KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, alapvetően támogatandó cél lehet minden esetben az, amikor a kormány a bürokráciát szeretné csökkenteni az egyes ágazatokban, illetve a különböző engedélyeztetési eljárások során, azonban mindig meg kell nézni nyilvánvalóan ennek a másik oldalát is, a hátterét, hiszen túl azon, hogy üdvözlendő, ha akár egy családi ház, akár egy kisebb méretű vállalkozás esetében a különböző közműhá-lózatokra való rákötési díjat nem kell megfizetni - ami itt a törvényjavaslatban szabályozottan 32 milliméter a vízi közművek esetében vagy 4 köbméter/óra a gázközművekhez való csatlakozás esetében -, azonban ezeknek a költségeknek az elmaradása nyilvánvalóan a másik oldalon is, a szolgáltatóknál és a közműszolgáltatóknál is megjelenik.
Arról nem szól sehol a törvény, hogy az így kiesett bevételeket a másik oldalról az állam kompen-zálja-e, vagy pedig tovább folyik a közműszolgáltatók nehéz helyzetbe hozása, ne adj’ isten, ellehetetleníté-se, hiszen a közműadótól elkezdve jó néhány más olyan intézkedés történt már az elmúlt években a kormány részéről, ami igencsak nehéz helyzetbe hozta a közműszolgáltatókat, folyamatosan jöttek is a panaszok ebből a szektorból. Természetesen túl azon, hogy a lakosságnak nem kell megfizetni, és ez pozitív, megkönnyíti a beruházások, építkezések költségeinek csökkentését, talán ösztönözni is fogja egy kicsit az építőipart is, ha ennyivel kevesebb a költség, és egyszerűsödnek talán az engedélyeztetési eljárások is, akkor ez egy pozitív dolog.
Azonban ahogy, mondjuk, a rákötések díjának elmaradása is egyfajta hiányt feltételez a másik oldalon, tehát bevételkiesésként megjelenik a közműszolgáltatónál, ugyanúgy az ügyintézési határidők rövidülése is feltételezne egyfajta létszámbővülési szükségletet a közműszolgáltatói oldalon, tehát további munkaerőre lesz esetleg szüksége a közműszolgáltatóknak ahhoz, hogy biztosítani tudják ezeket a rövidebb határidőket, amelyeket a törvényjavaslat megállapít. Erről sem szól nyilván ez a javaslat, hogy erre ők fognak-e többletforrást kapni az állam részéről, hogy ezeket tartani tudják, mert ez így nagyon szépen hangzik, és nagyon jól hangzik ez az elképzelés, ami ebbe a törvénybe van foglalva, de ha a másik oldala nem biztosított, és eredményeként csak tovább romlik a közműszolgáltatók helyzete, akkor lehet, hogy hosszú távon kárt okozunk ebben a szektorban, vagy kárt okoz a kormány egy ilyen javaslattal.
(10.00)
Csak a vízi közművek területén 41 szolgáltató van ma, jelen pillanatban Magyarországon, amely 41 szolgáltatóból 35 vagy 36 önkormányzati tulajdonú, a többi pedig állami tulajdonú. Tehát itt most már nem arról van szó, hogy a gaz multikat ki kell üldözni a szektorból, és ezért mindenféle eszközökkel meg kell próbálni ellehetetleníteni őket, hanem itt többségében önkormányzati és kisebb részben állami tulajdonú cégekről van szó, akiknél ezeket a költségeket, vagy ahol a költségek a másik oldalon megjelennek hiányként, valakinek viselnie kell nyilvánvalóan. Ez valahol meg fog jelenni előbb-utóbb egy önkormányzati cégnél akár vagy egy állami tulajdonú cégnél is, ha ez valóban bevételkiesést okoz. Ez a víziközmű-szolgáltatók elmondása szerint cégenként akár éves szinten 500-600 millió forintos árbevétel-kiesést is okozhat, ami azért nem olyan kis összeg egy átlagos víziközműszolgáltatónál, akár a bekötési díjak elmaradása, akár az ügyintézési határidők rövidülése miatti pluszmunkaerő-igény vagy más egyéb, a törvényben felsorolt könnyítések okán.
Úgyhogy mindenképpen azt szeretnénk kérni a kormánytól, illetve államtitkár úrtól személyesen azt szeretném kérni, hogy válaszában majd térjen ki erre az oldalára is a kérdésnek; ugye, minden éremnek két oldala van.
Mi nagyon üdvözlendőnek tartjuk és támogatjuk azt, ha a lakosság terhei csökkennek mind anyagi, mind pedig adminisztratív szempontból, akár a kis-vállalkozásoké, akár a magánszféráé, de ne vezessen ez ahhoz, hogy közműszolgáltatók lehetetlenülnek el vagy pedig kerülnek a működésképtelenség szélére, csupán azért, mert ennek, ezeknek az intézkedéseknek a fedezetét az állam részükre nem biztosítja, és azt nekik kell majd kigazdálkodniuk a jelenleg is a nyereségesség határán vagy akár veszteségesen működő közműszolgáltatók esetében. Természetesen nemcsak a víziközmű-szolgáltatóknál, hanem a többi szektorban is hasonló kérdések merülnek föl ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban.
