VERESNÉ NOVÁK KATALIN,
VERESNÉ NOVÁK KATALIN,
VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2017. május 29-én nyújtotta be az Országgyűléshez az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárhoz történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a központi hivatalok és a költségvetési szerv formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásához kapcsolódik.
A kormány az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének és takarékos működésének a megvalósítása érdekében döntött arról, hogy 2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvad a Magyar Államkincstárba. A beolvadás a Kincstár számára az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által jelenleg ellátott feladatok átvételét is jelenti. A törvényjavaslat az átalakulással összefüggésben a Kincstár működéséhez kapcsolódó egyes kérdéseket rendezi, és a beolvadás miatt szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
A közfeladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében a kormány célja olyan államigazgatási struktúra kialakítása, amelyben központi szinten a minisztériumok, az egyes kiemelt államigazgatási feladatok érdekében a megmaradó központi hivatalok, mint például a Magyar Államkincstár, valamint a rendvédelmi és az intézményfenntartó szervek helyezkednek el. Az államigazgatás szerkezetének racionalizálása és takarékos működésének megvalósítása megkívánja tehát, hogy a lakossági pénzbeli ellátásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat egyetlen központi hivatal, a Magyar Államkincstár lássa el. Mindez elősegíti az állami pénzellátások központi folyósítási feltételeinek kialakítását. Ez a folyamat az ONYF-en belül már megkezdődött, és 2017. november 1-jétől a Kincstár keretei között folytatódik.
A pénzbeli szolgáltatások fejlesztésének kiemelt célja a minél szélesebb körű integráció megvalósítása és a hatékonyság növelése. A legfőbb szempont pedig az, hogy az ügyfelek a jelenlegi széttagolt ügyintézés helyett egyszerűbb és hatékonyabb eljárás révén jussanak hozzá az ellátásukhoz. Ennek a lényege, hogy a jövőben valamennyi állami pénzbeli ellátáshoz a Magyar Államkincstár szakrendszerén keresztül jutnak hozzá az állampolgárok. Az integrációs folyamat végeztével így néhány éven belül bármilyen folyósítási eseményt, ügyintézési igényt ugyanaz a szervezet azonos eljárást követve fog intézni.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelenleg központi nyugdíjbiztosítási szervként, központi családtámogatási szervként, szociális hatóságként és egészségbiztosítási szervként is végez számára meghatározott feladatokat. Melyek tehát azok a feladatok, amelyeket a beolvadás következtében a Kincstár fog ellátni? A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos tervezési, gazdálkodási és elszámolási feladatok, a társadalombiztosítási nyilvántartáshoz kötődő központi feladatok. E körbe tartoznak a nyugdíjbiztosítási és a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mellett számos egyéb juttatással kapcsolatos központi feladatok is. A családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, a nyugellátások, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások megállapítását a kormányhivatalok jelenleg is központi informatikai rendszerekre, szakigazgatási támogatásra támaszkodva végzik egységes eljárás szerint. Egyes szociális hatósági nyilvántartások működtetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos központi feladatok is ebbe a körbe tartoznak.
A legjelentősebb feladat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának, közkeletű kifejezéssel élve a Nyufignak az átvétele. Ezzel közel 3 millió személy nyugdíja, ellátása, valamint a gyermeket nevelő családokat megillető családi pótlék és további rendszeres pénzellátások havonkénti számfejtése, utalása is a Magyar Államkincstár felelősségi körébe kerül.
Tisztelt Országgyűlés! A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért és a nyugdíjbiztosítási ágazatért a felelősséget az integrációt követően is az Emberi Erőforrások Minisztériuma viseli. Az alapkezelés tényleges végrehajtása azonban ezt követően már a Magyar Államkincstár feladata lesz. Ez a modell csak akkor működőképes, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma megfelelő szakmai irányítási hatáskörökkel rendelkezik e kincstári tevékenység felett. Így egy kézben marad a hatósági munkát végző járási hivatalok, illetve megyei kormányhivatalok, valamint a Kincstár e tevékenységének szakmai irányítása. Ez a megoldás hasonló a Kincstárhoz került vidékfejlesztési feladatok szakmai irányításához. Az irányítási modell egyes részleteit alacsonyabb szintű jogszabályokban szükséges és fogjuk rendezni.
Tisztelt Országgyűlés! Mint láthatjuk, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadása a Magyar Államkincstárba nagyarányú feladatkör-bővüléssel és szervezeti átalakulással jár. Ehhez is szükséges az alacsonyabb szintű jogszabályok módosítása a nyugdíjbiztosítás, az egészségbiztosítás, a családtámogatások és a szociális gyermekvédelmi ellátások terén.
A benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival, az állampolgárok személyes adatainak kezelésével, a szociális ellátásokkal és a nyugdíjbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos törvényi szintű rendelkezések módosítását is. Ezek a módosítások azonban természetesen nem jelentenek érdemi újraszabályozást. Mindez megteremti a feltételét annak, hogy a Kincstárhoz kerülő feladatok ellátása, ahogy eddig, a jövőben is zökkenőmentesen történjen meg. Ez egy alapvető követelmény, mivel az elmúlt időszakban az ellátások folyósításában fennakadás nem merült fel, és ilyen a jövőben sem történhet.
A Kincstárba beolvadó Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon belül jelenleg is két igazgatási szerv, a központ és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság működik, amelyek feladat- és hatásköre egymástól most is elkülönül. A központi és a folyósítási feladatok eltérő jellege ennek a szervezeti modellnek a fenntartását indokolja a jövőben is. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a két igazgatási szerv munkatársainak foglalkoztatási feltételei a jövőben se változzanak a jelenlegihez képest.
A törvényjavaslat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását is kezdeményezi. Ez a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartások Magyar Államkincstárhoz kerülése miatt szükséges.
Ugyancsak része a törvényjavaslatnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. Ezek a változások az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által vezetett szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi nyilvántartások jövőbeni kincstári kezelését alapozzák meg.
A folyósítási szakrendszerek integrációja, fejlesztése az Európai Unió támogatásával fejlesztési forrásokból valósul meg.
(13.30)
Ez összességében 10 milliárd forintos nagyságrendű támogatást jelent az állami pénzbeli ellátórendszerek hatékonyabb működtetéséhez.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A fentiekben röviden ismertetett módosítások az államigazgatás és a társadalombiztosítás hatékonyabb és korszerűbb működését fogják eredményezni, továbbá megalapozzák a szervezeti kereteit annak, hogy az állam integrált és korszerű rendszerben gondoskodjon a központi pénzellátások kifizetéséről és nyilvántartásáról.
Kérem önöket, szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
