyében! - Az elnök csenget.) Valóban, az Európai Bizottság 2016. november 30-án közzétett „Tiszta energia minden európainak!” című csomagja biztató kezdet volt, biztató célokat határozott meg az energiauniós dokumentumra alapozva. Célja az, hogy a megújuló energia felhasználása tekintetében integrálja a megújuló forrásokat, és biztosítsa a szükséges jogszabályi kereteket ahhoz, hogy rugalmas, fogyasztóközpontú, versenyképes belső energiapiac alakuljon ki.
Ezek úgymond a szép elvek, de ha megnézzük és a kormány megnézte ennek a csomagnak a mögöttes tartalmát, akkor arra a következtetésre jutott, hogy valóban, egy lopakodó jogalkotással sérti a szuverenitás és az arányosság elvét a benyújtott javaslat. Egyebek mellett korlátozza a tagállamoknak az energiamixük meghatározására vonatkozó jogát, hatáskörelvonásra tesz javaslatot a regionális operációs központok létrehozatalával.
(10.00)
De ami leginkább és számunkra leginkább fájdalmas, hogy arra tesz javaslatot, hogy szüntessük meg a szabályozott árak rendszerét a villamos energia területén. Ez a lépés súlyosan sérti a szuverenitásunkat, ugyanis Magyarországon a szabályozott ár alkalmazásával sikerült kiküszöbölnünk azokat a következményeket, amelyeket más országokban a piaci ár alkalmazása jelentett.
Mik ezek a következmények? Az Európai Unióban azokban az országokban, ahol szabályozott ár helyett az úgynevezett piaci árat alkalmazták, 2010-15 között átlagosan 20-25 százalékkal emelkedett az energiaár. Ezzel szemben mind a gáz, mind pedig a villamos energia ára Magyarországon csökkent, de nemcsak Magyarországon, hanem más európai uniós országban, ahol szabályozott árat alkalmaznak, csökkentek az energiaárak.
Úgy gondolom, hogy ez ékes példa arra és a tények azt mutatják, hogy igaz az az állításunk, hogy a szabályozott árak helyett alkalmazott piaci ár nem árcsökkentéshez vezet, hanem árnövekedéshez. Az Európai Unió, azaz Brüsszel javaslata ezeken túl nem veszi figyelembe azokat a különbségeket sem, amelyekkel a tagállamok rendelkeznek. Általában azt el lehet mondani, hogy a kelet-európai országok jövedelmi viszonyai rosszabbak, mint a korábbi alapító országok jövedelmi viszonyai. Például az európai jövedelmek 70 százalékát érik el a kelet-európai országok jövedelmei, ezzel szemben fordított az energiára fordított kiadások aránya, azaz a háztartások összkiadásában az energiára fordított arány 40 százalékot jelent. Ez is egy olyan fontos tétel, ami azt jelenti, hogy oka és indokolt oka van annak, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, és megvédjük azt az állapotot, ami Magyarországon ma van, hogy szabályozott áron szolgáltatjuk az energiát a lakosoknak. Ez a szabályozott ár azt is eredményezi, hogy csökkent az infláció Magyarországon, hozzájárult a reálkeresetek növekedéséhez, és hozzájárult a magyar gazdaság versenyképességéhez.
Ha mindezt szemléljük, azt kell mondanunk, és az a kormány álláspontja e tekintetben, hogy ezeket az értékeket meg kell védenünk és nem kell engednünk Brüsszelnek a lopakodó jogalkotás területén, és nem kell megengednünk azt, hogy alapvető értékeink, hagyományaink, energetikai rendszerünk felbontásával, lerombolásával a multinacionális érdekeket kiszolgáló árrendszert és energetikai rendszert hozzon létre.
Magyarország érdekelt abban, hogy az energiauniós célok megvalósuljanak, de érdekelt abban is, hogy ezek során vegyük figyelembe a nemzeti érdekeket, és ne legyenek elvonva a nemzeti hatáskörök, hanem Magyarország továbbra is járhassa azt az utat, ami a gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges az energia területén. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
