BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos napirendet tárgyalunk a mai nap folyamán, hiszen ahogy a jegybank elnökének a beszámolójából is világosan kiderült, a jegybank sikerei nem önmagában a jegybankot, hanem a magyar államot minősítik, azt a kormányzati politikát, amelyet - nagyon helyesen egyébként a jegybanktörvényből adódóan is - a Magyar Nemzeti Bank a mindenkor felelős magyar kormánnyal együttműködve tesz meg annak érdekében, hogy a magyar gazdaság mutatói a lehető legjobb színvonalon alakuljanak, ennek köszönhetően értelemszerűen megfelelő pénzügyi stabilitás jellemezze az államháztartás működését, és a lehető legjobb eredményeket tudjuk elérni annak érdekében, hogy a lakosság életszínvonala erősödjön.
A Gazdasági bizottság természetesen megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló beszámolóját és üzleti jelentését, és erről egy határozati javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé. Az Országgyűlés funkciója értelemszerűen nemcsak a jogalkotás, hanem az ellenőrzés is. Ennek a folyamatnak része az, hogy több intézményt, köztük a jegybankot is a Magyar Országgyűlés felügyeli, hiszen a jegybank működése értelemszerűen a kormánytól független kell hogy legyen. Az Országgyűlésnek tartozik beszámolni, a Magyar Országgyűlés pedig a Gazdasági bizottságra testálta azt a jogot, hogy ezt az ellenőrzést elvégezze.
Nem árt emlékeztetni arra, hogy a jegybank - ahogy elnök úr is említette - mindhárom törvényben előírt feladatát példaszerűen teljesítette 2015-ben is, így a legjobb tudása szerint végzett el mindent a jegybank az árstabilitás fenntartása érdekében, a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében, illetve a gazdaságpolitika támogatását illetően is.
Nézzük először az árstabilitást, tisztelt képviselőtársaim. Ha a számokat nézzük, akkor jól látjuk, hogy 2015-ben az infláció mértéke 1 százalék alatt volt. S ez már nem az első év volt, amely ilyen alacsonyan teljesült, hanem egymást követő harmadik évben volt gyakorlatilag nulla az infláció, amiről ne felejtsük el megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szegények adója, mert a legkiszolgáltatottabb, legnehezebb sorsú rétegeket érinti legpozitívabban, hiszen ők az egyébként évről évre emelkedő bérükből egyre nagyobb mértékben tudnak vásárlásokat teljesíteni, és egyre jobb életszínvonalon tudnak élni.
Ha a pénzügyi stabilitást nézzük, akkor mondhatjuk nyugodtan, hogy 2015-ben egy erős évet zártunk. Valódi áttörést hozott az, amiről elnök úr szintén hosszasan beszélt a beszámolójában, hogy a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete a jegybank irányítása alá került, és ezzel sikerült olyan, több tíz éves csalássorozatokat felderíteni, ami egyrészről a bankokba vetett bizalmat erősítette meg, hiszen példát mutatott és példát statuált az elszámoltatások tekintetében, másrészről pedig éppen a pénzügyi rendszer sérülékenységére hívta fel a figyelmet, és ennek megfelelően a törvényhozás, a jogalkotás olyan új szabályozásokat tudott hozni, ami a későbbiekben minimálisra csökkenti, reményeink szerint kizárja az ehhez hasonló visszaéléseket a magyar pénzügyi világban.
Egyébként nagyon fontosnak tartjuk azt is megjegyezni, hogy az a pénzügyi stabilitás, amely szintén a jegybank különböző döntéseinek megfelelően erősödött, jelentősen hozzájárult a 2015-ös év gazdasági teljesítményének növekedéséhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, hogy a gazdaságpolitika támogatásában milyen eredményeket tudott elérni a jegybank, mennyivel járult hozzá ahhoz, hogy 2015-ben kiemelkedő mértékben, 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. Ahogy elnök úr arra szintén a beszámolójában felhívta a figyelmet, ennek a 3,4 százalékos GDP-növekedésnek a felét azok az intézkedések hozták, amelyeket maga a jegybank hozott meg ebben az évben. Nagyon fontosnak tartom, hogy jól tudott reagálni a jegybank azokra a külpiaci, külgazdasági folyamatokra, amelyek nagymértékben hatással voltak Európa, azon belül pedig kiemelkedően a középeurópai országok gazdaságpolitikájára.
