DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD,
DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek nemzetközi szerződéseket kihirdető, illetve azt követően a kötelező hatályát elismerő törvényjavaslatok. Kanada vonatkozásában, ugye, a legtöbb embernek az EU és Kanada között megkötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, angol rövidítésének megfelelően a CETA jut eszébe. Ez természetes, hiszen ez a gazdasági megállapodás számtalan vitát váltott ki Európában, mint a Magyar Országgyűlésben is. Hiszen tavaly októberben határozatot fogadtunk el a CETA aláírásával kapcsolatos álláspontról.
Külön köszönöm államtitkár úrnak, hogy megelőlegezvén a felesleges vitákat, említette azt, hogy igen, a stratégiai partnerségi megállapodás nem azonos a CETA-val. Tehát két külön dologról van szó, bár sokan összetévesztik. Hiszen a stratégiai partnerségi megállapodás aláírására, a CETA-hoz hasonlóan, 2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU-Ka-nada-csúcson került sor.
Ez a megállapodás az EU-Kanada-kap-cso-latok-ról szóló ’96. évi együttes politikai nyilatkozat helyébe lép majd. Figyelembe véve a szerződő felek közötti szoros történelmi köteléket és a fokozatosan fejlődő - vagy azt is mondhatnám, elmélyülő - kapcsolatokat, valamint azon szándékukat, hogy ambiciózus és innovatív módon mélyítsék kapcsolataikat, az EU és Kanada közötti stratégiai megállapodásról szóló egyeztetések egyébként már 2011-ben megkezdődtek, és ha jól emlékszem, 2014 májusában záródtak le.
(15.10)
Tisztelt Képviselőtársaim! A stratégiai partnerségi megállapodás tehát egy keretjellegű egyezmény, amely egyrészt megerősíti a szerződő felek közötti politikai kapcsolatot és együttműködést, másrészt a kereskedelmen kívül számos területen - úgy szoktuk mondani - magasabb szintre emeli a kapcsolatokat. Úgy vélem, hogy a megállapodás megfelelő alapot és keretet biztosít az EU és Kanada közötti kétoldalú és multilaterális együttműködésnek, mivel az a területek széles spektrumát öleli fel. Olyan lényeges témákat érint, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság kérdése, nagyon-nagyon fontos a terrorizmus elleni küzdelem. Ezeken a területeken mindenképpen szükség van az államok közötti együttműködésre, illetve az EU és az Unión kívüli térség közötti összefogásra. A megegyezés továbbá kitér a hétköznapi életet érintő kérdésekre is, mint a kultúra, az oktatás vagy éppen az ifjúság kérdésköre. Tehát a megállapodás a jövőnket meghatározó kérdéseket is felölel, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, a tudományra, a kutatásra és az innovációra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás transzatlanti kapcsolatokban betöltött jelentőségét számomra az is jelzi, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök éppen a múlt héten személyesen szólalt fel az Európai Parlamentben a két, Kanadával kötött szerződés vitájában. Ehhez kapcsolódva szeretném én is megjegyezni, hogy néhány nappal ezelőtt, 2017. február 15-én az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel fogadta el a CETA és a stratégiai partnerségi megállapodás megkötéséről szóló állásfoglalását.
Az Európai Parlament döntéseivel a két megállapodás bizonyos rendelkezései ideiglenesen alkalmazhatóvá válnak. A megállapodás hatálybalépéséig, összhangban annak a 30. cikkével és feltételezve az abban előírt értesítések megtételét, a megállapodás meghatározott részeit ideiglenesen alkalmazni kell az Unió és Kanada között, de csak annyiban, amennyiben az uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket érintenek, például beleértve a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozására és végrehajtására vonatkozó uniós hatáskörökbe tartozó kérdéseket is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás a politikai párbeszédre és konzultációra irányuló olyan mechanizmusokat is meghatároz, mint például a miniszteri szintű vegyes bizottság, melynek társelnökei Kanada külügyminisztere és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Mivel a stratégiai partnerségi megállapodás vegyes szerződésnek számít, azaz tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is tartalmaz, ezért a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell, tehát ezért kerül most a tisztelt Ház elé ez a dokumentum.
Magyarország szempontjából úgy vélem, hogy a keleti nyitás mellett nélkülözhetetlennek tartom az Európán kívüli térségek irányában a kapcsolataink megerősítését, különös tekintettel egy olyan fontos szövetségesre, mint Kanada. Tudniillik ez az ország rendkívül fontos szerepet játszik a transzatlanti kapcsolatainkban, a kétoldalú relációnk kiegyensúlyozott, és úgy vélem, ezért elérkezett az idő ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a kapcsolatainkat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezenkívül - ahogy államtitkár úr is említette - nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Kanada az 1956-os forradalmat követően mintegy 40 ezer magyar honfitársunknak adott politikai menedékjogot. Nagy tisztelettel tartjuk számon, hogy a kanadai kormány 2010 júliusában a nemzeti történelmi örökség részének nyilvánította az 1956-os magyar migrációt, és jelenleg is mintegy 315 ezer magyar honfitársunk él Kanadában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a megállapodás életbelépését követően kapcsolatainkat sikerül még magasabb szintre emelni Kanadával. A stratégiai partnerségi megállapodás megfelelő keretet biztosít az EU és Kanada közötti párbeszédre és sokoldalú együttműködésre, és ezért kérem képviselőtársaimat a megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
