SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés a kormány állításával szemben nem a munkából élők költségvetése lesz. Akkor lehetne annak nevezni, ha a munkából valóban meg lehetne élni.
Addig a felismerésig már eljutott a kormány, hogy legalább a szavak szintjén elismerje: rosszak a magyar bérek. Ha viszont megnézzük, hogy ez a felismerés mennyire köszön vissza a jövő évi költségvetésben, azt látjuk, hogy amit a kormány béremelésnek nevez, az legfeljebb a bérek reszelgetése; valódi megélhetésre, a fiatalok itthon tartására, a kivándorlás megállítására aligha elég.
Folytatják az elrontott béremelési programot. Az idei év tapasztalatai azt mutatták, hogy az elmúlt évek „nesze semmi, fogd meg jól” emeléseihez képest nagyobb minimálbéremelést a kisebb cégek alig vagy csak bizonyos elkerülő technikákkal tudták túlélni. Például kevesebb munkaórára jelentették be a dolgozót, vagy papíron szakképzettséget nem igénylő munkakörbe helyezték át.
Szakszervezeteket is megkérdeztünk, milyen hatása volt a minimálbéremelésnek a munkaerőpiacon, és bizony azt mondták, hogy amellett, hogy kis- és középvállalkozásokat sodort a csőd szélére, óriási bérfeszültségeket is okozott. Az általános béremelés ugyanis elmaradt. Nem maradt pénz a legkisebb bér fölött keresők fizetésének emelésére. A 2018-as költségvetésben pedig még tovább akar menni a kormány ezen az úton, ismét nem törődve azzal, hogy milyen károkat okoz.
Az LMP szerint akkor lehetne a munkából élők költségvetéséről beszélni, ha a kisvállalkozásokkal megfizettetett béremelés helyett az adók csökkentésével emelnék a nettó béreket, és nem csak a minimálbér szintjén. Erre konkrét javaslataink vannak. A sávos adócsökkentés és az adómentes minimálbér a mostani nettó 85 ezer forintról jövőre 33 ezer forinttal növelné a minimálbért. Amit önök adnak jövőre a minimálbéreseknek, az mindössze 7 ezer forint. A garantált bérminimum szintjén az adócsökkentés révén 42 ezer forinttal nőne a nettó bér, vagyis a mostani nettó 107 ezer forint helyett 149 ezer forintot kapnának a dolgozók. Az átlagbér szintjén nettó 30 ezer forinttal növekednének a keresetek, méghozzá a vállalkozások terheinek növelése nélkül. Emellett szükség volna a közszféra bérrendezésére is, így tíz év után. A bérfeszültségek az állami szférában is elviselhetetlenek.
Államtitkár Úr! Mikor szánják már rá magukat a valódi béremelésre? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)
