GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánítása más törvényeket is megmozgat. Ugye, érdekes módon öt törvény módosulásával is párosul a dolog, olyanokkal is, amikről nem gondoltam volna az előtt, mielőtt végigtallóztam. Az anyakönyvi eljárástól kezdve gyakorlatilag az egyes kikényszerítési és szabálysértési vizsgálatok eljárásán keresztül többfajta törvényt is megérint.
De hát nem ez a lényeg. A lényeg valójában az, amit az előterjesztők is forszíroznak, hogy a keresztény liturgiában a nagypéntek gyakorlatilag a húsvét előtti pénteket jelenti. Nyilván ez az a nap, amikor gyakorlatilag a vallásgyakorló emberek egy kicsit a mindennapoktól visszavonultabban, elmélyedettebb állapotban, akár azt is mondhatom, hogy az igazságtól talán távol tartva önmagukat meditálnak - és sok minden az élet dolga körül. És hát egyfajta szigorú böjtöt is tartanak. Vannak nyilván olyan hosszú-hosszú évszázadok időszakában kialakult hagyományok, amelyek tiszteletben tartása megítélésem szerint is fontos.
Fontos ugyanúgy, mint ahogy a vallásgyakorló ember részéről, szerintem hasonképpen fontos a vallást nem gyakorló emberek irányában való tolerancia is. A kettősség e tekintetben, mármint az egymás iránti azonosság tekintetében szerintem mindenképpen fenn kell hogy álljon, mindegy, hogy valaki vallásgyakorló vagy vallást nem gyakorló. Orbán Viktor a tavalyi esztendőben, ha jól emlékszem, akkor tavaly novemberben jelentette be, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lesz. Nekem nem ezzel van bajom. Nem azzal van bajom, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lesz, hanem ahogyan eljutunk ahhoz, hogy nagypéntek munkaszüneti nappá válik.
Gyakorlatilag, ha végiggondoljuk, akkor ez egy direkt kinyilatkoztatás, mely kinyilatkoztatás mások vélekedésére nem is volt nagyon kíváncsi. Úgy van, ahogy Balog Zoltán is mondta, meg többen említették. Ha ma körülnézünk Európában, megnézzük a mi környezetünket, a tágabb környezetünket, akkor van nagyon sok ország, ahol, mondhatni, jóval több a munkaszüneti napok száma. Van néhány, ahol kevesebb, de döntő többségében azok az országok jellemzők, ahol több. Még a nagy piaci partnerünk is, Németország is a tavalyi esztendőben egy munkaszüneti nappal többel bírt, mint Magyarország.
E tekintetben nagyon nem megkérdőjelezhető, és nem is szeretném megkérdőjelezni ennek a munkaszüneti napnak a létjogosultságát. De arra szeretném most is egy gondolattal felhívni kormánypárti képviselőitársaim figyelmét, hogy a mai napon képviselőtársaimmal együtt benyújtottunk egy módosító javaslatot. Szeretném, ha majd nem kerülné el a figyelmüket, és támogatnák mindazt. Majd erről Legény Zsolt képviselőtársam bővebben is beszél.
Azzal, ha a nagypéntek munkaszüneti nappá válik, akkor Magyarország azok körébe sorakozik fel, ahol 11 munkaszüneti nap lesz. Akik kevésbé örülnek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításának, azok inkább, azt mondhatom, a munkaadói körhöz tartozók. Ennek hangot is adtak, emlékeznek biztos önök is rá, több dologra hivatkozva; egyrészt arra hivatkozva, hogy a kormány elmúlt időszakbéli intézkedéseiből fakadóan elég sok teher nyomja a vállukat. Többször hallottam magam is meghivatkozva a minimálbér vagy garantált bérminimum emelését.
Hozzáteszem, hogy persze ez igazából azért okoz nagy nehézséget a munkaadóknak, mert a kormány az elmúlt hét esztendőben is a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelésénél arra törekedett, hogy a bruttóját és a járulékterheket emelje, és ezzel szorította falhoz a munkaadókat. Nyilván van ezernyi teher, amivel szembe kell nézni a munkaadóknak. Ez volt az anyagi része a történetnek az ő aspektusukból, szemszögükből.
