CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Köszönöm a Fidesz-frakció támogató hozzászólását, és részletesen szeretnék válaszolni Gúr képviselő úrnak, illetve Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak.
Gúr képviselő úrnak azzal a felvetésével, amely szerint, ha a közszolgálati tisztségviselőkről beszélünk, csak a tisztelet nyelvén lehet beszélni, mert jelentős hatással vannak az országban folyó eseményekre. Teljes mértékben egyetértek. Igaz ez reményeink szerint az Országgyűlés tagjaira és mindenkire, aki ebben az országban dolgozik, és hozzátesz a közös boldoguláshoz valamit. Hogy más kérdésekről nem lehet ebben a vitában beszélni? A házszabály megszabja, hogy mikor milyen vitának mi lehet a tartalma.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De hogy a konkrétumokra is kitérjek, amit tetszett kérdezni. Egyrészt kérdezte a 60 napos felmondási időt a határozott munkaviszony esetén. Ez eddig nem volt rendezve, a határozott munkaviszony esetén is rendezni szeretné a kezdeményezés. Tehát a határozott munkaviszony esetén is ki lesz mondva a 60 napos szabály, ami eddig csak általános megfogalmazás volt, és konkrétan erre a helyzetre vonatkozólag is kimondásra kerül.
Tetszett kérdezni az eskü kapcsán, hogy kinek kell jelen lennie pontosan. Ez egy praktikus javaslat, de nyitottak vagyunk ennek a megvitatására. Azonban az az elvi álláspontja a kormányzatnak ebben a kérdésben, hogy az eskü alapvetően az esküt tevőt köti, függetlenül attól, hogy ezt ki előtt teszi meg. De lehet, hogy szimbolikus jelentőségét meghatározhatja az, hogy ezt ki előtt teszi meg, ezért azt gondolom, a következő szakaszban meg lehet vitatni, hogy ehhez érdemes-e hozzányúlni, vagy ez adott esetben eredményezheti-e, amennyiben kötelezővé tesszük a jelenléti kört, akkor ez nem lassítja-e a folyamatokat. Azt gondolom, nyitottak vagyunk ebben az ügyben is, ezt meg lehet vitatni.
A másik kérdés, amit képviselő úr feltett, az eltérítésekre vonatkozó kérdéskör, tehát hogy kinek van erre jogosultsága. A szabály úgy szól, hogy a munkavállaló a vele foglalkoztatási jogviszonyban lévő… - tehát akinek foglalkoztatottja, az adhat neki eltérítést, élhet a törvény által biztosított lehetőséggel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a közvetlen főnöke, akinek a beosztottjaként dolgozik, nem szólhat bele. De a munkáltatói jogviszony nem közte meg a közvetlen főnöke között van, ezért rendelkezik így a szabályozás.
Azonban a munkáltatói jogviszonnyal rendelkező főnök esetében neki tanácskozási kötelezettsége van a közvetlen főnökkel, hiszen ő tud olyan szakmai véleményt adni a munkavállaló munkájáról, moráljáról, a munkához való viszonyulásáról, aminek alapján méltó lehet vagy sem az eltérítésre, vagy ha ahhoz bármilyen szempontból hozzá kell nyúlni. Azt gondolom, itt vannak olyan pontok, amelyeket a bizottsági vita során érdemes megvitatni.
Hegedűs Lorántné képviselő asszony feltette a képviselettel kapcsolatos kérdést, amit Gúr képviselő úr is. Itt azt mondja az eddigi tapasztalat, és ha ez ügyben ez nem helytálló vélekedés, hogy az általános képviselet tekintetében gyakorlatilag nem éltek ezzel a lehetőséggel. Alapvetően az egyéni képviselet kérdését nem látta el maga a kar. Ezt érdemes lehet megvitatni, de a kivezetés az eddigi kihasználatlanság okán következik be.
A bérrendezés kérdése. Itt egyrészt meg szeretném erősíteni a miniszter úr által önnek elmondottakat, azonban engedje meg, ha már ez egy ilyen politikai dimenzióba került, ami a 2018-as választásokat is érinti, itt minden pártnak lehetősége lesz, akár üljön a Parlament falai között, akár azon kívülről kandidáljon arra, hogy ide beülhessen, hogy ígéretet tegyen a választók különböző rétegeinek. Azonban, ha van olyan kormányzat, ami, azt gondolom, az államigazgatás tekintetében valós eredményeket tud letenni az asztalra, aminek alapján kérheti ennek a bizalomnak a meghosszabbítását, pont ez a kormányzat.
Az az elv vezérelt bennünket eddig, hogy azoknak a kormányzati tisztségviselőknek a bérrendezését kezdjük meg, ahol ez esetlegesen évtizedekre visszamenőlegesen nem történt meg, a legtöbb ügyfélkapcsolatot bonyolító járási hivatalokban, kormányablakokban dolgozó kollégák esetében. A középfokú végzettségűek esetében 50 százalékos, a felsőfokúak esetében 30 százalékos és általános ügyintézői körben 40 százalékos bérrendezés történt meg.
Hozzányúltunk azoknak a területeknek a bérrendezéséhez, ahol nem ilyen típusú feladatokat látnak el, de közszolgáltatást végeznek, az egészségügy, az oktatási rendszer, a szociális ellátás területén, és igenis érdemes lefolytatni erről egy vitát, amire adott esetben konkrétan ennek a javaslatnak a vitája során nyitottak vagyunk. Üljünk le erről egyeztetni. A kormány egyetlenegyfajta javaslatot tud támogatni, ami a magyar gazdaság alapelve, hitelalapon ez a kormányzat bérfejlesztést nem fog végrehajtani. Minden olyan javaslatra nyitottak vagyunk, ami az ország teljesítőképességét figyelembe veszi bármilyen bérjavaslat megfogalmazása esetén. Elnök úr, köszönöm szépen a türelmét.
