IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző ciklusban hozta létre a kormány az úgynevezett agorákat. Az agoraprogram beruházásai több mint 20 milliárd forintos támogatásból valósultak meg főleg a megyei jogú városokban. Ezek az új típusú közösségi intézménytípusok sok esetben az évtizedekkel ezelőtt felépített kulturális, művelődési központok átalakítása után jöttek létre, vagy összevonták a korábbi konferenciaközpontokat, ifjúsági irodákat. Számtalan új szolgáltatást hoztak létre bennük, fejlesztették az eddigieket.
Fogalmazhatunk úgy is, hogy az agorák egyfajta hidat képeznek a tudomány és a fiatalok vagy a tágabb nagyközönség között. Amellett, hogy tanítanak, tudományos ismeretterjesztést végeznek, közösségi élményt is adnak. Közelebb hozzák a kutatás-fejlesztési alapkutatásokat az érdeklődő pályaválasztó diákok számára, felkeltik az érdeklődést a természettudományok iránt, emészthetővé teszik a tudományt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nem túlzás valóban hiánypótló intézménynek nevezni őket, ahogyan a kormány is nevezte őket pár éve, amikor létrehozták őket.
A cél fontos és nemes. De ha ilyen fontos intézményekről beszélünk, akkor hogyan feledkezhetett meg a kormány a benne dolgozó, sokszor pedagógus végzettségű munkatársakról? Esetükben ugyanis gyalázatosan alacsony béreket állapítottak meg. Az ő helyzetük újabb példa arra, hogy a kormány béremeléséből rengetegen kimaradnak. A kormány oktatási területet érintő béremelése is féloldalas és hiányos maradt, hiszen kihagyták belőle például az agorákat és az itt dolgozó munkavállalókat is. Így hogyan gondolja a kormány, hogy eredményesen és hatékonyan lehet tudományos ismeretterjesztést végezni, közelebb hozni a természettudományokat, segíteni a pályaválasztást vagy közösségi élményt nyújtani?
Mind a munkatársak megbecsülése, mind pedig e célok megvalósítása sérül ezek miatt a rendkívül alacsony fizetések miatt. Van természetesen kivétel Győrben vagy Debrecenben, ahol külső finanszírozást, külső támogatást kapnak ezek az intézmények, ezeknek örülhetünk, de azt gondolom, hogy olyan esetben, ahol az önkormányzat vagy a kormány támogatására számíthatnak legfeljebb az ott dolgozók, súlyosan alul vannak fizetve.
A számok nyelvén mit is jelent ez? A munkatársak fizetése a legjobb esetben is alig haladja meg a 100-120 ezer forintot. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy pedagógus végzettségű, jelenleg egy agorában kutatóként dolgozó előadást tart a leendő fizikusoknak, mérnököknek vagy orvostanhallgatóknak. Mennyire tudja vonzóvá tenni a természettudományos kutatói pályát ezeknek a fiataloknak, amikor arról kérdezik meg őt, hogy mennyit keres, és mennyire tudja eltartani a családját? Erre azt kell válaszolni, hogy 120 ezer forintot? Hogyan lehet a kultúra és a tudomány felé kaput nyitni a hozzájuk ellátogató fiataloknak, amikor egyből azt fogják érezni a fiatalok, hogy ide biztosan nem megyünk dolgozni, mert a tudományos és kutatói pálya állami vonalon annyira alulfizetett, hogy nem lehet belőle megélni? Ennyire lenézi vajon ezeket az embereket a kormány? A válasz az, hogy sehogyan nem lehet utat mutatni így. Létrehoztak valami olyasmit, ami nem jól működik. A Fidesz-KDNP-kormány lehet, hogy felépítette ezeket az intézményeket rengeteg pénzből, de a hatékony és eredményes munkához nem biztosította a megfelelő forrásokat.
Az agorákban dolgozók siralmas bérhelyzete arra is rávilágít, hogy mennyire féloldalas a kormány oktatási béremelése. Pedagógus végzettségű emberek maradtak ki a pedagóguséletpályamodellből, maradnak ki a béremelésből is. A szakmunkás-minimálbér összege - nettó 107 ezer forint - magasabb lehet annál, amit az agorákban dolgozó munkatársak keresnek. De az is igazságtalan, hogy valaki pedagógusdiplomával a tudomány és ismeretterjesztés szolgálatában jóval kevesebbet keres, mint egy árufeltöltő-pénztáros egy szupermarketben, természetesen nem lebecsülve őket, de ez elfogadhatatlan helyzetet jelent.
Ki kell mondani, hogy Magyarországon bérválság van. A kormány béremelési politikája leginkább tűzoltó jellegű a különböző ágazatokban, ide is ad egy kicsit, oda is ad egy kicsit, nehogy nagyobb baj legyen, miközben rettentően igazságtalan helyzeteket teremt azonos helyzetű, azonos végzettségű munkavállalók között, attól függően, hogy milyen intézményben dolgoznak. Erre csak egyetlen példa: egy iskolában természettudományos tárgyat oktató tanár nettó 200-210 ezer forint fizetést visz haza, ha ugyanezzel a végzettséggel egy agorában dolgozik, 100-120 ezer forintot kap.
Kérdés az, hogy mikor kezeli a kormány ezt az igazságtalanságot. Mikor becsüli meg végre az oktatási-tudományos pályán dolgozókat. Várom válaszukat.
