DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ha az elmúlt 26-27 év költségvetés-történetét áttekintjük, úgy gondolom, azt láthatjuk, hogy nem ritka, hogy már egy elfogadott költségvetés számait módosítani kell, sőt van, amit többször is módosítani kellett. De én is Hargitai Jánosra szeretnék hivatkozni, aki úgy fogalmazta meg, hogy valljuk be, azért kevés példát találunk arra, amikor a változtatást vagy a módosítást nem a hiány, hanem a többlet indukálja. És most erről van szó, hiszen a vártnál is jobban javuló vagy gyorsabban javuló gazdasági teljesítménynek köszönhetően van lehetőség az idei költségvetés számainak a korrigálására.
Ez a pozitív változás vagy változtatás pedig nagymértékben vagy nagy hányadban annak köszönhető - ahogy itt már többen is elmondták, és államtitkár úr is expozéjában kiemelte -, hogy a kormány tavaly a bérek rendszerszintű fejlesztése mellett döntött, és aláírta azt a bizonyos megállapodást a munkáltatókkal, a munkavállalókkal, a szociális partnerekkel együtt, amelynek hatására több lépcsőben emelkednek a keresetek, és csökkennek a munkáltatókat terhelő járulékok.
A bérmegállapodással különben nagyon sokat léptünk előre annak érdekében, hogy a bérszínvonalunk emelkedjen, akár középeurópai, akár európai szinten is. Nagyon fontos, és nagyon fontos annak az aláhúzása, hogy ezúttal nem hitelfelvételből finanszírozzuk az életszínvonal emelkedését vagy az azokat megalapozó intézkedéseket. Ez olyan eredmény, amiért az ország megdolgozott, ami az ország erejének és teljesítőképességének a növekedéséből származik.
A bérmegállapodás sokrétű hatást gyakorolt a költségvetésre. Csak néhány példát kiragadva: a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó mérséklése, ahogy hallottuk, 331 milliárd forinttal csökkentette az ezekből származó bevételeket, ugyanakkor a személyi jövedelemadóból a bérek emelkedése miatt 111 milliárd, míg a jövedéki adóból, elsősorban a fogyasztás bővülése miatt 34 milliárd forinttal több folyt be, mint azt a korábban meghatározott célszámok előirányozták. Ez a tervezés idején még nem látható változás nem tette instabillá a költségvetést, sokan úgy gondolták, hogy ettől is instabillá válik, sőt a törvénymódosítás adataiból kiderül, hogy a büdzsé megterhelés nélkül képes alkalmazkodni a program által megkívánt célkitűzésekhez.
A szakértők részéről gyakran elhangzott a kérdés, minek köszönhető a költségvetés rugalmassága. Hogyan lehetséges, hogy a bérfejlesztési intézkedéscsomag bevezetése nem jár szükségszerű elvonásokkal más területekről? Hogyan lehetséges, hogy a változások nem billentették ki egyensúlyából a költségvetést?
Nos, úgy, hogy mindezt - ahogy már említettem az elején is - a bevételek bővülésének következtében és a költségvetés mozgásterének a növekedéséből fakadóan tudja a kormány biztosítani. Míg a korábbi időkben - úgy gondolom, nem kell nagyon visszamenni - komoly problémát jelentett egy-egy kormány számára, hogy 10 százalék alá tudja hozni a költségvetési hiányt, ezzel szemben most arról fogunk döntést hozni, hogy ezt a bevételtöbbletet milyen célokra, milyen fejlesztésekre költsük el.
A törvénymódosítás értelmében ez az összeg az egyenleget javító és az egyenleget rontó tételek különbsége, vagyis összesen 175 milliárd forint. Ebből jut a gyermekétkeztetés növelésére, nyugdíjprémiumokra, az országos közúthálózat fejlesztésére, az állami beruházások hatékonyabb megvalósítását szolgáló beruházás-előkészítő alap létrehozására, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére, de ebből jut a váci munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztő központ létrehozására, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vagy a nemzeti összetartozást erősítő Határtalanul!-program támogatására és az első világháborús hadisíroknak az ápolására és még sok más programra.
(17.50)
Természetesen nem ítéljük meg, ez teljesen egyértelmű, azonosan ezeket a célokat, hiszen magától értetődő, hogy az ellenzéki képviselőtársaim ezekből sokat tudnak támogatni, sokkal viszont nem értenek egyet. De szeretném felhívni a figyelmet, minden képviselőtársam figyelmét arra, hogy bár a költségvetés egyenlege lehetővé tenné a 175 milliárd nagyobb hányadának az elköltését is, akár az egészet is, a kormány nem élt ezzel az eszközzel, helyette 56 milliárd forintot, tehát a felhasználható teljes többletnek több mint egyharmadát az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelésére fordítja. Ezt is lehet másként és másként értékelni.
De én szeretném itt a Költségvetési Tanács véleményét elmondani, amely azt mondja, hogy az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelése tulajdonképpen a tartalék segítségével tovább erősíti a költségvetést, ezen belül a hiány és a GDP-arányos államadósság csökkentésére vonatkozó cél teljesítésének biztonságát, azaz a költségvetést erősítő tényező.
Tisztelt Képviselőtársaim! A felsorolt kiadási tételeket nem kizárólag azért képes finanszírozni a költségvetés, mert hazánk számottevő gazdasági növekedést produkál; legalább ekkora jelentősége van annak is, hogy évről évre szisztematikusan emelkedik a bevételek aránya, tehát fejlődik, hatékonyabbá válik az állam adóbeszedési képessége is. Ha az eredményes gazdaságpolitika legszemléletesebb indikátorait keressük, az alábbiakat ajánlom mindenkinek a szíves figyelmébe. Növekvő GDP, csökkenő államadósság, kézben tartott hiány, és nem utolsósorban, hogy az állam az adók emelése nélkül, az intézmény fejlesztésén keresztül és a jogszabályok modernizálásán keresztül is képes biztosítani a bevételek növelését.
A költségvetésben keletkező többlet a gazdaság fehérítésére irányuló törekvések sikerét is jelzi. Hazánk lépésről lépésre közelebb kerül ahhoz, hogy minden ágazatban és minden társasági formában érvényesítse a közteherviselés elvét, és ezáltal előmozdítsa a gazdaság versenyképességének növelését. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam az Állami Számvevőszék elnökének, Domokos Lászlónak (Dr. Józsa István: Fideszes képviselő…!) elhangzott vagy megteremtett egyik definícióját, a fenntartható fehérítés fogalmát, amely arra utal, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése komoly eszköz arra, hogy az adókulcsok tovább csökkenhessenek, és javuljon a lakosság életszínvonala. (Bangóné Borbély Ildikó: Akkor Andy Vajnánál kell kezdeni!) Az új adóbeszedési eszközök - online pénztárgépek, az EKÁER vagy a számlázási rendszer jövő évtől kötelező adóhivatalhoz való bekötése - mind egybeesnek a fenntartható fehérítés célkitűzéseivel, és így reményeink szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben további, a bérmegállapodáshoz hasonló programok születhessenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm figyelmüket. Arra kérem önöket, hogy a költségvetés módosítását, amely, mint említettem a bevezetőben is, és ahogy Hargitai János megfogalmazta, pozitívumokat tartalmaz, szíveskedjenek támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban.)
