SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Többen mindenféle idézetekkel jöttek itt, én, ha megengedik, simán egy viccel kezdeném. A vicc úgy kezdődik: összefog a teológus, a ’90 óta rendes munkát nem végző jogász, aki csak polgármesterkedik, egy gázszerelő meg egy cukrász, azt’ alkotnak egy állatvédelmi törvényt. Ez egy tök jó vicc lehetne, a probléma azzal van, hogy ez nem vicc, hanem összefognak olyan emberek, akiknek életükben semmi érdemi tapasztalatuk nem volt ezen a területen, és elkezdenek jogalkotni, anélkül, hogy bármi ilyesmit korábban tevékenykedtek volna. Tehát ez a vicc, ami most előttünk van, nyilvánvalóan sok tekintetben kérdéseket vethet fel, mint azt már ellenzéki képviselőtársaim is részben elmondták, de a legfontosabb kérdés, hogy miért hívják állatvédelminek, miért nem valami sintértörvény a neve, hiszen ezzel akarnak felhatalmazást adni a kutyák agyonverésére. Tehát nyugodtan lehetne egy teljesen testhezállóbb nevet adni erre, és akkor talán egy kicsit jobban helyén lenne ez a dolog.
De hogy kezdjem a felszólalásokkal, államtitkár úr megkérdezte itt tőlünk felszólalása közben, hogy nem zavar-e bennünket, hogy beszél - máskor nyugodtan folytassa, nem zavar, tehát semmivel nem jobban, mint amikor mi kérdéseket teszünk fel, interpellálunk, és a saját hangunkat nem halljuk a kormánypárti frakciótól. Tehát máskor nyugodtan folytassa, úgy nagyjából el tudjuk képzelni, hogy mit olvas fel.
Azért veszem érzékenyen ezt a kérdést, mert több frakció képviseletével, civil szervezetek képviseletével a Fenntartható fejlődés bizottsága összehívott korábban szintén állatvédelmi szervezeteket, csakúgy, mint Egyed Zsolt képviselőtársam is megtette ezt egy másik fórumon, Bárándy képviselőtársunk is képviseltette magát, eljöttek a frakciók, volt véleményük, állatvédelmi szervezetek leültek, tettek javaslatot, Volner Pál államtitkár úr biztosított bennünket arról… (Szilágyi György: Völner!) - Völner Pál, bocsánat! - …Völner Pál államtitkár úr biztosított bennünket arról, hogy erről majd az Igazságügyi Minisztérium gondoskodik, és eltelt egy év úgy, hogy elébünk hoznak egy olyan jogszabályt, amit 2012-ig kellett volna a magyar parlament elé hozni. Ezt említette is Bárándy képviselőtársam. Tehát ez a nonszensz. Önök hangzatos felszólalásokat tesznek itt, meg idézeteket alkalmaznak, hogy hangsúlyozzák állatvédő voltukat, miközben azt az alapvető kötelezettségüket nem teljesítették, hogy az európai uniós jogalkotásból eredendő követelményeknek megfelelően ezt az irányelvet az elmúlt öt évben, hat évben bármikor beterjesszék a parlament elé. Ez a komolytalanság, és ez egy újabb vicc, amikor erről beszélünk.
Mikor az alapértékekről beszélünk… Hinnye! Nem jutott eszembe, pedig még akartam mondani, hogy milyen jó lett volna, ha ehhez a készítő hármashoz még egy villamosmérnök, a Mezőgazdasági bizottság elnöke is csatlakozik, mert akkor lett volna igazán teljes a szakmai gárda, hogy állatvédelemmel foglalkozzanak. De mondok egy szakembert, aki foglalkozott vele: a Fidesz támogatásával, az önök meghatalmazásával meg lett magas támogatottsággal választva a jövő nemzedékek képviseletét ellátó biztosnak dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, jogprofesszor, nemzetközi szinten a környezetjogban meghatározó jogtudós, az összes magyar ilyen jellegű oktatásban, környezeti jog oktatásában alapvető publikációi tananyagként használtak, és most a Fenntartható fejlődés bizottságának az ülésére küldött egy állásfoglalást, miután látta, hogy a bizottságunk a részletes vitához csatlakozik. Elsőként is felveti, hogy habár a jogszabály tenne a jogalkotási követelményekből eredően ilyen feladatokat, sajnos senki nem kereste meg az ombudsmani hivatalt, és senki nem kérdezte meg, hogy mi lenne a véleményük egy jogalkotásról, és ezt sérelmezi az ombudsmanhelyettes úr. Ezt én is sérelmezem itt a parlamentben, és megkérdezem, hogy ugyan, ha komolyan gondolják ezt, akkor legalább azon szaktekintélyeknek, akik rendelkezésükre állnának, miért nem kérik ki a véleményét.
