DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön sokat beszélt most itt a vidéki egészségügyi ellátás helyzetéről, tisztelt képviselő asszony. Valóban volt olyan időszak, amikor 16 ezer ágyat felszámoltak, amikor 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, és több száz milliárd forinttal csökkentették az egészségügy gazdálkodási keretét, mindeközben pedig megpróbáltak vizitdíjat bevezetni és kórházi napidíjat, hogy a háziorvost és a kórházat kerüljék el a betegek, de ez a 2010 előtti időszak volt.
Mi történt azóta? A vidéki kórházak fejlesztésére 322 milliárd forintot költöttünk, vidéki kórházak műszerfejlesztésére pedig 104 milliárd forintot. Ha vidéken körbemegy, alig lát olyan kórházat, ami kívülről ne újult volna meg, pontosan a KEOP-programokban, energiatakarékossági, energiahatékonysági programokban nyílászárócserére, külső cserére került sor, pontosan azért, hogy a területi egyenlőtlenségeket csökkentsük, és a vidéki emberek számára is minél jobb egészségügyi ellátást tudjunk biztosítani.
Most éppen pont ellenkezőleg panaszkodnak az emberek, mint ön mondta, hogy vidéken jobb az egészségügyi ellátás infrastrukturális körülménye, a kórházak épülete, a kórházak műszerezettsége, mint Budapesten, ezért fogadta el a Fidesz-KDNP, hogy költségvetési pénzből az idei évben 40 milliárd forintot, a jövő évben pedig további több tíz milliárd forintot fordítunk budapesti kórházfejlesztésre, hogy Budapest lemaradását hozzuk be az elmúlt 5-6-7 esztendő vidéki kórházfejlesztéséhez képest. Amikor éppen egy másik LMP-s képviselő jön be - azt látom, hogy önök nem hallgatják meg egymást -, pont ezt mondja, hogy Budapest lemaradt az egészségügyi fejlesztésekben. Javasolom, hogy egymás felszólalásaira is figyeljenek.
Ön azt mondta, hogy a közfoglalkoztatotti bér kevesebb, mint a minimálbér. Tisztelt képviselő asszony, nem véletlen, hogy ez a rendszer így alakult ki, hiszen a közfoglalkoztatotti bér jóval több, mint a segély, hogy megérje a segélyek világából a közfoglalkoztatásba lépni, de kevesebb, mint a minimálbér, hogy aki közfoglalkoztatásban van, továbbra is motivált legyen piaci állás betöltésében, és érezhető életszínvonal-emelkedés legyen számára az, ha utána piaci körülmények között tud elhelyezkedni.
13 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt években az alapellátás, tehát a háziorvosok, fogorvosok infrastruktúrájának fejlesztésére, tehát felújítani szakrendelőket, egészségházakat, hasonló programokra.
Ennek a teljes összegnek a 30 százalékát a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben költöttük el, pontosan azért, hogy az egészségügyi területi különbségeket az alapellátásban is tudjuk csökkenteni. 40 új járóbeteg-szakrendelőt fejlesztettünk, 23 új kistérségi járóbeteg-szakrendelő kialakítására került sor, 90 aktív ellátást konvertáló kórház fejlesztésére került sor összesen 50 milliárd forintból. Ezek pontosan mind-mind a vidéken élő, kistelepülésen élő emberek jobb egészségügyi ellátáshoz, közszolgáltatáshoz való hozzáférését segítették. A sürgősségi ellátásban 13,3 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre, a konvergenciarégiókban 16 intézmény számára tudtunk ezzel érezhető fejlesztést hozni, tehát a hátrányosabb helyzetű régiókban csapódott le ez is.
A mentőszolgálatoknál 496 új jármű állt szolgálatba, és most már minden magyarországi megyében van rohamkocsi vagy mentőorvosi kocsi, amely a betegek segítségére tud sietni. Szintén a kistelepülésen élőknek, a kórházaktól távolabb lévőknek szolgálta az érdekét, hogy 30 teljesen új mentőállomás jött létre, hogy ne csak a nagyvárosokban menjen ki gyorsan a mentő, hanem a kistelepülésekre, a vidéken nehezebben megközelíthető településekre is kimenjen mentő; ezért építettünk 30 teljesen új mentőállomást, ahol nem volt semmilyen mentőkapacitás korábban, és emellett újítottuk fel azt a 97-et, amelyek állapota nem volt kielégítő, és ezt a programot persze folytatni kell, a felújításokat, hiszen vannak még mentőállomások, amelyeket fel kell újítsunk. S bizony a ’14-20-as fejlesztési ciklusban is az ellátás minőségének javítására 84 milliárd forintot fogunk fordítani, úgyhogy bízunk benne, hogy ez is segítségére lesz vidéken az ottani embereknek, az ottani beteg embereknek.
A háziorvosi ellátórendszer számára összességében, ön is tudja, hogy évente, szinte minden évben 10 milliárd forinttal növeltük az elmúlt években az ellátás keretét. Ez egy kistelepülésen is kiszámíthatóbbá teszi a háziorvos jövedelmét, növeli a jövedelmét, pályát, lehetőséget, perspektívát kínál valakinek, hogy ha egy kisebb településen született, ahol van egy egészségház, van háziorvosi praxis, ott töltsön be háziorvosi teendőket.
Ez 53 százalékos emelkedést jelentett összesen a háziorvosi praxisokban. A különböző háziorvosi rendelők felújítására a TOP-okban 22,3 milliárd forint áll rendelkezésre, bízunk benne, hogy ezzel sok-sok területen megvalósulhat valóban régi, kicsit lelakott, elhagyatott háziorvosi rendelőknek, egészségházaknak, rendelőknek a felújítása.
Mind a praxisvásárlási program, mind a letelepedési pályázat pontosan azt az elöregedési problémát kívánja megállítani, amit ön is mondott, hogy egyre idősebbek a háziorvosok, és vidéki kis praxisokban sokszor nincs, aki jelentkezzen, betöltse, ezért indítottuk el. Ez a ’16-os költségvetésben praxisvásárlásra 750 millió forintot jelentett összességében; vissza nem térítendő támogatásként a praxis díját odaadjuk, ha valaki egy egy éve be nem töltött praxist kíván betölteni elsősorban vidéken, és mellé adunk akár 6-10 millió forint letelepedési támogatást. Az idei pályázati kiírásban még kedvezőbb feltételek lesznek, de az elmúlt években is megtettük pontosan azért, hogy a kistelepülésen is legyen háziorvos. Azt a 10 millió forintot arra költi, amire akarja, ha kell, a lakhatására, ha kell, az autójára, az elhelyezkedésére, a berendezkedésére, és mindemellett a praxis nulla forintba kerül, hiszen vissza nem térítendő támogatást kap arra.
A 61 egészségfejlesztési iroda többségét szintén olyan járásokban hoztuk létre, amelyek a leginkább fejlesztendők egészségfejlesztési szempontból, megelőzendő a későbbi betegségek kialakulását. Szintén voltak modellprogramjaink, amelyek a praxisközösségre alakultak, ezeket is igyekeztünk a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban megtenni.
Azt hiszem, ezek pont azt mutatják, hogy az elmúlt éveknek az egészségügyi fejlesztései a korábbi hozzáférési nehézségeket és az ellátásbeli különbségeket voltak hivatottak kiegyenlíteni, hogy Magyarországon bárhova is születik valaki, minél inkább azt mondhassuk, hogy egyenlő feltételei vannak, egyenlő lehetőségei vannak, ha beteg és gyógyulni szeretne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