Nem tudtunk volna ilyen sikereket elérni, a magyar gazdasági modell - amely még szintén elnök úr nevéhez fűződik, amit még gazdasági miniszterként 2010-ben elindított - nem tudott volna ilyen eredményeket felmutatni, ha nincs ilyen jó együttműködés a jegybank és a kormány között. Sok olyan lépést tett a jegybank, amire az ellenzék és egyes piaci elemzők is azt mondták, hogy túlzottan kockázatos.
(9.30)
Emlékezzünk csak vissza arra a kamatcsökkentési politikára, amit éppen elnök úr vezényletével és javaslatára a monetáris tanács lépésről lépésre meghozott döntéseivel sikerült elérnünk. Ezek a döntések persze kívülről kritikával illethetők. Azok, akik kishitűek, nem hisznek magukban, nem hisznek abban az erőben, amit Magyarország képvisel, hajlamosak lebecsülni. Ilyenkor Churchill mondása jut eszembe, aki azt mondta, hogy az optimista minden vészhelyzetben lehetőséget lát, a pesszimista pedig minden lehetőségben a veszélyt keresi. Nagyon örülök annak, hogy ezekben a döntésekben a jegybank vezetését is megfelelő optimizmus segítette. Ennek köszönhető, hogy bátor, egyébként időnként váratlan lépésekkel gazdasági sikereket tudtak elérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy néhány dolgot kiemeljek a beszámolóból, elsősorban azokat a dolgokat, amelyeket mind a Fidesz, mind a KDNP frakciója és gazdasági bizottsági képviselői is támogattak és a vitában megneveztek. Ugye, beszéltem már a kamatcsökkentési programról, amelynek köszönhetően 15 bázispontos lépésközökkel összesen 75 bázisponttal sikerült történelmi szintre csökkenteni 2015-ben, 1,35 százalékra a jegybanki alapkamatot. A Nemzeti Bank felülvizsgálta a korábbi inflációs célokat is, amelynek keretében egyébként a gazdaság számára, a gazdasági növekedés szempontjából előnyös 3 százalékos irányszámot célzott meg, de kellő rugalmasságot alkalmazott ezen a téren. Úgyhogy a 2016-os, illetve 2017-es évekre vonatkozó terveiben már ezt szerepeltette.
Egy nagyon fontos ösztönző volt a növekedési hitelprogram, amelynek mérlege, azt gondolom, egyértelműen imponáló. Emlékszem még azokra a kritikus hangokra, amelyek a program bevezetésekor elsősorban az ellenzéki képviselők, illetve néhány piaci szereplő részéről elhangzottak, miszerint ez működésképtelen modell, olyan vállalkozásoknak adja majd oda ezt a hitelt a pénzügyi közvetítőkön keresztül a jegybank, akik majd nem fognak tudni ezzel élni, csődök sorozata fog bekövetkezni, és a pénz kézen-közön el fog tűnni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem így lett. Az a 3,5 százalékos gazdasági növekedés, amely 2015-ben megvalósult, és az a dinamizmus, aminek köszönhetően 2016-ban is 2 százalékos gazdasági növekedést tudtunk elérni úgy, hogy az Európai Unió átlaga és az eurózóna átlaga is ennél alacsonyabb szinten realizálódott, azt gondolom, jórészt a növekedési hitelprogramnak is köszönhető. Ennek a programnak a keretében 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz, egy olyan időszakban, amikor egyébként piaci körülmények között nagyon nehéz volt hitelekhez jutni. Ezt jól mutatja az, hogy a bankok, a kereskedelmi bankok hitelállománya csökkent, csökkenő tendenciát mutatott.
