SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma egy ember életkilátásaiban a legmeghatározóbb tényező az, hogy hová születik, az ország melyik részébe. A fővárostól, nagyvárosoktól való távolság döntő mértékben befolyásolja az életesélyeket. Mára közhellyé vált, hogy a vidéki Magyarországot ma elnéptelenedő, kiürülő, elszegényedő falvak, leépülő közszolgáltatások jellemzik, és ez nagyban köszönhető az elmúlt évek kormányzásának.
Nem csoda, hogy ma Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken, a Nyugat-Dunántúltól eltekintve folyamatosan fogy a népesség. A természetes fogyáson túl ennek oka az elmúlt években felgyorsult belföldi és nemzetközi elvándorlás. A leszakadó régiók elkezdtek kiürülni, sokan a főváros felé vagy külföldre vették az irányt. 2016 és 2017 eleje között 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ami az elmúlt húsz év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Földrajzilag nézve ebből a 31 ezres fogyásból 27 ezret Kelet-Magyarországon mértek. Ebből 14 ezer a természetes fogyásnak, 13 ezer az elvándorlásnak tudható be.
A belföldi vándorlás nyilvánvalóan azokba a régiókba irányul, ahol magasabbak a keresetek, több a munkalehetőség, fejlettebb az infrastruktúra. A régiók fejlettségbeli különbségei óriásiak: a fővárost is magában foglaló leggazdagabb központi régióval csak Nyugat- és Közép-Dunántúl tudja felvenni a versenyt, a másik négy régió rendszeresen a húsz legszegényebb EU-régió között végez.
A fiatalok elvándorlása miatt egyre jobban emelkedik az átlagéletkor, öregszik a népesség, egyre több nyugdíjas korú eltartott jut egy munkaképes korúra. A legöregebb dél-alföldi Békés megyében 31 időskorú jut 100 munkaképes korú lakosra. Heves és Nógrád megyékben 30 százalék az időskori függőségi ráta. 2016-ban ez átlagosan 27 százalék volt, tehát ezekben a megyékben 3-4 időskorúval több jutott 100 munkaképes korú lakosra az átlagnál. Ezt a folyamatot pedig nemcsak a belföldi, hanem a külföldre vándorlás is erősíti. A KSH legfrissebb felmérése szerint a 18-40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már a kivándorláson. Közülük 370 ezren komolyan is gondolják, és már szervezik a külföldre költözést. Egy Szeged nagyságú városnak megfelelő számú ember mehet külföldre belátható időn belül. A legaggasztóbb a helyzet a 18-24 évesek körében, akiknek közel fele mondta azt, hogy elmenne. Eddig - mint tudjuk - több mint félmillió magyar ment külföldre.
Az elnéptelenedő vidéki térségek egyre jobban leépülnek: kevés a munkalehetőség, alacsonyak a bérek és a jövedelmek. A KSH háztartási adatai szerint egyre jobban szakad szét az ország, a fejlettebb régiók keresetei jóval nagyobb ütemben nőnek, mint a keleti országrészekben. Budapesten a 2015-ös jövedelmi adatok szerint 1 millió 539 ezer forint volt az egy főre eső nettó jövedelem, ami egyharmaddal haladta meg az országos átlagot. A községekben élők jövedelme ezzel szemben 16,5 százalékkal maradt el az országos átlagtól.
A megyei átlagkereseti adatok még pontosabb képet mutatnak a bérszakadékról. Már az is sokatmondó önmagában, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. A versenyszektor foglalkoztatottjainak több mint harmada Budapesten dolgozik, tehát a fővárosi fizetések jelentősen felfelé nyomják az átlagbért. Ebből fakadóan, ha csak a vidéki átlagbért nézzük, egy jóval alacsonyabb számot kapunk az országosnál. Budapest nélkül Magyarország 19 megyéjében nettó 157 ezer forint volt az átlagkereset.