Majd ezt követően három darab problémát említ a megkeresésében, amelyek alapvetően alkotmányossági kérdéseket is felvetnek. Elsőként a települési ebrendészeti tevékenységhez kapcsolódóan a tervezet 4. §-át említi, a törvény 24/G. §-ának (5) bekezdése vonatkozásában, hiszen ez lehetővé teszi a befogott eb életének a kioltását. Habár részletszabályokat nem tartalmaz, csak annyit mond, hogy majd későbbi szabályozásban erre lesz határozat, de most ezt mondja: „Az elhelyezés vagy a tulajdonjog átruházásának eredménytelensége esetén jogszabályban meghatározott esetben az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.” De nem rendelkezik arról, hogy mennyi idő elteltével lehetséges, hogyan; és a megoldás jogbiztonsági aggályokat vet fel ennek alkalmazásával kapcsolatban, hiszen az erre felhatalmazott jogalany semmilyen eszközt nem kap ezen jogszabálycsomag alapján, hogy ezt hogyan is valósítsa meg.
Másodikként említi a neves jogtudós, hogy a tervezet 6. §-a, amely az egyes eljárási kérdésekkel egészíti ki a törvény állatkísérletekkel foglalkozó 32. §-át, ugyancsak jogbiztonságot érint, félreértésre alkalmas módon. A vonatkozó kiegészítés szerint ugyanis az ügyintézési határidő 6 nap - ez az (1a) bekezdésben van -, majd a következő, (1b) bekezdésben teszi világossá, hogy a határidőhöz még 48 napos szakvéleményezési határidő is járul, ami az (1c) bekezdés szerint még 18 nappal meghosszabbítható. Tehát itt eléggé eltérő szabályozásokat tartalmaz, azon kívül, hogy szakvéleményezéssel kapcsolatos részletszabályokat nem tartalmaz. Mindez tehát teljesen megváltoztatta a tényleges ügyintézési határidőt, így bizonytalanná teheti a hatósági eljárás kimenetelét, és ez jogbiztonsági aggályokat vet fel.
A legfontosabb, amivel kapcsolatban egyértelműen úgy érzi, hogy az alkotmányossági próbát nem állná ki, hogy a levél útján történő bejelentkezés során, amikor az ügyféljogokkal kapcsolatos jogaikkal az állatvédelmi szervezetek élnek, ennek teljes korlátozása valósul meg. A törvényjavaslat 12. §-ának e pontjában célzott módosítás az Alaptörvény P) cikkében biztosított, az állatfajok védelmére irányuló kötelezettség megfelelő érvényesítése, illetve egészséges környezethez való jog Alkotmánybíróság által is világossá tett tartalma tekintetében veti fel a súlyos aggályokat. Ez egyértelműen azért valósul meg, mert a legaggályosabb részben az egyesületek egészséges környezethez való jogot érvényesíteni hivatott jogait a tervezet korlátozni kívánja, beleütközve a visszalépés tilalmába. Ez az a visszalépés tilalma, amire talán államtitkár úr emlékezik, hiszen kábé egy évvel ezelőtt, illetve most már lassan másfél évvel ezelőtt szerintem az Alkotmánybíróság megakadályozta azt, hogy önök értékesítsék a nemzeti parkhoz tartozó földeket is, amikor azoknak a vagyonkezelési jogát a nemzeti parkoktól elvéve át akarták adni a Nemzeti Földalaphoz. Ugye, ez azért érdekes, mert ez a döntés, ez a 16/2015. (VI. 5.) alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy „az Alaptörvény nem csupán megőrizte az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog védettségi szintjét, hanem az alkotmányhoz képest e tárgykörben lényegesen bővebb rendelkezéseket is tartalmaz. Az Alaptörvény ezáltal az alkotmány és az Alkotmánybíróság környezetvédelmi értékrendjét és szemléletét továbbfejlesztette.” Ez azt jelenti konkrétan, hogy az ez irányú jogelvonás az állatvédelmi szervezetektől alkotmányellenesnek minősülhet. Erre hívja fel a figyelmet a jövő nemzedékek képviseletét ellátó ombudsmanhelyettes. Nyilvánvalóan, ha megkérdezték volna, esetleg mondott volna véleményt, de nyilván a szakértői gárdájuk nem tartotta indokoltnak, hogy ilyen szakembereket megkérdezzenek.