Összesen 2126 milliárd forint került kihelyezésre, ami megint egy nagyon jelentős szám. Hogy érzékeltessem tisztelt képviselőtársaimmal, hogy milyen volumenről beszélünk, a 2100 milliárd forint durván, akkori árfolyamon számolva olyan 7 milliárd eurónyi hitelösszegnek felel meg.
Én magam még tagja voltam az Európai Parlamentnek, amikor a 2014-2020-as fejlesztési ciklus gazdaságélénkítő programját tárgyaltuk, ahol akkor még Barroso elnök úr nagy büszkeséggel jelentette be, hogy először az Európai Unió történetében a kis- és középvállalkozások számára egy gazdaságösztönző programot indítanak, egy olyan hitelprogramot, ami gyakorlatilag a növekedési hitelprogramnak felel meg, de most kapaszkodjanak meg, tisztelt képviselőtársaim: európai uniós szinten, 28 országra vonatkoztatva 4 milliárd euró értékben. Tehát itt is ki kell emelni azt a bátorságot és azt az előrelátást, amelynek köszönhetően nem kis tételekkel, nemcsak azért, hogy fölmutassa a jegybank, hogy igen, a kkv-szektor élénkítése érdekében és a gazdasági növekedés segítése érdekében indít egy hitelprogramot tessék-lássék módra, hanem komolyan beleállva 7 milliárd euró összegben finanszírozta ezeket a vállalkozásokat. Ennek köszönhetően magyar családok tízezrei jutottak jobb megélhetési körülményekhez.
Még egy nagyon fontos dolog, amit ki kell emelnünk, a 2014 őszén megkezdett és 2015-ben folytatott fogyasztói devizahitelek elszámolásához és a fogyasztói deviza-jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó jegybanki tevékenység megemlítése. Ennek során összesen 9127 millió eurót adott el a jegybank a hitelintézeteknek, ebből 1081 millió eurót az elszámolásokhoz kapcsolódóan, 8046 millió eurót pedig a forintosításhoz kapcsolódóan folyósított. Azt hiszem, nem kell ebben a Házban külön elmondanom, minden képviselőtársam pontosan tudja, hogy ezzel 1 millió 200 ezer családot tudtunk kiszabadítani a devizahitelezés fogságából.
Fontosnak tartom még kiemelni azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2015-ben jelentősen csökkent a hazai pénzügyi rendszer sérülékenysége. Az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot. A jegybanki önfinanszírozási program pedig jelentősen csökkentette az ország finanszírozásának külső sérülékenységét. Ahogy elnök úr is mondta, 31 százalékra csökkent az államadósságban a devizahitelek aránya, ami egyrészről azt mutatja egyébként, hogy igen, van kereslet a hazai papírok iránt, és örömmel kell megjegyeznünk azt, hogy most már eljutottunk odáig, hogy gyakorlatilag szinte teljes egészében a hazai lakosság és a hazai intézményrendszer, illetve a hazai vállalkozások jegyzik ezeket az állampapírokat. Ez a magyar gazdaságba és a magyar államba vetett erős bizalmat mutatja.
Ami az ellenőrzést illeti, a jelentésből kiderül az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015 végén összesen 1744 intézmény prudenciális felügyeletét látta el, az év folyamán 121 vizsgálatot végzett el, és 45 piacfelügyeleti vizsgálatot indított meg. Mindezen időszakban 80 prudenciális vizsgálat és 25 piacfelügyeleti vizsgálat lezárásra került. Ezzel teljesítette a törvény által előírt és egyébként az éves felügyeleti tervben meghatározott kötelezettségeit is.