A fővárosi és vidéki bérek közti különbség az elmúlt években nőtt, és 2008 óta most a legmagasabb. Budapesten 2016-ban nettó 226 ezer forint volt az átlagkereset, ehhez képest a legalacsonyabb Szabolcsban több mint 100 ezer forinttal kevesebb, 118 ezer forint volt. 2010 óta a szabolcsi bérek 12 százalékkal nőttek, míg a budapestiek 39 százalékkal, azaz a budapesti keresetek háromszoros ütemben nőttek. A szabolcsi bérek leszakadása folyamatos, az elmúlt évek közmunkaprogramjai ezt az állapotot konzerválták. Ma itt és Borsodban dolgozik a közmunkások 36 százaléka.
Az elnéptelenedésen, elöregedésen, elszegényedésen túl óriási probléma, hogy a közszolgáltatások is leépülnek vidéken. Az egészségügy romokban hever. A magyar orvosok 10-12 százaléka dolgozik külföldön. Az utóbbi években drasztikusan megnőtt a több mint hat hónapja betöltetlen háziorvosi praxisok száma. 281 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van. Észak-Magyarországon, Encs térségében, az ország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségében szinte minden falu érintett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében amúgy is a legrosszabb a helyzet, a helyettesítő orvosoknak 77 másik települést kell bejárniuk hetente a saját körzetükön felül. Azokban a kistérségekben, ahol a háziorvosi helyek évek óta betöltetlenek, duplaakkora a korai halálozás valószínűsége. A háziorvosok életkora miatt is időzített bomba a vidéki orvoshiány. Egyre több körzetből öregszik ki a háziorvos úgy, hogy senki sem pályázik a helyére. A körzetet a szomszédoknak kell ellátni, aztán ha ők is elmennek, akkor már két megürült körzetet kell a harmadik vagy a negyedik körzetből ellátni. A magyar háziorvosok egyharmada túl van a nyugdíjkorhatáron, másik egyharmada a közelében jár. Húsz év múlva már a körzetek felében nem lesz háziorvos.
Az egészségügyi hozzáférést az orvoshiányon túl a rossz közlekedési infrastruktúra tovább nehezíti. A megszűnt szárnyvonalak, rossz utak, hiányos közlekedési összeköttetések, buszmenetrendek miatt egy csomó településről nem lehet eljutni még 10 kilométerre sem, ha nincs autója az embernek.
Fontosnak tartottam ezeket az adatokat elmondani, hogy a kormánypárti képviselők legalább a parlamentben szembesüljenek a valósággal, ha máshol nem is találkoznak vele. Az ország kettészakadása a Fidesz kormányzása alatt tovább nőtt: egyre nagyobb a távolság bérekben, jövedelmekben, munkalehetőségekben, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és a kormány ahelyett, hogy ezen változtatott volna, tovább rontott a helyzeten.
Az egykulcsos adó, a közalkalmazotti bérek befagyasztása, a közmunkabér minimálbér alá csökkentése, és az, hogy az embereket gyakorlatilag az éhbért fizető közmunka és a minimálbéres összeszerelő munka közti választásra kényszerítették, odavezetett, hogy ma tömegek választják a külföldi munkavállalást. Az LMP szerint teljes irányváltásra van szükség. Teljes gazdaságpolitikai paradigmaváltás kell: a multik támogatásán alapuló munkahelyteremtés helyett a hazai kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, versenyképessé tenni. Többkulcsos adó és adómentes minimálbér kell a jövedelmi olló bezárása érdekében. Rendezni kell a közszféra béreit, minimálbérhez kötni a bértáblát. Vissza kell adni a kivont forrásokat az oktatásból, egészségügyből. Új szakképzési rendszerre van szükség és a közmunkások képzésére. A szegény családok felemelését célzó család- és lakhatási politikát kell folytatni, emelni kell a családi pótlékot.
(17.50)
A vidéki térségek felzárkóztatására az alacsony képzettségűek számára is elérhető munkahelyteremtésre van szükség, zöldgazdaság-fejlesztésre, energiahatékonysági beruházásokra, szociálisbérlakás-építésre, szociális földprogramokra. Talán mindezek együtt valamit változtathatnak a vidék helyzetén, és segítik a folyamatos lecsúszás és szétszakadás megállítását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)