Alapvetően azért vagyok még némileg dühös, mert meglehetősen szűk látkörű a javaslat, meglehetősen felszínesen, leginkább csak a felszínt kapargatva foglalkozik az állatvédelem problémájával, és addig, amíg a kutyák agyonverését minden további nélkül lehetővé tenné a Fidesz-KDNP, néhány alapvető kérdéssel nem foglalkozik. Elsőként is az elmúlt időszak legtöbb problémáját az vetette fel, hogy tulajdonossal rendelkező kutya vadászat közben történő kilövésére milyen módon került sor. Az ezzel kapcsolatos szabályozásnak a lényegesen pontosabb, szabályozottabb köre egy nagyon fontos jogalkotói feladat lenne, hogy ezzel kapcsolatban érdemi lépések történjenek. Itt akár az elejtett kutya tetemére, az azonosítók megőrzésére, bejelentésére, a hivatásos vadász kötelezettségére vonatkozóan, az ezzel kapcsolatos adminisztrációra való kötelezettségek megteremtése nagyon nagyban segítené a vadászok és egyéb háziállatot tartóknak a kapcsolatát. Erre, habár az elmúlt időszakban több ilyen botrány volt, semmilyen formában nem kívánnak reflektálni a kormányzati előterjesztők.
A második probléma, ami szintén egy nagyon-nagyon mély probléma, és jó lenne, ha az ökoszisztéma-szolgáltatások során foglalkoznának ezzel, hogy a mai napig önök nem tekintik állatnak a nem gerinces állatokat. Az állatvédelmi szabályozás, állatvédelmi törvény semmilyen formában nem kíván foglalkozni azokkal a háziállatokkal és azokkal a haszonállatokkal, amelyek nem rendelkeznek ezzel a magasabb rendű osztálybesorolással. Például a gazdasági haszonállatként tartott mézelő méhek hordási idejében minden további nélkül továbbra is lehetséges a légi szúnyogirtás, minden további nélkül lehetséges a neonikotionidok alkalmazása, ami tömegesen pusztít el méheket, és ez nemcsak ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztet, hanem konkrétan gazdasági érdeket is jó néhány esetben. Ez ügyben, habár szintén jó ideje beszélünk erről, semmiféle konkrét intézkedést megint nem tartalmaz.
Nagyon fontos, hogy arról beszéljünk, hogy az állatvédelmi szervezetek által működtetett állatmenhely az állatot írásbeli szerződéssel hogyan adhatja örökbe. Korábban ez nagyon sok polgári jogi kérdést vetett fel, hiszen egy állatmenhelyre bekerülő állatnak a tulajdonjoga akkor is fennmarad, ha esetleg nem ismeri meg az állatvédelmi szervezet. Habár az állatvédő szervezeteknek az az érdeke, hogy mielőbb gondos gazdához kerüljenek a hozzájuk bekerülő jószágok, és a mai napig nem foglalkozik azzal a jogalkotó, hogy ebben érdemi lépés történjen, hogy ezt a nagyon nehezen fenntartható állapotot kezelje.
(13.20)
De mondok még egy dolgot, ami a közelmúltban, illetve az elmúlt időszakban sok-sok vitát keltett az állatvédelemmel kapcsolatban, ez pedig a pirotechnikai eszközök szabad alkalmazásával kapcsolatos kérdéskör, ami nagyon-nagyon sok esetben akár önállóan megteremti a kóbor állat jelenségét, hiszen az adott engedélyezett időszakokban rengeteg háziállat menekül el otthonról minél távolabb.
Az állatvédelmi termékdíj bevezetése a pirotechnikai eszközökre, illetve ezeknek a korlátozása a használatban szintén egy olyan kérés, amit hosszabb ideje követelnek állatvédők, ennek ellenére a kormányzat ezzel sem kíván foglalkozni, pedig mindennapi problémát érint. Nyilvánvalóan el lehet így sumákolni az egészet, hogy csak szilveszterkor hallunk róla, hogy ez milyen gondokat jelent, ennek ellenére egy olyan folyamatos jogalkotási feladat, amit nyugodtan az elmúlt időszakban kezelhettek volna.
