SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként is arra szeretném kérni, hogy a vitában bátran vegyen itt részt. Államtitkártársa itt volt az előbb. Őt is többször megkértem, ennek ellenére úgy mondta el a zárszót, hogy esélyünk nem volt, hogy reagáljunk rá, pedig a zárszóban mondott egy nagyon érdekes kifejezést. Azt mondta Nagy államtitkár úr, hogy emberfeletti küzdelmet folytatnak az osztatlan közös ellen. Rájöttem, hogy önök egy csomó mindennel szemben folytatnak emberfeletti küzdelmet, csak mindig alulmaradnak, de ilyen a hulladékgazdálkodás ügye is. Itt is emberfeletti küzdelmet folytatnak az átalakításra, csak mindig elvesztik ezt a csatát.
És az a baj, nem osztva Kepli képviselőtársam azon véleményét, hogy önöknek szíve joga, hogy a saját hulladékgazdálkodásukat megállapítsák, mert szerintem nem. A magyar Alaptörvény konkrétan meghatározza, hogy milyen keretek között kellene biztosítani ezeket a közszolgáltatásokat, és önök már régen átlépték ezeket a kereteket, hiszen ez a jogszabály alapvetően, csakúgy, mint az összes többi hulladékos jogszabályuk, nem tartalmazza azt az alapvető elvárást, amivel egyébként, azt gondolom, az államtitkár úr is egyetért, hogy a benyújtott módosítóknak koncepcionálisan a hulladékok keletkezésének a csökkentését kellene szolgálnia.
A jó hulladékgazdálkodás arról szól, hogy hogyan keletkezzen minél kevesebb hulladék. Tehát amikor arról beszélnek, hogy például a 300 négyzetméter fölötti üzletek begyűjtési kötelezettségét előírják, akkor miért nem a visszaválthatóságát akarják szabályozni. Miért nem az anyagában való újrahasznosításával a funkciónak megfelelő újrahasznosítását akarják elősegíteni? És nyilván éppen ezért koncepcionálisan már eleve rossz irányba megy egy rossz eszközzel, egy rossz gyakorlati megvalósítással. Heringes Anita képviselőtársam ezzel kapcsolatban, azt hiszem, bemutatta a jelenlegi tapasztalatokat.
Tipikus példa arra, amit az előttem szóló kormánypárti képviselőtársaim elmondtak: Bartos Mónika képviselő asszony például elmondta az iskolai papírgyűjtés esetében a Fidesz-KDNP azon prekoncepcióját, hogy az otthon keletkező hulladékot tartalmaz. Nézze el nekem, nekem négy gyermekemből három iskoláskorú, és tudom, hogy ez nem így van, hanem amikor iskolai osztálykirándulásokra meg ilyenekre gyűjtik az iskolák a pénz, egyszerűen megpróbáljuk ezt összeszedni minden olyan létező helyről, ahonnan egyébként nem biztos, hogy bekerülne a kommunális hulladékszállítási rendszerbe. Ezért volt jó az iskolai gyűjtési lehetőség, de ha jól láttam, a módosítókból ez ki is került, tehát ezzel most nem kell vitatkoznom.
Tehát az a prekoncepció, hogy csak az otthon keletkezett hulladék kerül ilyenkor elő, szerintem valótlan. Ilyenkor azt tudom mondani, hogy egy gondos szülő, aki azt akarja, hogy a gyerekének az osztálya eredményesen szerepeljen, előszed minden olyat a padlásról, amit egyébként nem biztos, hogy a kommunális hulladékgyűjtésbe belerakna vagy összegyűjtene. És emiatt hatékony a rendszer, mert esetleg visszatesz a rendszerbe olyan újrahasznosítható hulladékot is, ami egyébként nem biztos, hogy odakerülne, tehát ennek van értelme. És egyébként hadd hozzak egy analógiát ezzel kapcsolatban! Nekem egy kulturális sokk volt, amikor idekerültem albérletbe Budapestre a mostani munkám miatt, és rendszeresen átjártam a II. kerületbe. Vannak ezek a lomtalanítások. Én mindig azt hittem, hogy ilyen csak Németországban van, ahol ennyi hasznos dolog van. Ha nem szégyelltem volna, egy csomószor gyűjtöttem volna haza embereknek, akik örültek volna neki. Benyújtottam egy-két éve egy jogszabályjavaslatot, hogy teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy ezek a böngészők újra járjanak.
Nyilván elvetették, mert azt mondták, hogy ez a hulladékgyűjtő kizárólagos joga, és ezt nem lehet megteremteni. Utána fél évvel később írásbeli kérdésben rákérdeztem, hogy mi történik, és bizony ezek túlnyomó többsége bekerül a vegyes hulladékba, mert arra már nincs kapacitás, hogy a lomtalanítás során keletkező kihelyezett hulladékot megfelelően kezeljék. Tehát tiltják azt, hogy valaki elvihesse, de nem teremtik meg annak a lehetőségét, hogy ez hasznosulni tudjon, és ez a koncepció részben ilyen elemeket is tartalmaz.
