RITTER IMRE
RITTER IMRE
RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Danke schön. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschläges Nr. T/15427. über die Änderung des Gesetz Nr. XC. Aus Jahr 2016, des ungarischen Haushalts für Jahr 2017 - im Zusammenhang mit den Nationalitäten übergreifende Teilen - erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/15427. számú, Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról a nemzeti-sé-geket érintő költségvetési részekkel kapcsolatban.
A 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslat egy évvel ezelőtti általános vitáján a hozzászólásomat azzal kezdtem, hogy részletesen, tényszerűen értékeltem a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, amely értékelést úgy zártam, hogy „össze-foglaló-an elmondható, hogy a Magyarországon élő nemzeti-sé-gek támogatása siralmas állapotban van”, és ez még finoman volt fogalmazva. Majd áttértem arra, hogy a 2014-es parlamenti képviselet első komoly eredménye lett, hogy a 2015. évi központi költségvetési törvénynél áttörést tudtunk elérni azzal, hogy a korábban kevesebb mint 4 milliárd forint, és már hosszú évek óta változatlan támogatás kerek 2 milliárd forinttal, több mint 50 százalékkal nőtt. Alig fél évvel később az előrehozott 2016. évi központi költségvetési törvénynél újabb jelentős, 2 milliárd 63,4 millió forintos emelést kapott a Magyarországon élő 13 nemzetiség.
A két év együttes hatásaként elért változásokat, a rendkívül pozitív javulást részletesen felsoroltam, majd az első két évet úgy zártam, hogy mindezen rendkívül örömteli, régóta várt változások után úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan pillanat, amikor minden kétségtelenül meglévő gondot, feladatot, feszültséget félretéve fenntartás nélkül köszönetet kell mondanunk. Ami az első szűk másfél év alatt a 2015-ös és ’16-os központi költségvetési törvénynél történt, az számunkra szinte példa nélküli.
Ebben a helyzetben, ilyen két év után érkeztünk el a 2017-es központi költségvetésitörvényjavaslat-hoz, melynek általános vitáján nem tudtam még konkrét támogatási összegről, várható támogatási összegről beszámolni, és ennek három oka is volt, melyeket újra idéznék.
(17.30)
Egyrészt aki az általam akkor felsorolt elmúlt kétévi, nagyon pozitív változásokat és számokat nézi, és csak ezeket ismeri, látja, az teljes joggal vethette fel, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek komoly támogatásemelést kaptak az előző két évben a költségvetés általános növekedéséhez képest, és ebből a szempontból, aki ezt így vizsgálta, teljesen igaza van, és igazat is kell neki adni.
Ugyanakkor aki látta a teljes folyamatot, az előtte lévő évtizedeket, a mögötte lévő tartalmat, hogy milyen mélyről indultunk, hogy anyanyelvünk, identitásunk, hagyományaink megőrzése, gyerekeink részére történő átadása vagy mondhatnám inkább: visszaadása terén milyen nagyságrendű feladataink vannak, és mennyire az utolsó órában vagyunk, az azt is tudja, hogy az első két év még csak arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, amely a Magyarországon élő nemzetiségek fennmaradását biztosíthatja. Ennek a két nézőpontnak, véleménynek az egyeztetése, megismerése, a megfelelő konszenzus kialakítása volt a jellemzője a 2017-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos nemzetiségi igények egyeztetési folyamatának.
Harmadrészt a 2017. évi központi költségvetési törvény előkészítése során jutott tudomásunkra, hogy a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat új szerkezetben kerül összeállításra és benyújtásra. Ez a Magyarországon élő nemzetiségek szempontjából azt jelentette, hogy a nemzetiségi támogatások egy külön mellékletben, a törvény 9. számú mellékletében kerültek feltüntetésre, egyidejűleg a 428/2012. számú kormányrendelet 2017. január 1-jétől megszűnt. A szabályozás fontosabb részei úgyszintén a költségvetési törvény 9. számú mellékletébe kerültek, ugyanakkor az EMMI felhatalmazást kapott arra, hogy a költségvetési törvényben nem szabályozott végrehajtási kérdéseket EMMI-rendeletben szabályozza.
A 2017. évi költségvetésitörvényjavaslat előkészítését rendkívül intenzív egyeztetések előzték meg, és itt érzékelhetőek volt a szemléletbeli és gyakorlati eltérések az érintett tárcák, a nemzetiségi bizottság és az ÖNOSZ egyeztetett véleménye között is. Ennek ellenére végül mégis eljutottunk egy olyan átmeneti szabályozáshoz, amely a benyújtott módosító javaslattal együtt részünkről is elfogadható volt, és egy kompromisszumos megoldást jelentett. Egyidejűleg megállapodtunk az NGM-mel és az EMMI-vel, hogy a 2017. évi támogatásfolyósítási, -felhasználási és -elszámolási szabályokat átmeneti jellegűnek tekintjük, és a 2017. évi központi költségvetési törvénnyel kapcsolatos tapasztalatok alapján újólag és generálisan áttekintjük a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozási kérdéseket.
Végül már az általános vita során kerültek nyugvópontra a számszaki kérdések is. Itt is egy olyan kompromisszumos megállapodás született, amelynek alapján a 2017. évi központi költségvetési törvénybe nagyságrendileg 700 milliós emelés került bele, és párhuzamosan a 2016. évi központi költségvetési törvény módosításába beruházási, felújítási célokra úgyszintén 400 millió forint többlet.