A másik része viszont, ahogy én hallottam, az volt, hogy nyilván ez gazdasági értelemben vetten is kiesést jelent, mint ahogy megint csak erről már az előbbiekben szó esett. Nem lehet egzakttá tenni egy munkaszüneti napnak pontosan a gazdasági kiesést érintő nagyságrendjét, de azért egy közelítő mértékű nagyságrendet lehet mondani. Nagyjából egy munkaszüneti napnak a jó irányú becslések alapján 0,3-0,4 százalékos mértéke jelenik meg a GDP-hez viszonyítottan.
(19.40)
Ezt csak azért jelzem, mert egy ilyen döntés, amely megszületik, nagyságrendileg százmilliárd forintos, százezer-millió forintos nagyságrendű döntés. Nincs ezzel baj. Nem ezzel van baj. Szerintem azzal van baj, ahogy a döntés megszületik, ahogy a döntés előkészítése történik. Mint ahogy mondtam, Orbán Viktor kinyilatkoztatta, és utána gyakorlatilag a törekvés nem alakult ki az irányba, hogy másokkal, munkaadókkal az érvek sokasága medrében haladva egy közös együttes döntés tudjon megszületni.
A munkaadók tehát nem igazán vannak ennek a munkaszüneti napnak az eldöntése pártján. E tekintetben megnyilatkozott az elmúlt időszakban a VOSZ is. Azt mondták: nagy nyomást helyez a vállukra ez a döntés. E tekintetben megnyilatkozott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége is, és sok mindenki más, akik úgy gondolják, hogy az említett ügyeken kívül az a mértékadó kifogás, hogy nem kérdezték meg az embereket sem. Nem volt egyfajta nemzeti konzultáció arról, hogy az emberek mit gondolnak, ez-e az a nap, amelynek munkaszüneti nappá válása a leginkább fontos a számukra, vagy az a nap - csak példaként mondom -, amit most benyújtottunk módosító javaslatként, azaz december 24-e. Szerintem ez a kérdés megért volna annyit, ebben konzultálni kellett volna vagy lehetett volna az emberekkel. Én nem a nagypéntek munkaszüneti nap ellenében szólok, hanem a decemberi 24-ei munkaszüneti nap megvalósításáért, a kettő együttes megvalósításáért. Abban hiszek, úgy gondolom, hogy egy nemzeti konzultáció keretei között történő kérdésfelvetést követően valószínűsíthetően az emberek legalább olyan hányada, ha nem nagyobb hányada december 24-ét támogatná ebben az ügyben sok okból kifolyólag. De a részletekbe azért nem bocsátkozok bele, mert képviselőtársam erről minden bizonnyal részletesebben fog szólni.
Hozzáteszem azt is, hogy egyszerű, praktikus kérdéseket is felvet a nagypéntek ügye. Ugyanis a nagypéntek után vasárnap és a hétfő húsvét. Vasárnap és hétfő evidencia, gyakorlati példa, hogy ez a kiskereskedelem kapcsán - nem akarok a vasárnapi boltbezárásig eljutni - egyértelmű helyzetet teremt. A szombat nem munkaszüneti nap, az pihenőnap, a péntek munkaszüneti nappá fog válni. Hogy fog működni a rendszer? Pénteken bezár, szombaton kinyit, vasárnap-hétfőn újra bezár? Vagy négy nap zár? Vagy hogyan, miképpen gondolják az egyszerű, praktikus kérdések kezelését e tekintetben? Nyilván az emberek mindennapi életére is kihatással lévő dolgokról beszélek. Tehát ezt a részét is érdemes megfontolni, átgondolni, olyanná tenni, hogy ez ne okozzon majd különösebb zavarokat az emberek mindennapi életében.