A frakció részéről üdvözöljük, tisztelt elnök úr, a Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi tevékenységét is, amit 2015-ben az elszámolással és a szerződésmódosítással kapcsolatos rendkívüli feladatok határoztak meg. Megint azt gondolom, hogy egy tiszta, átlátható és egyértelmű rendszert, a magyar lakosság, a magyar polgárok érdekében tett lépéseket láthattunk a jegybank részéről.
A hazai pénzügyi infrastruktúra fejlesztése terén több kiemelkedő esemény is történt 2015-ben, amiről mindenképpen meg kell emlékeznünk. A mindennapi élet megkönnyítése szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy 2015. szeptember 7-től, a Magyar Nemzeti Bank és a Giro Zrt. együttműködésének eredményeként az átutalások elszámolási ciklusainak száma a korábbi 5-ről 10-re emelkedett. Ennek köszönhetően tovább gyorsult az átutalások lebonyolítása is. Ezt mindenki érzékelhette, és azt gondolom, hogy mindenki számára előnyös az, hogy az átutalásokkal nem kell napokat várni, mint a korábbi időszakban történt. Az pedig külön öröm, amit elnök úr a bizottsági meghallgatáson jelzett, hogy ez a gyorsaság a későbbiekben tovább fog fokozódni, és gyakorlatilag azonnali átutalásokra fogunk tudni áttérni. Tehát abban a pillanatban, hogy valaki elindította a saját bankszámlájáról az átutalást, az a partner számláján meg is fog jelenni.
Ami a jelentésből világosan kilátszik, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy míg a korábbi, Gyurcsány-barát jegybanki vezetés a veszteséges gazdálkodás ellenére is szemérmetlenül magas fizetéseket állapított meg magának, és soha nem volt egyébként semmilyen következménye annak, hogy a jegybank milyen módon és hogyan gazdálkodik, addig a mostani jegybank, először az elmúlt évtized történetében, képes volt arra, hogy osztalékot fizessen. Ne feledjék el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a jegybankról szóló törvény értelmében a jegybank veszteségeit a magyar államháztartásnak, a magyar költségvetésnek kell finanszíroznia.
Amikor Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésekor átvette a jegybank irányítását, abban az évben éppen 203 milliárd forintnyi veszteség volt tervezve a jegybank működésénél. Azaz, tisztelt hölgyeim és uraim, 203 milliárd forintot kellett volna a magyar költségvetésnek átutalni annak érdekében, hogy a jegybank működőképességét meg tudja őrizni. Ehhez képest, és ehhez külön gratulálok nemcsak elnök úrnak, hanem valamennyi kollégájának, hiszen nyilvánvalóan ez nem egy egyszemélyes vállalkozás volt, év végére sikerült azt elérni, hogy nemhogy nem kellett egy fillért sem befizetnie az államháztartásnak a jegybank részére, hanem a jegybank már az első induló év végén is nyereségesen tudott működni.
Azt gondolom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy amikor célokat fogalmazunk meg és nagyságrendekben gondolkodunk, akkor az az optimista hozzáállás vezethet olyan kiemelkedő eredményekhez, amiket a jegybank a 2015-ös évben el tudott érni. Így én a magam részéről és a Gazdasági bizottság fideszes-KDNP-s képviselői részéről is csak azt tudom mondani önöknek, tisztelt elnök úr, hogy hasonlóan sikeres és eredményes évet kívánunk önöknek 2017-re is. Biztos vagyok abban, hogy ez az együttműködés, amely a jegybank vezetése és a magyar kormány között kialakult, azok a célok, amelyeket közösen tűztek ki a gazdaságfejlesztés és a gazdaságélénkítés terén, minden magyar állampolgár számára, mindenkinek a saját egyéni életében is komoly eredményeket és komoly előrelépést hoz.
Ennek köszönhetően tudjuk elérni azt, hogy évről évre a magyar családok egyre jobb körülmények között élnek, évről évre minden magyar állampolgár egyet tud előrelépni. Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen támogatjuk a Ház előtt fekvő határozati javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
(9.40)
