HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy még a Nemzeti Versenyképességi Tanács áprilisi ülésén Varga Mihály jelentette be és tett ígéretet, hogy a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályok módosítását kezdeményezi a kormány. Ehhez képest ma azt látjuk itt az asztalon, hogy nem a kormány kezdeményezte, hanem képviselőtársaim biztosan egy vasárnap délután, kellemesen leültek egy kávézóban, megvitatták, majd megírták ezt a törvényjavaslatot.
Így, miután képviselői indítványként fekszik előttünk, nyilván nem kellett egyeztetni a nyugdíjasszervezetekkel, a szakszervezetek nyugdíjas-részle-gé-vel, nem kellett egyeztetni senkivel, hiszen a képviselői indítványnak ez a jó része az önök számára. Minden olyat így nyújtanak be, amit nem kívánnak előre egyeztetni. Ugye, Kósa Lajos is elmondta, hogy 2,7 millió nyugdíjasból 40 százalék támogatja ezt a formát, de ő maga is bevallotta, hogy valószínűleg nem tudják, mi van ebben a törvényben. Mert a szervezetek nagy része igenis elolvasta, és ezért kritizálja, mert látja jól, hogy amíg a szociális szövetkezet kifejezés régen egy pozitív jelző volt, addig önök a kizsákmányolás jelzőjévé tették az elmúlt időszakban.
Sikerült a szövetkezeti rendszert, egy jól működő szövetkezeti rendszert, az iskolaszövetkezeteket az elmúlt egy évben önöknek tönkretenni, teljesen kizsákmányolt helyzetbe taszítani a diákokat, hiszen a munka törvénykönyve alól önök vették ki ezeket a diákokat. (Kósa Lajos: Ők kérték, miről beszélsz?) Most pedig a nyugdíjasok felé fordulnak. Tisztelt képviselőtársam, kiabálhat, akkor is igazunk van. (Kósa Lajos: Mondom neked, hogy ők kérték.)
Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek létrehozására. Hiszen a szövetkezetek öregségi nyugdíjban részesülő tagjainak keresményéből sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le. Ezáltal nem válnak jogosulttá időskori járandóságuk, nyugdíjuk évenkénti 0,5 százalékos emelésére sem. A munkaerőpiaci kiszolgáltatottságuk jelentősen megnő. Munkaerő-kölcsönző keretében történő foglalkoztatásuk is, amely foglalkoztatási forma nem arról híres, hogy a kölcsönzött munkaerő érdekeit tartaná elsősorban szem előtt, ebből a szempontból is romlik a helyzetük.
A szövetkezeti tagoknak alapításkor, illetve belépéskor anyagi hozzájárulást kell fizetniük. A kormányzat rögzíthette volna, hogy minden nyugdíjas foglalkoztatása adó- és járulékmentes a munkáltató számára, így az összes potenciális nyugdíjast foglalkoztató részesülhetne állami támogatásban, nem csak a kivételezett szövetkezetek. Sőt, ösztönözve lennének a munkáltatók arra, hogy felvegyék az aktív időseket. De ugye, önöknek nem ez a céljuk? Hanem létrehozni egy olyan szervezetet, amely a haveroknak, majd meglátjuk, ugye, hogy kik lesznek azok, akik létrehozzák ezeket a szövetkezeteket, egy újabb piacot teremt, egy újabb lehetőséget. Mert pont ez a tipikus eset, amikor nincs szükség alapvetően erre a szövetkezetre, ha olyan törvények vannak, amelyek szerint a nyugdíjasokat normálisan lehet foglalkoztatni, és támogatjuk a munkáltatókat abban, hogy ők könnyebben tudják foglalkoztatni a nyugdíjasokat.
Olyan érzetünk van az elmúlt időszakban, mintha Kósa Lajos a fejünkben turkálna sok esetben. Hiszen pont már reagált is arra, amit mi fel szerettünk volna vetni, és ami egyébként így is van, hogy munkaerőpiaci torzító hatása lesz ennek a javaslatuknak. Az fog történni, amit egyébként Kósa Lajos el is mondott: Tescókban, Coopokban nyugdíjasok és iskolaszövetkezetben dolgozó diákok fognak együtt dolgozni olyan szempontból, hogy pont ezeknek a cégeknek jobb lesz, nekik olcsóbb lesz. Egyébként önök voltak azok, akik ezt is benyújtották, hogy minimum minimálbéren kell majd foglalkoztatni őket, ezzel azt is elérjük, hogy ennyin is lesznek foglalkoztatva.