Nagyon kedves és szeretett KDNP-s képviselőtársam, Földi László arról biztosította most itt a kormányt, hogy a KDNP támogatja. Ez nagyon nagy hírérték volt. Szerintem, ha Jézus Krisztust ki akarná tagadni az egyház, azt is támogatná a KDNP, ha a Fidesz terjeszti be. (Derültség az MSZP padsoraiból.) Ennek mindenesetre örültem, de ennek ellenére ez nem javít a jogszabályon.
Alapvetően azért érdekes a jogszabályról beszélni, mert számos törekvésében, mint mondottam, az alapkoncepciójában nem lehet vele egyetérteni, hiszen érdemben nem járul hozzá a hulladékkeletkezés csökkenéséhez, és nem azt az irányt akarja megteremteni, amire szükség lenne, hogy egyszerűen kevesebb legyen a kommunális hulladék, hanem a keletkező kommunális hulladék különböző megoldásait próbálja rendezni.
Azért kell ezt széles körben tárgyalnunk, hiszen maga a benyújtott jogszabálytervezet 13 oldalon részletesen indokolva, a különböző jogszabályhelyeket megfelelő hivatkozásokkal ellátva nehezen teszi átláthatóvá, hogy mi is történik, de ha benézünk a sorok közé, akkor gyakorlatilag azt látjuk, hogy a teljesen hibásan nem működő és mindenre alkalmatlan hulladékgazdálkodási rendszerük megerősítését próbálják megtenni. A hatályos törvény alapján Magyarországon ma minden közszolgáltatónak biztosítania kellene néhány alapanyag, papír, fém, műanyag és üveg elkülönített gyűjtését. Ennek ellenére, gondolom, az államtitkár úr tisztában van ugyanazzal a statisztikával, amivel én is dolgozom: a települések 28 százalékában azért nem lehet ezt megcsinálni, mert ki sem épült a rendszer; 22 százalékában pedig van rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tudják működtetni. Ez azt jelenti, hogy az ország felében ezt az alapelvárást, amit egyébként Magyarország vállalt, hogy teljesíti, meg sem próbáljuk megtenni, mert ez az új rendszer jelentős részben arra alkalmatlan.
Ez nem véletlenül van így. A 2013-as hulladéktörvény 2015-ig adott határidőt a szelektív rendszerek kiépítésére, de ez a két év nyilvánvalóan nemhogy nem volt elegendő, hanem lehetetlen volt, hiszen akiknek ezeket ki kellett volna építeni, nemhogy nem kaptak támogatást, hanem elvették a forrásaikat a rezsicsökkentés zászlaja alatt, nehogy legyen saját bevételük ennek a megvalósítására.
(17.20)
Nyilvánvalóan ez a momentum meghatározza az egésznek a rendszerét. Hiszen alapvetően, ha minden forrást központosítanak, és megcsinálják ezt a hulladékos KLIK-et vagy kuka-KLIK-et, ezt a totális csúcsszervezetet, amit létrehoztak, és amiről szintén Heringes Anita képviselőtársam értekezett felszólalásában, akkor nyilvánvalóan jelentősen lecsökken annak az esélye, hogy adaptív hulladékgazdálkodási rendszerek jöjjenek létre.
Most örömmel, tényleg örömmel láttam, mikor a jogszabályban megláttam, nem tudom, hogy hogyan van kodifikálva, milyen szöveggel, de gyakorlatilag a komposztálható hulladék kezelésére vonatkozó eljárást, és gondoltam, hogy milyen jó is ez. Viszont központilag a megvalósíthatósága szinte lehetetlen. Ha a helyi önkormányzatok szerepe ez ügyben megmaradt volna, és nem herélték volna, bocsánat, nem ivartalanították volna ki az önkormányzatok ezen kommunális hulladékkal kapcsolatos lehetőségeit és jogát, abban az esetben lenne gyakorlati megvalósítás, hogy egy-egy kis önkormányzati ingatlanon a valós zöldítés és komposztálás helyben javakat termeljen, míg így nagyon kicsi az esélye annak, hogy ez érdemben hozzá tud járulni a közfeladatok ellátásához.
Nyilvánvalóan felmerül így a kérdés, hogy a vészesen közelgő 2020-as céldátumig a négy hulladéktípusra vonatkozóan hogyan fogja tudni Magyarország teljesíteni a kötelezettségét. Erre nyilvánvalóan a központi költségvetésnek lenne lehetősége, ha nem szednék ki a pénzt, akartam mondani: nem lopnák ki a pénzt ebből. Ugyanis a csomagolás után kivetett, a termékek árába beépülő termék-díj-rendszer - ami már jó néhányszor volt itt, hiszen a hulladékgazdálkodás mellett, azt hiszem, a termékdíjas rendszer az, amivel kapcsolatban legtöbbet van lehetőségünk találkozni itt a Parlament falai között államtitkár úrral, folyamatosan szabás közben -, ha ezt arra alkalmaznák, hogy javítsa a hulladékkeletkezés csökkentésének a jelenlegi gyakorlatát, akkor ennek lenne esélye. Mint ahogy a gyűjtés, a szelektív gyűjtés kiépítésének is lehetne esélye.
