DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy a magyar nők mire számíthatnak a Fidesz-KDNP-től, Németh Szilárd úr a múlt héten nagyon tömören megfogalmazta. Ugye, Orbán Viktor úr kijelölt egy 13 éves tervet a magyar nők számára. Azt adta feladatul nekünk, hogy 2030-ra a jelenlegi 1,4 helyett átlagosan 2,1 gyermeket kell vállalnunk. S hogy mindenki jól értse a kormányfő szavait, Németh Szilárd el is magyarázta, idézem: „A miniszterelnök úr világosan fogalmazott, 2030-ra növekedést kell produkálni. Nagyon egyszerű ennek magyarázata: aki teleszüli a világot, azé a világ.”
Hát, egyrészt szeretnék jó munkát kívánni Németh Szilárdnak a világ teleszüléséhez, a nők és a családok ugyanis gyermekvállaláskor nem kormányzati parancsot teljesítenek, hanem saját döntéseket hoznak, amihez a kormány támogatást kell hogy nyújtson. Ez így működik, ez a megfelelő stílus, nem pedig máshogyan. Úgyhogy ha már itt így ellenzékben megkaptuk a beosztásunkat, nagyon szeretném, ha Németh Szilárd is meggondolná, mit beszél, mert ezek a ceauşescui mélységek, amiket kezdünk Magyarországon 2017-ben megütni, azt gondolom, nem helyénvalóak, és nem ezt a stílust akarjuk hallani, még akkor sem, ha Gulyás képviselőtársamnak ez nem tetszik. Nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot!
Sajnos ez a múlt heti, nagyon bizarr családkonferencia is megmutatta, hogy a kormány egész egyszerűen, tisztelt államtitkár asszony, eltévesztette a házszámot. Hosszú ideje teljes szakmai konszenzus van abban, hogy miként tudjuk a demográfiai fordulatot elérni Magyarországon. Az, hogy önöknek az elmúlt hét évben semmit nem sikerült ezzel kapcsolatban produkálni, nem azt mutatja, hogy a nőkkel van valami probléma, hanem azt jelenti, hogy az önök családpolitikája egyszerűen nem működik, nem úgy működik, ahogy azt önök szeretnék. A nők akkor tudnak világszerte mindenhol gyermeket vállalni, ha úgy érzik, hogy lehet munkájuk is és lehet gyermekük is.
(13.40)
Nézzenek egy kicsit magukba, legyenek kedvesek, és gondolják végig, hogy az az intézkedésük például, amit a Fidesz-KDNP a munka törvénykönyvében bevezetett, és ami arról szól, hogy a kisgyermekes szülők kirúghatóak lettek, a korábbi védettséget elveszítették, ez segített vagy rontott ezen a helyzeten. Én egyértelműnek gondolom azt, hogy rontott, és gyakorlatilag az elmúlt 27 évben Magyarországon nem volt olyan kormány, aki az emberek problémáival foglalkozott volna. Sokkal inkább azt láttuk, hogy loptak meg hazudoztak, arra mindig volt idejük meg volt pénzük, de, hogy végiggondolják azt, hogy mi a szakmai konszenzusnak a politikai megvalósítása, azzal önöknek eszük ágában sem volt foglalkozni.
Azt látom a magyar munkaerőpiacon körbenézve, hogy itt még mindig, ebben az országban hátrány kisgyermekes szülőnek lenni. Azt látjuk, hogy nincsen lehetőség rugalmas munkavégzésre. A bölcsődei férőhelybővítés programja nem haladt megfelelően, azt látjuk, hogy a magyar bérekből nem lehet megélni, és mint említettem, a CSOK-kal egy pár tízezer családot el tudtak érni, de nem erre lenne szükség. Önöknek az a filozófiája, hogy keveseknek adnak sokat, egész egyszerűen nem működik, a családok széles rétegeinek kellene támogatást nyújtani.
És hát azért szeretném azt kijelenteni, hogy ott vannak azok is, akik kimaradtak a miniszterelnök úr nagyívű bejelentéséből, és szeretném felhívni a tisztelt Fidesznek és a KDNP-nek a figyelmét arra, hogy akkor tudunk jobban gyermeket vállalni, ha úgy érezzük, hogy akkor is törődnek velünk, hogyha adott esetben hátrányos helyzetbe kerülünk. Az egyedülálló szülői lét nem egy választott életforma, sokszor egy, kettő, sőt három gyermekkel maradnak egyedül édesanyák. Sokszor fogyatékossággal élő gyermeket nevelő édesanyák maradnak egyszerűen egyedül, mert valami miatt a férfi úgy dönt, hogy lelép abból a kapcsolatból. És ezek a családok ma Magyarországon megtűrt családokként vannak jelen.
A számokkal nehéz vitatkozni, 1500 forinttal kapnak többet a családi pótlékban, de ha a háromgyerekes családokat nézzük, akik egyedül maradtak, ott már csak egy ezressel kap többet az, aki egyedül neveli a gyermekét; miközben ebben az országban minden ötödik családban gyakorlatilag a szülő egyedül neveli a gyermekét. És ha abbahagyják Kósa képviselőtársamék a beszélgetést ennél a fontos témánál, akkor talán azt is megértik végre, hogy több mint félmillió gyermekről beszélünk. És azt is meg kellene érteniük, hogy egyszerűen az egyszülős családokkal önök nem foglalkoztak az elmúlt hét évben, és ezzel szemben azt tudom önöknek mondani, hogy a mi filozófiánk az, hogy minden család és minden gyermek egyformán fontos. Selmeczi képviselőtársamnak nem tudom mire vélni azt a megjegyzését, hogy önök támogatják az egyszülős családokat, hiszen kicsivel többet kaptak, mint a kétszülősök. Hát miből? Családi pótlékból? És mi van az összes többivel?
Szeretném megkönnyíteni az önök kormányzását, úgyhogy létrehoztunk egy olyan komplex javaslatcsomagot, amelynek azt a címet adtuk, hogy „Nem vagy egyedül!”. És a „Nem vagy egyedül!” csomagba összeszedtük azokat az intézkedéseket, amelyeket önöknek meg kell csinálni ahhoz, hogyha az egyszülős családokat támogatni akarják. Azt akarjuk, hogy az alapösszege a családi pótléknak 30 százalékkal emelkedjen, és 20 ezer forintot kapjon minden egyszülős család. Azt is akarjuk, hogy a tartásdíjnak a behajtásánál úgymond legyen végre rend ebben az országban. Egyrészt valós jövedelem szerint kell megállapítani, hatékonyabban kell behajtani, az eljárást fel kell gyorsítani, és a megelőlegezett tartásdíjat emelni kell. Korábban akár 60 ezer forint is volt ez a megelőlegezett tartásdíj, önök 2012-től ezt egy alamizsnává tették, 14 250 forintra csökkentették ennek az összegét, ezt a Fidesz-KDNP csinálta meg.
Miért hagyták cserben, tisztelt államtitkár asszony, az egyszülős családokat?
