CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt vagy tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány már két évvel ezelőtt megkezdett bürokráciacsökkentési politikája. A hivatali ügyintézés mellett a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai.
A törvényjavaslat kidolgozásának kiindulópontja a magyar gazdaság versenyképességének átfogó javítására irányul, hosszabb távú és rendszerszintű beavatkozások mellett olyan intézkedések kidolgozásának szükségessége, amely rövid távon is érzékelhető javulást eredményez egyes, a versenyképesség szempontjából kritikus területeken.
(9.40)
A törvényjavaslat a Nemzeti Versenyképességi Tanács 2017. március 23-ai alakuló ülésének javaslatait is figyelembe véve készült el, amely az üzleti környezet versenyképességének javítását szolgáló intézkedések terveinek megfelelően került kialakításra.
A tanács egyetértett azzal, hogy a gyors beavatkozások egyik fontos célterülete az üzleti szabályozási környezet, amelynek a versenyképessége - a nemzetközi felmérések alapján jól azonosítható területeken - javításra szorul Magyarországon. Ilyen például a Világbank évente közzétett Doing Business felmé-rése, amely a vállalati működési környezet versenyképessége szempontjából 190 országot értékel és rangsorol egy időben.
A felmérés alapján Magyarországon kiugróan időigényes a villamos hálózatra csatlakozás. Hazánk a rangsorban e tekintetben a 121. helyet foglalja el. A villamos hálózatra csatlakozás teljes folyamatának időigénye 257 nap, a régióban messze a leghosszabb. Két régiós versenytársunkhoz képest, mint Lengyelország és Szlovákia, több mint kétszeres a magyar csatlakozási idő, és a csehországinak és az OECD-átlagnak pedig, ami összesen 76 napot jelent, több mint a háromszorosa.
A villamos hálózatra csatlakozás magas időigé-nye késlelteti a beruházások termőre fordulását is, tehát abból a szempontból is jelentős, hogy egy-egy vállalkozás új beruházása miként termelhet egyrészt a vállalkozásnak hasznot, másrészt pedig miként járulhat hozzá adókon keresztül az ország további fejlesztési forrásainak a megteremtéséhez. A problémát a villamos hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza.
A fenti kiindulópont alapján a kormány nemcsak a villamos energia, hanem a földgáz- és a víziközműszektor vonatkozásában is kidolgozza a javaslatát - a rezsicsökkentés szellemiségével összhangban - a hazai közműcsatlakozási eljárások kapcsán alkalmazott jogszabályi határidők észszerű csökken-tésére, és ehhez kapcsolódóan a fogyasztók védelme érdekében a jelenleg alkalmazott közműcsatlakozási díjak egységesítésére, továbbá az elosztótársaságok mérlegelési és hatóságijogkör-gya-kor-lási jogosultságának korlátozására vonatkozóan.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat összesen hét törvény módosítására tesz javaslatot: a földgázellátásról, a villamos energiáról, a vízközmű-szolgáltatásokról, a területfejlesztésről és területrendezésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, az ingatlannyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt módosítja.
A közműcsatlakozási kérdéskör kapcsán az alábbi fő problémakörök megoldását tartalmazza a javaslat: 1. a magas díjszabás problémaköre; 2. a gázmérők cseréjével kapcsolatos szabályok; 3. az elosztótársaságok túlzott mérlegelési jogkörének korlátozása; végül 4. az elosztótársaságok hatósági jogköreinek megvonása.
A csatlakozási díjak tekintetében a törvényjavaslat mindhárom érintett szektor kapcsán új, törvényi szintű mentességi szabályokat vezet be. A mentesség az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz került igazításra, amelyek egy családi házat vagy egy kisebb gazdálkodó egységet is képesek kiszolgálni.
A törvényjavaslat a legkisebb költségek elvének érvényesítését törvényi szintre emeli, és rögzíti, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapítása során a munkavégzésre ténylegesen ráfordított időt kelljen figyelembe venni.
A jelenlegi szabályozási környezetben a hatósági jogkörben eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálása során. Ezt kiegészítve a hatóságijogkör-gyakorlásuk indokolatlanul széles körű, és ezzel lassítják és elnehezítik a közműcsatlakozás folyamatát. Ezért törvényi garanciaként mindhárom szektornál beépül a szabályozásba, hogy ha az elosztó a nyilatkozatával a szolgáltatáshoz szükséges vezeték létesítésére irányuló kiviteli tervet kivitelezésére alkalmatlannak minősíti, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását.
Jelenleg az áram- és a víziközműszektorban nem biztosított, hogy a kivitelezési munkákat a fogyasztó a maga által választott kivitelezővel végez-tethesse el. Ezzel szemben a földgázszektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és a jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a fogyasztó által kiválasztott vállalkozó végzi. A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a törvényjavaslat átülteti a villamosenergia- és a víziköz-műszektorba is. A közműcsatlakozás kivitelezésének végeztével a törvényjavaslat biztosítja, hogy az elosztó észszerű határidőn belül akkor is köteles legyen közműcsatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a kivitelezést a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette el, és a kivitelezés a tervnek megfelelően készült el.
Tisztelt Képviselők! A fenti, gördülékenyebb közműcsatlakozást célzó erőfeszítésekhez társulva a javaslat tartalmaz egy 5 napos ügyintézésihatáridő-csökkentést is. A javaslat elfogadásával, ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásban kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, és az eljárásba nem kerül bevonásra szakhatóság, az ügyintézési határidő ipari rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló épület esetében az eddigi 35 nap helyett 30 nap lesz.
A versenyképesség javításához a közműcsatlakozások egyszerűsítése és a felmerülő költségek csökkentése mellett egyéb terület- és településrendezési kérdések rendezése is szükséges. Az ipari és mezőgazdasági szektorban a vállalkozások telephelyeinek megvalósítása során akkor merülnek fel területrendezési és településügyi kérdések, amikor egy vállalkozás olyan beruházást szeretne véghez vinni, amely az építési engedélyezés megkezdése előtt területrendezési terv vagy településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat készítését vagy módosítását igényli.
A megyei önkormányzatok által készített területrendezési terv készítése vagy módosítása a feladat bonyolultságától függően 10-15, amíg a települési önkormányzatok által készített településrendezési eszközé 6-10 millió forint körüli összeget jelent. Ezek jelentős részét, akár 2-3 millió forintot tesz ki a tervezéshez szükséges alaptérképek beszerzésének, a közműadatoknak és egyéb adatszolgáltatásoknak a díja. A cél e költségek megszüntetése az adatszolgáltatásoknak a központi költségvetésből finanszírozott szereplők számára a térképi adatok ingyenes biztosítása által.
A módosítással az önkormányzati költségvetési terhek csökkennek, ezáltal lehetővé válnak olyan munkahelyteremtő beruházások, amelyek korábban a terület- és településrendezési tervek módosításának költségessége és időigénye miatt meghiúsultak. A térképi adatok önkormányzatok számára történő ingyenes átadását egyes ingatlannyilvántartási és térképészeti jogszabályok nem teszik lehetővé, ezért a kivételeket ki kell mondani az érintett törvényekben. Ezen adatok tekintetében ingyenességet kívánunk biztosítani a Lechner Tudásközpont számára, amely szerv az országos építésügyi nyilvántartás és az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.
Tisztelt Képviselők! A kormány részéről úgy látjuk, hogy ez a módosítás egy olyan észszerű javaslat, ami a magyar gazdaság versenyképességében, a fogyasztóbarát és szolgáltató állam képét szem előtt tartva, rövid távon is érzékelhető javulást hoz. Ennek fényében kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