Szóltak már Varga László református lelkész, püspök korábbi kezdeményezéséről, a 2011. évi kezdeményezéséről. Megpróbáltam utánanézni, és megpróbáltam megnézni, hogy milyen alátámasztások, indokok fogalmazódtak meg akkor és most. Vagy ugyanúgy szintén 2011-ben az augusztus 15-e munkaszüneti nappá nyilvánítása tekintetében; Michl József ugyancsak KDNP-s képviselőtársunknak a Nagyboldogasszony napjának munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatos kezdeményezéséről van szó. Próbáltam megnézni tehát azt, hogy mik az érvek, mik az indokok, az alátámasztások. Nem bántva az előterjesztéseket, de úgy, ahogy most e törvénytervezet kapcsán sem igazából láttam olyan széles körben az alátámasztásokat megtenni, az akkori előterjesztéseknél is volt hiányérzetem. De nem az én hiányérzetem a lényeg.
Csak jelzem… (Vágó Sebestyén közbeszól.) Így igaz, képviselőtársam, de az önöké sem. Az önöké sem, legyenek teljesen nyugodtak, az is indifferens. A dolog lényege igazából az, hogy megítélésem szerint, ha a kormány vagy a kormány feje, a miniszterelnök eldönti önmaga azt, hogy mit kíván munkaszüneti nappá tenni, akkor annak az előkészítettségét ilyen értelemben jobban meg lehetett volna rajzolni. Érdemes lett volna, még egyszer mondom, talán nemzeti konzultációt is lefolytatni, hogy az önök szavajárása szerint és az önök cselekedetsorai alapján fogalmazzak.
Az utolsó gondolataim arról szólnak, hogy a Magyar Szocialista Párt részéről ennek a törvénytervezetnek az elfogadásával kapcsolatosan támogatólag lépünk fel. Támogatólag lépünk fel, mert úgy látjuk, hogy minden vélt vagy valós, megfogalmazott és meg nem fogalmazott kritikánk ellenére a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása a munkavállalók érdekét szolgálja. Mindegy, hogy pihenés, rekreáció vagy éppen konkrétan a vallásgyakorlásból fakadóan az ünnephez illesztett tevékenységek gyakorlása kerül a fókuszba, mindenképpen a munkavállalók érdekeit szolgálja. Olyan törvénytervezetet, olyan törvényt nem kívánunk támogatni, amely a munkavállalók ellenében van, de ez nem olyan, ezért mondjuk azt, hogy a mi támogatásunkra e tekintetben számíthatnak.
De egy dolgot nagy tisztelettel szeretnék kérni a kormánypárti képviselőtársaimtól. Ha már nem folytattak le nemzeti konzultációt példaként a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatosan, és nem gondoltak arra, hogy talán érdemes lenne más vallási ünnepekhez illesztetten végiggondolni, hogy lehet-e más olyan nap, amely hasonló fontossággal bírhat, akkor kérem önöket nagy tisztelettel, vegyék komolyan az ellenzék részéről benyújtott javaslatot a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatosan. Kezeljük a kérdést karöltve együttesen. Mert ha a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása nem okoz nagy terhet a gazdaságnak és ennek az országnak, akkor nyugodt lelkülettel és nagy tisztelettel szeretném jelenteni és jelezni, hogy a december 24-e a gazdaság szemszögéből még ennyi problémát sem okoz, sem munkaszervezési, sem egyéb más szempontból; mondjuk, hozzáteszem, például a munkavégzéshez illesztett hatékonysági és eredményességi szempontokból sem.
Ezért, ha már e kérdéskör kapcsán döntés születik, még egyszer nagy tisztelettel azt kérem önöktől, kormánypárti képviselőtársaim, hogy a két napot, a nagypénteket és a december 24-ét együtt kezelve döntsünk a munkaszüneti nappá nyilvánításról. Elnök úr, képviselőtársaim, miniszter úr, ennyit szerettem volna mondani, és remélem, hogy meghallgatják szavainkat, és a módosító javaslatainkat figyelembe veszik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