Szintén fontos, hogy az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonjogának átruházásáról hogyan fog tudni rendelkezni, ugyanis mielőtt önök előszeretettel agyon akarják verni ezeket a szerencsétlen jószágokat, minden további nélkül megteremtődne rá a lehetőség, hogy hatósági kötelezéssel megteremtődjön annak a jogszabályi háttere, hogy új gazdák keresésére irányuljon az elsődleges törekvés. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor lehet majd elgondolkozni alternatív megoldásokon.
Köszönöm szépen Egyed Zsolt képviselőtársamnak, hogy az ivartalanítási kérdést idehozta, ezt már nem is részletezném felszólalása után. Egyetértek azzal, hogy mindaddig, amíg erre nincs semmilyen kormányzati törekvés, minden bizonnyal a probléma megmarad, és ez nemcsak a kutyák esetében, hanem legfőképpen a macskák esetében jelenik meg problémaként; most már bizonyítottan több száz faj kihalásáért lehetnek felelősek a szabadban lévő, természetbe kikerült házi macskák. Ezeknek a keletkezése a felelőtlen háziállattartás tipikus példája, amit lehetne kezelni, lenne rá megoldás, de a kormányzat sajnálja erre azt a minimális pénzt is, amit erre kellene fordítani.
Állatvédő szervezetek hosszú-hosszú ideje mondják, amit szintén jobbikos képviselőtársam említett, a büntető törvénykönyv ez irányú módosítását, de a módosításon túl még inkább fontos lenne a szigorítások mellett a következetes betartatása, az, hogy az ez irányú intézkedések során a nyomozó hatóságok minden törekvést megtegyenek, hogy folyamatosan és következetesen alkalmazzák a most meglévő rendelkezéseket. Itt egy új rendelkezésnek, az állattartástól való eltiltás jogintézményének az alkalmazását célszerű lenne kiterjeszteni mindazon esetekben, ahol a felelőtlen állattartás valamilyen szinten esetleg ismétlődően bebizonyosodott vagy bizonyítást nyert.
Mindezen törekvések, amikre most egy pici betekintést engedtem, és előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim rámutattak, nem olyanok, amikről nem tudhatna a kormányzat. Ez konkrétan olyan, amit mind Völner Pál államtitkár úrnak, mind pedig a Földművelésügyi Minisztériumnak közel egy éve megküldtünk, miután a Fenntartható fejlődés bizottsága az Országgyűlés keretein belül bekérte ezeket a szakvéleményeket. S pont azért, mert a nemzeti együttműködés rendszerében nem fordulhat nagyon elő, hogy ellenzéki képviselő javaslatát tárgysorozatba vegyék, ebből adódóan nem is tettük meg azt, hogy mi nyújtsuk be a törvényjavaslatot, hogy hátha felébred jó kormányunk, és hátha egy picit hallgat azokra a szavakra, amelyekre megpróbálták felhívni a figyelmet akár tüntetők, és nemcsak tízezres nagyságrendű tüntetőkről beszélünk, hanem több tízezer aláíróról is, akik online petíciók sokaságát juttatták el csak azért, hogy ezekben a szabályozásokban érdemi változás történjen.
Tehát ezen benyújtott sintértörvényről, habár előszeretettel válthatunk itt szót a parlament keretein belül, és örülünk, hogy az állatvédelemről ennek kapcsán szó esett, de jó lenne, ha az FM esetleg szakemberekkel konzultálna, állatvédelmi szervezetek bevonásával, szakértői jogászokkal konzultálna, vagy olyat hozna az Országgyűlés elé, ami alkalmas lehet arra, hogy érdemben változtasson pozitívan a magyar állattartás kultúráján, állattartási szokásainkon, és jelentős mértékben hozzájáruljon akár a haszonállatok, akár egyéb állatok tartási körülményeinek és életminőségének a javításához.
Habár a jogszabályi implementáció támogatandó lenne, a számos összes többi ostobaság miatt, ami benne van - alkotmánysértési kérdések vonatkozásában, akár a kutyaagyonverés, amit szorgalmaznak -, nem tudjuk ezt támogatni, viszont javasoljuk, vonják ezt vissza, és hozzanak ide egy tisztességes javaslatot, amire már minden jogi hátteret rendelkezésére bocsátottunk mind az FM-nek, mind az IM-nek. Tehát kérem, hogy ezek megvizsgálásával térjünk erre vissza egy későbbi időpontban.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)
