DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a hozzászólásokat. Bár, azt hiszem, a hozzászólások tartalmából is kiderült, hogy kicsit szélesebb kört merített fel a téma annál, mint ami konkrétan előttünk van. De nagyon jól rávilágított azokra a nehézségekre, amelyek a törvény megalkotásánál keletkeztek. Ugyanis sokszor éri a kormányzatot az a vád, hogy nem egyeztet a pártokkal. Azt hiszem, hogy e törvénycsomagoknak pontosan az egyeztetésénél derült ki az, hogy az ellenzék semmilyen formában nem hajlandó kétharmados részeket elfogadni a törvényalkotási folyamatban, tehát nem akarnak önálló közigazgatási bíróságot felállítani. Részben az MSZP a saját maga üldözési mániája által pártbíróságokat vizionált. Kicsit erős a mai alkotmányos rendszerünkön belül (Dr. Bárándy Gergely: Hát, ha egyszer azt javasoltok!), hogy bárki ilyet megpróbálna felállítani, vagy ezt sikeresen végig tudná vinni. Tehát megnyugtatom Bárándy képviselőtársamat: sem ilyen szándék, sem ilyen lehetőség nincs a kormányzat részéről sem és a magyar alkotmányos rendszeren belül sem.
A másik kérdéskör, amit Staudt képviselőtársam vetett fel: valóban az ellenzék megpróbált más sarkalatos törvényekben szabályozott kérdéseket hozzákötni ennek a csomagnak az elfogadásához, és ezért is döntött úgy a kormányzat, hogy nem nyújtja be, miután egy parttalan vita kerekedett volna belőle, netán a nem tudom, hányadik alaptörvénymódosítás víziójánál kötöttünk volna ki. Így nem lehet rendezett jogállami keretek között jogot alkotni, hogy mindent mindennel összekötünk, és gyakorlatilag nem tudunk eredményt elérni.
De az is kiderült Staudt képviselő úr felszólalásából, hogy egyébként az, hogy Magyarországon is legyen közigazgatási különbíróság, ahogy az Unió tagállamainak nagy részében van, önmagában nem alkotmányellenes, és ez bármikor újból behozható majd a Ház elé, ha a politikai csillagzat úgy fog állni. Nyilvánvaló, hogy ezt előbb vagy utóbb az utódaink meg fogják tenni a parlamentben.
A másik kérdéskör, hogy miért vagyunk ma itt. Nyilvánvaló, hogy a közigazgatási perrendtartás eredeti tervezete feltételezte, hogy egy önálló közigazgatási bíróság jön létre, ez azonban a most általam említett okok miatt nem valósulhatott meg, így valóban nem került benyújtásra ilyen tervezet. Tehát minden olyan mondat vagy vita, amit ennek keretében folytattunk a tisztelt Ház falai között, tulajdonképpen az ellenzék részéről felesleges volt, felesleges volt felvetni ezeket és vitatkozni róluk. Ennek a módosító munkának a során maradtak olyan kifejezések a törvénytervezetben, amelyek nem a kétharmadosság átlépését célozták, csak jelölni akartuk azt, hogy közigazgatási bíróságként jár el az egyébként most is létező bírósági szervezeten belül ezekben az ügyekben a bíróság. Ezt lehet szigorú módon úgy értelmezni, hogy átléptük az alkotmányosság kereteit, mert valóban más sarkalatos törvényben ez a kérdés másképp került szabályozásra. Ezért vagyunk ma itt.
Azt hiszem, hogy az a módosítás, amelyet a Törvényalkotási bizottság behozott a Ház elé, betű szerint követte az Alkotmánybíróság döntését. Itt megint csak azt mondom, hogy a pártok közötti egyeztetés ebben az esetben, miután az Alkotmánybíróság előírta, hogy mit kell tennünk, kicsit túlértékelné a mi szerepünket, hogy még alkotmánybírósági döntés után majd okosabbat találunk ki, mint amit előírtak számunkra. Tehát ezért ez a tervezet van itt ma előttünk.
Azt hiszem, hogy akik ezt nem fogadják el, azok az Alkotmánybíróság döntését nem fogadják el. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