Mindezek alapján a 2017. évi költségvetési törvény és a menet közben hozott több törvénymódosítás következtében már most érzékelhetőek olyan finanszírozási és likviditási kérdések, amelyek elsősorban az átvett nemzetiségi köznevelési intézményekkel, nemzetiségi intézményekkel, azok üzemeltetésével, működtetésével, finanszírozásával kapcsolatosak. Meg kell említeni egyrészt az ingyenes étkeztetést. Látszik az átvett intézményeknél, hogy az intézmény méretétől, nagyságától függően, attól függően, hogy az intézményhez tartozik-e közvetlenül konyha vagy pedig a települési önkormányzat tulajdonában van, különböző mértékű forráshiány van. Ez a kisebb intézményeknél azért jelent problémát, mert a kisebb intézményeknél a nemzetiségi önkormányzatok által történt átvétel utáni finanszírozás nem érdemben jobb, mint a korábbi finanszírozásuk, a nagyobb intézményeknél ez akár 15-20 milliós nagyságrendet is elérhet, hiszen az országos nemzetiségi önkormányzatok, de helyi önkormányzatok is átvettek 600-800-1000 fő feletti köznevelési intézményeket is.
Nem fedezeti, de likviditási problémát jelent az ingyenes tankönyv kérdése is, hiszen ennek az eljárása úgy történik, hogy a fenntartó nemzetiségi önkormányzatok, illetve a fenntartott intézményeik meg kell vegyék a könyveket, és a könyvek kifizetését követően kell megkérjék a könyvek árát az EMMI-től. Ehhez csak annyit mondanék, hogy a 2016-17. évre megvett nemzetiségi könyvek térítése közel egy évvel azt követően még mindig nem érkezett meg.
Ugyanígy az új helyzetben több szempontból át kell értékelni a különböző pályázati kiírásokat, és a pályázatok kiírása előtt fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy új működtetési, vagyonkezelési formációk jöttek létre, tehát például a nemzetiségi önkormányzatok által átvett intézményeknél a nemzetiségi önkormányzat nem pályázhat, mondjuk, egy konyha felújítására, mert az a települési önkormányzat tulajdonában van, nem a sajátjában; a települési önkormányzat nem pályázhat a részére kiírt pályázatban, mert a gyereklétszámot nem tudja hozzá igazolni, hiszen az pedig a helyi német önkormányzat fenntartásában lévő intézményben van.
Ugyanígy problémát jelent a pályázatok kiírásánál az is, hogy az a bevett korábbi gyakorlat, hogy az úgynevezett fejlett régiók: Budapest, Pest megye, és a többi, önkormányzatai, intézményfenntartó önkormányzatai nem vehettek részt pályázaton, ezt kiterjesztik a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre is, holott egy helyi nemzetiségi önkormányzatnál teljesen mindegy, hogy az ország mely régiójában van, hiszen önálló bevétellel nem rendelkezik, szemben a települési önkormányzattal.
Ezekkel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy új helyzetek vannak az intézményfenntartás területén, ráadásul azt gondolom, hogy azt követően, hogy az iskolák esetében a fenntartás, a működtetés és az infrastruktúra bővítése, vagyonkezelői joga is átkerült a Klebelsberghez, így az onnan átvett, helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési intézményeknél nyilvánvaló az államtól átvállalt feladat, és egyértelműen csak állami, központi költségvetési támogatásból finanszírozható.
Szeretnék kitérni a ’17-es központi költségvetési törvény kapcsán a nemzetiségi pályázatokra is, a nemzetiségi civil szervezetekre, a nemzetiségi kulturális programokra és a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokra. Sajnos függetlenül attól, hogy már két évvel ezelőtt a költségvetés elfogadása decemberről előrejött júniusra, mégsem tudtuk elérni még tavaly sem, hogy a nemzetiségi pályázatok kiírása úgyszintén előrejöjjön decemberről legalább szeptemberre, hogy az év végére vagy legkésőbb januárban lehessen tudni, hogy a szervezetek milyen támogatást fognak kapni. Tavaly ennek részben az államháztartási törvény volt az oka, amely szerint még volt egy olyan rendelet, hogy következő évi kötelezettségvállalást csak a tárgyévben felhasznált összeg 50 százalékáig lehet megtenni. Ezt a rendeletet, ezt a jogszabályhelyet novemberben módosítani tudtuk a parlament segítségével, és tudomásom szerint mivel decemberben már nemcsak az EPER, hanem a PHARE rendszerben is ki lettek írva és lehetett beadni pályázatokat, az én tudomásom szerint sem az EMMI, sem az NGM részéről nem lehet semmilyen olyan törvényi eljárási akadály, amely akadálya lehetne annak, hogy a majdani, 2018. évi nemzetiségi pályázatok már 2017 szeptemberében kiírásra kerüljenek, 2017 decemberéig értékelésre kerüljenek, januárban a konkrét támogatási szerződések aláírhatók és január végéig a támogatások utalhatók legyenek, hiszen ez előfinanszírozott pályázati támogatás.
(17.40)
Végül szeretném még azt megemlíteni, hogy mindazon adatoknak a felmérése, elsősorban az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények esetében, amely forráshiányt eredményez, bízom benne, hogy a tanév végével és a nyár folyamán meg fog történni, és amennyiben az objektív adataink rendelkezésre állnak, úgy kezdeményezni fogjuk - ahol és amilyen mértékben szükséges - a 2017. évi központi költségvetési törvénynek a módosítását az őszi ülésszak elején.
Én bízom benne és kérem a parlament támogatását ehhez, hogy ősszel a nemzetiségi bizottság által kezdeményezett törvénymódosítást támogassa majd. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für die Aufmerksamkeit. (Taps.)