A munkáltatónak sokkal kevesebbe fognak kerülni, ez rendben is van. De a nyugdíjasoknak ez miért jó? Miért jó belépni ebbe a szociális szövetkezetbe, ebbe a nyugdíjasszövetkezetbe, amikor semmi értelme? Hozzáadott értéke nem lesz. Ha olyan törvények lennének, amik a nyugdíjasok munkavállalását segítenék, akkor lenne normális lehetőség. Ez, ami az asztalon van, a kizsákmányolás első pontja. Önök azért terjesztették be, hogy terepet nyissanak, lehet, hogy olyan egyéni képviselőknek vagy listás országgyűlési képviselőknek, akik majd a következő parlamentben már nem kapnak egyéni képviselői helyet, önök ezt így szokták, most előre megteremtik törvény által a lehetőséget, hogy hol lehet majd őket rendesen kifizetni.
Az MSZP parlamenti frakciója éppen ezért nem fogja támogatni elvi alapon sem ezt a javaslatot. Jelen törvényjavaslatot sem a nyugdíjasszervezetek, sem a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, de a munkáltatók is jelentős módosítással látják csak működőképesnek. Ebből adódóan a kormányzatnak ezt a javaslatot vissza kell vonnia, ha van némi jóérzés bennük; de sajnos nem hisszük el, hogy van. A kormányzatnak tartania kéne magát a Nemzeti Versenyképességi Tanács április elején tartott alakuló ülésén elhangzottakhoz, miszerint a nyugdíjasokra vonatkozó munkaügyi szabályok módosítását kezdeményezik.
Ez nem azt jelenti, hogy egyéni indítványok formájában terjesszenek be rossz, a nyugdíjasokat hátrányosan érintő intézkedéseket. Ezzel a lépéssel számos nyugdíjasszervezet munkáját lehetetleníti el a kormány, veszélybe kerülnek a szakszervezetek nyugdíjasszervezetei és tagozatai, szélsőséges esetben szövetkezeti forma akár a CÖF nyugdíjas tagozataként is működhet a továbbiakban. Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasokat úgy lehessen foglalkoztatni, hogy munkájuk ellenértékét pénz helyett akár étkezési utalványban, vagy rosszabb esetben, amit már önökből ki is nézünk, majd esetleg csak főtt ételben kapják meg. Ez mind emberileg, mind erkölcsileg, mind morálisan elfogadhatatlan.
A nyugdíjasok munkavállalását egyszerűbb eszközökkel is elő lehetett volna segíteni, illetve meg lehet oldani szövetkezetek létrehozása nélkül, lehetővé tenni a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén a járulékmentes foglalkoztatást, vagy a jelenleginél rugalmasabb nyugdíjba vonulási szabályokat is be lehetett volna vezetni.
Turi-Kovács Béla képviselőtársamnak szeretném elmondani, abban egyetértünk, hogy rengeteg nagyon nagy tapasztalatú ember van a nyugdíjasok között. Éppen ezért tartottuk nagyon szomorúnak, amikor a bírákat és az ügyészeket önök nyugdíjba kényszerítették. 70-ről 62-re csökkentették a nyugdíjkorhatárukat, 274 bíró és ügyész kellett azonnal elhagyja az aktív munkát és elmenni nyugdíjba. Pedig azt gondolom, az ő tapasztalatukra nagy szükség lenne. Főleg akkor lesz nagy szükség ezekre az ügyészekre és bírókra, amikor kormányváltás után elkezdik az elszámoltatást, és mindegyikőjüket, aki bűnt követett el, vagy aki több pénzt vitt haza, mint kellett volna, azokat a bírók és ügyészek elé visszük. Köszönöm szépen. (Bangóné Borbély Ildikó tapsol.)
