FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindennel egyetértek, amit Kiss László elmondott, mégis egy más hangvételben szeretném megközelíteni ezt a törvényjavaslatot, mert én tényleg úgy gondolom, hogy egy olyan ügyről van szó, ami pártpolitikán felül áll, és ha már végre egy ilyen, mondhatni, szimbolikus ügyben viszonylag egységet tud mutatni a Ház, akkor ennek szellemében is közelítsük meg ezt a javaslatot, és próbáljuk a közös pontokat kiemelni az esetleges jogos kritikák megemlítése mellett.
A közös pont egyértelműen Szent László meg-ítélése és annak közös tudata, hogy szeretnénk, ha a mai fiatalok, a mai kevésbé fiatalok, a társadalom jobban megismerné az ő tevékenységét, jobban példaértékűnek tartaná az ő életét, azokat az erényeket, amelyeket ő felmutatott, mert számos ilyen erény van, ami alapján méltó arra, hogy az idei évet egy emlékévként róla nevezzük el. Mik is ezek az erények? Négy ilyen kisebb pontot gyűjtöttem össze, amelyek értelemszerűen egymással összefüggésben állnak. Az első a magyar állam megszilárdítása. Trónviszályok és testvérharcok tépázta évtizedek után az ő uralkodásának köszönhetően a magyar állam megszilárdult, sőt uralkodásának második felében már területgyarapodásokat is magunkénak tudhattunk, amely Szent István óta az első ilyenfajta területgyarapodása volt hazánknak.
A második az egyházpolitikai tevékenysége. Az ő uralkodása idején, 1083-ban indult el több korábbi uralkodónak, Szent Istvánnak, illetve Szent Imrének a szentté avatása, valamint Gellért püspöknek és két másik remetének. Ezzel Magyarországot a keresztény államok sorában erősítette, az önállóságát adta meg.
A személyes példamutatás is egy olyan erény volt, amely Szent László tekintetében nagyon sok esetben példa lehet számunkra, a lovagi erények, a harcos, bátor kiállása, ami egyébként ott is meg-nyíl-vánult, hogy évszázadokon át, egészen a második világháborúig nagyon sok katonánk a „Szent László, segíts!” kiáltással, felszólítással vonult csatába. Ilyen szinten megmaradt az ő öröksége.
De példaként lehet felhozni az erkölcsösségét, elvhűségét, hazaszeretét, a hit fontosságát az életében, amelyet nem szavak szintjén, hanem sokkal inkább a gyakorlatban is bemutatott. Tehát számos olyan érték, erény van az életét, jellemét tekintve, amelyre méltán tekinthetünk példaként.
Negyedikként a nemzetközi kapcsolatok meg-erő-sí-tése, ami a lengyel édesanyától a horvát roko-non keresztül számos más egyébben is meg-nyíl-vá-nult, és ezeket szerencsére ő nagyon ügyesen aknázta ki hazánk előrejutása, hazánk fejlődése szempontjából.
(11.10)
Jómagam voltam az, aki a Házbizottság ülésén múlt héten, amikor először hallottunk erről a kezdeményezésről, javasoltam, hogy az ügy szimbolikus voltára tekintettel ötpárti benyújtásra kerüljön sor. Nagyon örülök, hogy ehhez a benyújtók hozzájárultak, így részemről a Jobbik-frakció nevében ez már megtörténhetett. Bízom benne, hogy a többi ellenzéki frakció is fog csatlakozni ehhez a javaslathoz, és ilyen szinten egy ötpárti egységes javaslattal tudjuk megjeleníteni a közös pontokat, hogy mindannyian szeretnénk, hogy Szent László-emlékév legyen az idei év.
Ugyanakkor zárójelben nekem is el kell mondanom, jómagam is sajnálom, hogy ilyen megkésve kerül sor e javaslat elfogadására, kellő előkészítés folyamán ez már múlt év végén megtörténhetett volna. Önkritikával azért nem tudok élni, mert számos esetben nyújtottunk be emlékévre vonatkozó javaslatot, amit sajnos nem fogadott el a kormánypárt. Úgy gondolom, nem rajtunk múlott, hogy ez a kezdeményezés nem időben lett elfogadva.
Tényleg az időkeret korlátos voltára tekintettel csak néhány apróság egy-két szó erejéig, a javaslat konkrét szövegét érintően. Sajnálom, hogy bár Szent László esetében az ő keresztény hite is fontos volt és példaértékű számunkra, nincs a javaslatban a keresztény egyházakra való utalás, az azokkal való szoros kapcsolatra nincs hivatkozás. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk. Bízom benne, hogy ha a szövegben ez nem is szerepel, a gyakorlatban így fog megvalósulni, hogy a keresztény egyházak is be lesznek vonva ebbe az emlékévbe, és az ő támogatásukkal, közös szervezésekkel, segítségükkel minél több emberhez tudunk eljutni.
Szintén nagyon fontosnak tartom a fiatalok megszólítását. Bízom benne, hogy prioritást fog élvezni a Szent László-emlékév gyakorlati megvalósulásának kivitelezésében. Illetve talán az is fontos lenne, mint ahogy minden más emlékév esetében, hogy egy-egy konkrét napot is hozzárendelnénk ehhez az emlékévhez. Tudjuk nagyon jól, hogy az ’56-os emlékév esetében október 23-a nyitásként, Nagy Imre kivégzésének évfordulója, június 16-a zárásként szerepel, az Arany János-emlékév esetén az ő születésének dátuma volt, amikor számos rendezvénnyel megemlékeztek országszerte. Itt is érdemes lenne egy ilyet találni.
Összességében tudjuk támogatni ezt a javaslatot, örülünk a javaslatnak, a megkésettsége ellenére is. Engedjék meg, hogy zárásként Prohászka Ottokár szavaival méltassam Szent Lászlót: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté, a kereszténység ezen túl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
