BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ismét füstös sötét szobában döntenek a munkavállalók és a dolgozni akarók sorsáról úgy, hogy az érintettek véleményére megint nem voltak kíváncsiak. Az egyéni képviselői indítványnak álcázott kormányzati előterjesztés sajnálatos módon több problémát generál, mint amennyit megold. Tipikus kiskaputörvénynek látszik a jelenlegi törvényjavaslat, vélhetően a nyugdíjkassza kiadásait is szeretné csökkenteni ezzel a kormány. A magasan kvalifikált munkaerőnek, aki saját maga tudna munkát találni, ugyanis továbbra is fizetnie kell az adót, ha nem lép be valamelyik szövetkezeti formába. Az alacsonyan kvalifikált munkaerő pedig, amelyik vélhetően a szövetkezet tagságát alkotja majd, örül, hogy adómentesen dolgozhat, ami nem igazságos.
A javaslatból nem derül ki a kormány pontos szándéka. Kérdés, hogy ki alakíthatja meg a szövetkezetet, és mely cég közvetíti majd a kedvezményes munkaerőt. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy nyugdíjasokat munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztassanak, ami azt jelenti, hogy fokozottan kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, és akár étkezési utalványban is kaphatnak fizetséget. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire tisztességes és morálisan elfogadható, ha egy amúgy is kiszolgáltatott kisnyugdíjas munkája ellenértékeként, fizetségként étkezési jegyet vagy utalványt kap.
A szociális szövetkezetek munkaerő-kölcsön-ző-ként való üzemeltetésére számos rossz példát is fel lehet hozni a közelmúltból. Itt szükséges megemlíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium nem is olyan régen kezdeményezett törvényjavaslatát, amely számos szociális szövetkezet megszüntetésére és átalakítására irányult, mivel azok a munkajogi szabályok kijátszására és tagjaik munkaerejének kizsákmányolására alakultak. A munkáltatók a saját munkavállalóikat jelentették át szociális szövetkezetekbe, hogy így a kedvezőbb adó- és járulékfizetéssel csökkentsék saját munkaerőköltségeiket. A munkavállalókon kívül ezekben az esetekben mindenki jól járt, csak éppen a munkavállaló nem. Megérte a munkáltatónak, mert így több pénze maradt, megérte a szövetkezetet működtetőknek, mert nekik több pénzük lett, csak a kikölcsönzött munkavállalóknak nem érte meg, mivel nekik csökkent a munkajogi védelmük, a biztosításuk, és még jobban ki lettek szolgáltatva, mint előtte.
De nézzünk néhány példát a szövetkezeti formákról az elmúlt időkben! Hogyan is működtek ezek a szociális szövetkezetek? 2016 szeptemberében indult számukra a társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című európai uniós pályázat. Ez a gazdálkodási forma az ügyészség figyelmét is felkeltette. A szociális szövetkezeti formákkal kapcsolatos visszaélések és kormányzati pénzlenyúlások sora egyre csak bővült az elmúlt időkben. Itt néhányat megemlítenék. A Farkas Flórián által fémjelzett „Híd a munkába” szociális szövetkezet, ahol hozzávetőlegesen több mint 1,5 milliárd forint szabálytalan elköltéséről van szó. Azóta már több mint 3 milliárd forintnál tartunk. A Mengyi Roland fideszes képviselővel kapcsolatos ügy, ahol a szociális szövetkezetek által igényelt több száz millió forintos uniós forrásból kérte volna vissza a pályázatok sikeressége fejében zsebbe első körben a támogatási összeg 90 százalékát. És Kósa Lajos figyelmébe ajánlanám az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezetet - Eszosz néven híresült el -, amely érintette Szabolcs megyét, Hajdú-Bihar megyét és Szolnok megyét. Ott körülbelül 5 milliárd forintról beszéltünk. 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el ez a szövetkezeti forma, és körülbelül 3 ezer munkavállaló megkeserítéséről beszélhetünk. Több mint egy éven keresztül húzódott az ügy, mire a kormányzat belátta, hogy kártalanítani kell ezeket a munkavállalókat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy Kósa Lajost figyelve még majdnem el lehetett volna hinni, hogy ez a kormány csak jót akar, ő csak vissza akarja terelni a nyugdíjasokat a munka világába. De azért felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy ki volt az, aki csoportokat nyugdíjba kényszerített és választási lehetőséget sem biztosított nekik. Olyan, mintha nem emlékeznének néhány évre vissza, képviselőtársaim. Ki az, aki olyan gazdasági környezetet teremtett, hogy muszáj a nyugdíjasokat visszahívni dolgozni? Ki az, aki olyan szociálpolitikai intézkedéseket, gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetett be, amelyek miatt a fiataljaink elmenekültek az országból, és olyan munkaerőhiány alakult ki, hogy lassan már az ember semmilyen szakképesített embert nem kap? Ha már egy villanykörtét ki kell cserélni, lassan már arra sem lelünk embert? (Harrach Péter: Be kell tekerni!) És miről beszélünk?
Önök voltak, akik ilyen helyzetet teremtettek ebben az országban! És most jönnek ezzel a szövetkezeti formával! Az elmúlt években csak azt láttuk, hogy önök jól működő szociális szövetkezeteket tettek tönkre, több százat ebben az országban, majd hoztak létre fideszes érdekeltségű szociális szövetkezeteket, de az elmúlt években mindről kiderült, hogy csak arra jöttek létre, hogy az uniós forrásokat lenyúlják.
(13.00)
Ebben a szövetkezeti törvényben ugyanezt látjuk. És nem kérdezték meg a nyugdíjas-érdek-szö-vet-sé-geket, a nyugdíjas-szakszervezetet, senkit. Majd el fogjuk mondani a következő hozzászólásokban, hogy ők mit mondanak, maguk a nyugdíjasok, az érintettek mit mondanak erről a törvényről. Miért nem velük egyeztettek első körben? Pont az érintetteket hagyták ki megint, mint ahogyan a múltkor, amikor Bánki Erik a munka törvénykönyvének módosítását benyújtotta. A Fideszen belül mindenki tudott róla, csak éppen a munkavállalókkal nem egyeztettek; majd miután kitört a botrány, visszavonták az egészet.
Azt gondolom, jó példája megint ennek a törvénynek, hogy megint sunyi módon valami pénzlenyúlást készítenek elő, és én csak annyit tudok mondani, és átadom a szót Heringes képviselőtársamnak, hogy a Magyar Szocialista Párt nem fogja ezt a kezdeményezést támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.