És ha már adminisztrációcsökkentésről van szó, akkor még felmerül egy olyan kérdés, hogy mennyiben szolgálja az adminisztrációs terhek csökkenését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosításnak az a része, amely lehetővé teszi, hogy az eddigiekhez képest törvényben szabályozott települési biológiaiaktivitás-érték meghatározása rendeleti szinten legyen szabályozva. Az eddigiekben ki volt kötve ebben a törvényben, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai-aktivitás-értéke az átminősítés előtti aktivitásérték-hez képest nem csökkenhet. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy az aktív zöldfelületek aránya nem változhat káros arányban, tehát nem csökkenhet. És most ez úgy módosul, hogy az átminősítés előtti aktivitásér-tékhez képest az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint nem csökkenhet.
Tehát továbbra is benne van, hogy nem csökkenhet, de már ott van, hogy a végrehajtási rendeletekben szabályozottak szerint, tehát egy kiskaput magában rejt: lejjebb delegálja ezt a feladatot, és ez akár egyfajta hátrányt is jelenthet ilyen szempontból vagy visszalépést a települési zöldfelületek szempontjából.
Főleg Budapesten, de más városokban is folyamatosan problémát okoz az, hogy a beépítések során a zöldfelületek minősége csökken. Ha négyzetméterben nem is csökken, mert pótolják különböző zöldte-tőkkel meg egyebekkel a beruházások során ezt a négyzetméterarányt, de aktivitása szempontjából nyilván egy parkot egy zöldtető nem tud pótolni, és ebből azért itt Budapesten is jó néhány probléma volt a Városliget beépítése kapcsán és még jó néhány más beruházásnál. Tehát ezt a rendelkezést vagy ezt a módosítást vagy ennek az indokoltságát szeretném, ha államtitkár úr elmagyarázná.
A különböző adatbázisokhoz való hozzáférést pedig természetesen pozitívnak tartjuk, hogy egyszerűsödik a hozzáférés azok részére, akik erre jogosultak. Összességében megint csak az a helyzet ezzel a törvényjavaslattal, hogy nyilvánvalóan politikailag egy kormány számára rendkívül kedvező helyzetet teremt, hiszen mindenki örül annak nyilvánvalóan, ha nem kell közműcsatlakozási díjat fizetnie vagy rövidülnek az ügyintézési határidők, és egyébként ez egy pozitív dolog is. De mivel állami és önkormányzati tulajdonú cégek tucatjai vannak a másik oldalon is, ezért nyilvánvaló, hogy az is az államot és az is az adófizetőket terheli végső soron, ha ezek a cégek ellehetetlenülnek vagy a működésük kerül kockára vagy kockázatossá válik. Ha csak a közműadót nézzük, ami az előző években is már jelentős terhet jelentett számukra, ez azt jelenti, hogy a közművek hossza alapján van kivetve ez a teher a közműszolgáltatókra, ami sokszor nagyon nehéz helyzetbe hozza őket, tehát nyilvánvaló, hogy ha nem az a kormány deklarált célja, hogy ellehetetlenítse ezeket a közműszolgáltatókat, akkor valamilyen módon a másik oldalon kompenzálnia is kell ezeket a költség-, bevételkieséseket. Hiszen annak is végső soron a lakosság látja kárát, ha egy közműszolgáltató cég nem tudja biztosítani megfelelően a szolgáltatását, mert anyagilag vagy akár más szempontból olyan lehetetlen helyzetbe kerül, hogy nem bírja a feladatát tovább ellátni.
Tudom, hogy volt számtalan olyan közműszolgáltató Magyarországon, ami indokolatlan volt, hogy például a vízi közművek esetében olyan nagy számú szolgáltató legyen, de most már ez a nagyságrend, ami most van, ennek a további szűkülése nem biztos, hogy olyan pozitív végkifejletű lenne. Arról is hallani lehetett pletykákat, hogy esetleg az 5 nagy állami és a 35 vagy 36 önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságot esetleg valamilyen formában összevonnák, és néhány nagy multi, vagy ha nem is multi, hanem óriás közműszolgáltató jönne létre. Kérdés, hogy hosszú távon ennek mi a célja. Tehát remélhetően nem az ágazat későbbi újbóli privatizációját készíti elő. Remélhetően tényleg a fogyasztók érdekeit szolgálja. Vannak kétségeink a kormány előző évekbeli működését látva e tekintetben, úgyhogy egyelőre az álláspontunkat sem véglegesíteném ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Államtitkár úr válaszaitól többek között és a későbbi, esetleges módosító javaslataink elfogadásától tesszük majd függővé, hogy hogyan fogunk erre a törvényjavaslatra szavazni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.)