Javítson ki, ha pontatlan az adat, 72,4 milliárd forint jön be a termékdíjakból, de ebből csak 12,7 milliárd forint hasznosul a hulladékgazdálkodásban, az összes többit benyeli a nagy költségvetés. Abból lesz stadion meg mindenféle bölcs beruházás, amit Mészáros Lőrinc megcsinálhat. Az a kérdés, hogy ha valamit valamire konkrétan beszednek, akkor miért nem arra használják fel. Ennek a bevételei minden további nélkül megvalósíthatnák azt, hogy az önök által is elvileg támogatott és elfogadott hulladékgazdálkodási koncepcióban 2020-ig megtett irányokat meg tudják tartani.
Nyilvánvalóan sok dologban megnyilvánul a kormányzati felelőtlenség. Nem csak abban, hogy olyanokat vállal, amit nem tud teljesíteni. Nemcsak abban, hogy lenyúlja azt a pénzt, amit a rendszer jobbá tételére kellene tenni, de abban is megnyilvánul, hogy a korábban, akár szeretjük, akár nem szeretjük az előző kormányokat, de az előző kormányok által befektetett 10 milliárdos infrastruktúrát kidobja az ablakon. Tehát jelen pillanatban az történik, hogy a hulladékgazdálkodás 15 év alatt kiépített teljes rendszerét egy év alatt lenullázta a kormány, és olcsó piaci szereplők helyére késve induló állami mamut, többszörösére nőtt díjak új rendszerben, amiért már kitüntetéseket is osztottak, ez ügyben lehetett látni ez irányú miniszteri aktivitást.
Mindez alapvetően hosszú távon is kockáztatja azt a folyamatot, amiről már korábban szó volt. Magyarország hulladékgazdálkodása nagyjából az összeomlás szélén van, vagy már összeomlott, csak még a nemzeti együttműködés rendszerének kommunikációs zsenijei úgy csinálnak, mint ha nem omlott volna össze. Nyilvánvalóan ennek a folyamatán ez a jogszabály tovább árthat. Hiszen gyakorlatilag az a pont, amikor tönkreteszik azokat a kis piaci szereplőket; gyakorlatilag piaci alapon működő kis hulladékos cégeket alvállalkozói nonprofit társaság formájában akarnak csak üzemeltetni, az részben - mint azt MSZP-s képviselőtársam elmondta - akár tízezrek munkáját veszélyeztetheti, részben pedig megszüntetheti azt a motivációt, hogy azokban a kistérségekben, ahol a központi ellátási rendszer nem tudja ezeket kiépíteni, ott legyen olyan jelentkező és szereplő, aki mindezt megvalósítja.
Mindezen okok miatt az a benyomásunk, hogy ez a jogszabály vagy benyújtott javaslat tovább rontja a helyzetet. Én a magam részéről, csak azért, hogy mondjak valami pozitívat is - mert alapvetően államtitkár úr személyisége vonzza azt, hogy ne csak rosszat mondjunk -, tehát az üveg csomagoló-anyagok kötelező visszavétele a 300 négyzetméternél nagyobb üzletekben szerintem akár egy jó irány is lehet. Azzal a kiegészítéssel, hogy ha megtettek volna mindent, hogy ne keletkezzen ez a hulladék, és megteremtették volna a visszaváltás lehetőségét, mindennek a környezetbarátabb tisztítás lehetőségét, és így tovább, az nyilvánvalóan alapvetően segítette volna a rendszert.
A közmeghallgatás tartása nem kötelezettség, csak egy lehetőség a gyűjtőszigetek telepítésénél. Ezt problémának tartjuk. Alapvetően a társadalmi részvétel és véleménynyilvánítás lehetőségét én fenntartanám a helyi közösségeknek, és azt gondolom, hogy ez egy kívánatos megoldás lenne.
Mindezek alapján a Lehet Más a Politika frakció-jának nem fogom ajánlani, hogy támogassa ezt a benyújtott jogszabályjavaslatot. Arra kérem államtitkár urat, hogy következetesen kiállva szakmai álláspontjai mellett vagy szakmai álláspontok mellett, az irányú jogszabályokat igyekezzen benyújtani a következő időszakban - vagy felkérni Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettest vagy Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert előadóként vagy benyújtóként, nem tudom -, ami egyértelműen hozzá tud járulni Magyarország hulladékgazdálkodásának a javításához, a keletkező hulladék csökkenéséhez és a helyi ellátási biztonság növekedéséhez. Ebben kérem szíves együttműködését. Kérem ennek a visszavonását és egy normális, alkalmazható jogszabálynak a Ház elé hozását, tisztelettel. Köszönöm a szót, elnök úr.
