CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyjából egy évvel ezelőtt e falak között az új külügyi törvénynek zajlott a vitája. A jogszabály nagyobbik része tavaly augusztusban lépett hatályba, egyes szakaszai pedig idén augusztusban fognak majd. Az elmúlt nyolc hónapban felhalmozódott tapasztalatok lehetővé és egyes esetekben szükségessé is teszik a törvény finomhangolását. Mielőtt azonban rátérnék erre, érdemes visszatekinteni a jogszabály megalkotását kiváltó okokra és a törvény által elérni kívánt célokra.
Államtitkár úr már említette, hogy alapvetően a külügyi struktúra átszervezése, a klasszikus diplomáciai feladatok mellé más feladatoknak is a hozzá-rendelése volt az alapvető oka annak, hogy tavaly egy új törvényt fogadtunk el, de 2015-ben kezdődött meg ennek az új külügyi törvénynek a kidolgozása, amelynek kezdetektől fogva az volt a célja, hogy az addig különböző szabályozási szinteken lévő joganyagot egységes rendszerbe foglalja.
Ennek a koncepciónak szerves része volt annak következetes átgondolása, hogy melyek azok a területek, amelyek törvényi szabályozást igényelnek, illetve hol vannak azok a pontok, ahol célszerű felhatalmazást adni a külpolitikát irányító miniszternek, hogy a napi működés körébe tartozó részletszabályokat rugalmasan, miniszteri rendelettel igazíthassa a gyakorta változó körülményekhez.
A törvényjavaslat célja a külképviseleti hálózat hatékonyságának, gyors reagálóképességének biztosítása, a stabil, egységes, átlátható külszolgálati rendszer megteremtése, továbbá a személyi állománnyal szembeni elvárások szabályozása volt. Teljesen új, a társadalmi igazságosság elvének jobban megfelelő, de egyben a diplomáciai állomány anyagi megbecsülését is növelő javadalmazási rendszert vezetett be.
Nem szeretném ennek most minden elemét ismét felidézni, annyit azonban meg kell említeni, hogy az új rendszerben a korábbi szenioritás elve mellett nagyobb hangsúlyt kapott az azonos munkakört ellátók azonos bérezésének elve, illetve állomáshelyenként is eltérőek a juttatások. A külpolitikai, külgazdasági szempontból kiemelt vagy a nehezebb életkörülmények között végzett munkához a törvény magasabb illetményt rendelt. Megszűnt a szocializmusból ránk maradt örökség, hogy a diplomata két fizetést kap, egyrészt az itthoni fizetését, másrészt egy külföldi illetményt. Tekintettel arra, hogy külszolgálata alatt belföldön tényleges munkát nem végez, jogos az a társadalmi elvárás, hogy ezért ne is kapjon bért. Ugyanakkor a kiküldöttel szemben is méltányosabb és tisztességesebb, ha az az egy fizetés méltó az általa elvégzett feladathoz.
A jogszabály emellett áttekinthető, könnyen kontrollálható és hatékony átalány-költségtérítést vezetett be. Ez a megoldás egyrészt növeli a kihelyezett mozgásterét és szabadságát, egyszersmind felelősségét, másrészt hozzájárul a kiküldő szerv költségvetése kiszámítható tervezéséhez.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megteremtse a kihelyezettek családjainak szociális biztonságát, ahogy államtitkár úr is néhány példával ezt említette. Nos, mindenekelőtt ez az a terület, amelyen a most tárgyalt módosítás továbblép.
A törvényjavaslat összesen hét törvényben tartalmaz technikai módosításokat, amelyek többek között rendezik a külszolgálatra kihelyezettek családtagjai egészségügyi ellátásának kérdéskörét és a diplomata-útlevél családtagok általi használatának szabályait.
(9.20)
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben is, amelyet egyszerűen külügyi törvénynek szokás nevezni, vannak módosítások, amelyek szintén a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését célozzák, szem előtt tartva a kihelyezettek érdekeit. Ebbe a körbe sorolható például, hogy mostantól kezdve a devizailletmény nemcsak euróban, hanem dollárban vagy akár forintban is folyósítható. Ez egyrészt egyes országokban praktikusabb, mert nem kell az eurót dollárra átváltani, másrészt tekintettel van a kihelyezettnek arra a méltányolható igényére, hogy az itthoni költségeit forintszámláról fizethesse anélkül, hogy azt előtte euróról át kellene váltania.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a vezetői és diplomata-munkakörben foglalkoztatott kihelyezettek munkarendje kötetlen, ami egyrészt megfelel a diplomáciai munka mindennapjai realitásainak, másrészt kevesebb adminisztrációval is jár a missziók számára, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottnál rugalmasabb munka-idő-beosztást tesz lehetővé.
A törvényjavaslat módosítja továbbá a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvényt is. Az adomány, a segély, a felajánlás, a technikai segítségnyújtás és az adományozó levél fogalmak meghatározása egyrészt összhangot teremt az államháztartásról szóló törvény fogalomhasználatával, másrészt rugalmasabb és hatékonyabb felajánlási eljárásokat tesz lehetővé.
Ugyancsak a hatékonyság növelését szolgálja az úgynevezett előminősített civil szervezet státuszának megnevezése. Az ezt elnyerő szervezeteknek nem kell minden egyes alkalommal végigmenniük a bürokratikus procedúrán. Az előminősítés szigorú követelményrendszerét miniszteri rendelet tartalmazza, amelynek megalkotására a törvény felhatalmazást ad.
A módosítás ezenkívül világossá teszi, hogy a nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzájárulások bizonyos, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által meghatározott hányada multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, és így a nemzetközi fejlesztési, együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák végrehajtására fordított források részét képezi. Az átláthatóságot szolgálja, hogy ezekről a tevékenységekről a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, mint ahogy azt államtitkár úr is említette.
Tisztelt Képviselőtársaim! A külügyi törvényt tavaly az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el, egyetlen frakció sem szavazott ellene. A most tárgyalt törvényjavaslat úgy kezeli az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó kihívásokat, hogy közben nem változtat a tavaly elfogadott törvény koncepcióján, az eredeti szabályozási céloknak megfelel. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat és a frakciókat, hogy szavazatukkal támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
