HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Bánki Erik az expozéját is egy statisztikával kezdte, amely szerint 2010-ben a magyar lakosság, a magyar polgárok sajnos leghátul kullogtunk az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy hányszor mozgunk rendszeresen. Én ehhez hadd tegyek hozzá egy kicsit frissebb statisztikát! Nemrég a Magyar Diáksport Szövetség indította el a Netfit elnevezésű mérést, amely az általános iskolások, illetve a középiskolások, gimnazisták, szakiskolások fizikai állapotát, erőnlétét mérte.
(11.20)
Ebből azt láthatjuk, hogy bár a mindennapos testnevelés bevezetése után a tendencia javulóban van, de azt látjuk, hogy már az általános iskolások tekintetében is elmaradunk az Európai Unió átlagos edzettségi szintjétől, egészségügyi állapotától, erőnléti szintjétől. És mindebből könnyű arra a következtetésre jutnunk, hogy van még tennivalónk. És ha ehhez hozzátesszük azokat a közgazdasági tanulmányokat, amelyek azt mondják, például egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy minden egyes dollár, amit sportra, a testmozgásra fordítunk, az két dollár megtakarítást jelent az egészségügyben, akkor azt gondolom, hogy ez a két tény mind egy irányba mutat, hogy a magyar sportot, a sportolást, a magyar polgárok sportolási lehetőségét minden erejével a magyar államnak, a mindenkori kormánynak támogatnia kell.
Ha megnézzük a sporttámogatás konstrukcióját, amit a kormány 2011-ben bevezetett, akkor azt láthatjuk, hogy az éppen ennek a célnak a mentén módosította a korábbi támogatásokat. Ugye, bevezette egyrészt a látvány-csapatsportágak megjelölését, illetve a társaságiadókedvezményt. Tette mindezt azért, mert valóban azt látjuk, hogy a sport támogatása a Fidesz-KDNP számára stratégiai cél. És természetesen a versenysport mellett - azért ezt se felejtsük el - nagy hangsúlyt fektet a kormány a tömegsportok, a szabadidősportok támogatására. Ha például csak egy ilyen konkrét példát említek, a „Nagy sportágválasztó”, ami korábban 2010 előtt nem volt, ma pedig már egy bejáratott brand, és nagyon sok fiatalnak bemutatja, hogy milyen típusú sportágak léteznek, amelyből tudnak választani, és talán nagyobb eséllyel tudják megtalálni a fiatalok azt a sportágat, amelyet szívesen űznének.
Tehát azt láthatjuk, hogy 2011 óta a sport támogatása a stratégiai cél a látvány-csapatsportágakon, illetve a társaságiadó-kedvezményeken keresztül. És mi ennek a célja? A tao célja az, hogy erősítsék a sport utánpótlásnevelési rendszerét, ugyanakkor a támogatott fejlesztések révén kedvezményes létesítményhasználattal bővítsék a diák- és szabadidősport számára igénybe vehető kapacitásokat. Ezek az elmúlt években láthatólag teljesültek is.
A látvány-csapatsportok növekvő népszerűsége - ezt is ki kell emelni - ugyanakkor kedvező hatást gyakorol az életmódminták, a sportos életmód alakítására, a fiatal generációk sportban történő részvételének előmozdítására, és a mozgásban gazdag, sportos életmód ösztönzésével szélesíti a szabadidősport társadalmi bázisát, amely összességében kiemelt népegészségügyi célok megvalósításához kapcsolódik.
Ha megnézzük a konkrét számokat, akkor azt láthatjuk, amit itt Józsa képviselő úr kicsit összefüggéstelenül, de mégiscsak egy-két konkrét számot is említett: valóban közel 500 milliárd forint támogatás érkezett az elmúlt hat évben a látvány-csapat-sportágakhoz. És azt gondolom, hogy ha ehhez hozzátesszük, hiszen talán az egyedüli, vagy inkább azt mondom, hogy a legjobb mérőszám, hogy ezek a források jól hasznosultak-e, az az, hogyha megnézzük, hogy hány igazolt sportoló sportolt a tao bevezetése előtt, illetve most. És itt nagyon impozáns növekedést láthatunk.
Engedjék meg, azt hiszem, az összesített számot már Bánki Erik elmondta, én végigfutnék a konkrét szövetségi statisztikákon. A Magyar Jégkorong Szövetségben - statisztikája szerint - 2011-ben, a tao bevezetése előtt 2305 igazolt sportoló volt, a tavalyi évben pedig ez a szám már 5029. Tehát itt 218 százalékos növekedés tapasztalható. A Magyar Kézilabda Szövetségben 24 ezer fő volt az igazolt sportolók létszáma, 2016-ban már 53 059. Ez is több mint duplájára nőtt. A kosárlabda tekintetében 24 642-ről a szám felemelkedett 53 861-re. Itt is azt látjuk, hogy az igazolt sportolók létszáma megduplázódott. A labdarúgásban, nyilván a legnépszerűbb sport, itt azért nehezebb ilyen jelentős eredményeket felmutatni, de itt is egyértelmű a fejlődés, a növekedés, hiszen 158 682 igazolt labdarúgó volt 2011-ben, 2016-ban pedig már majdnem 250 ezer. Ez is egy jelentős, több mint 50 százalékos növekedés. És ugyanezt láthatjuk végezetül a Magyar Vízilabda Szövetségnél is, 4200-an vízilabdáztak 2011-ben, 2016-ban pedig már 6708-an.
Mindebből tehát arra következtethetünk, hogy a látvány-csapatsportágnak a megjelölése, illetve a társaságiadó-kedvezmény rendszerének a bevezetése jól szolgálta azt a célt, amely a kormánynak és a Fidesz-KDNP-nek kiemelt célja, hogy minél több embert tudjon bevonzani a sport világába, minél több ember számára tudjon segíteni a sportos életmód megélésében. Éppen ezért az előttünk fekvő jogszabályt a KDNP támogatja. Látjuk azt, hogy a röplabda mint sportág milyen sikereket ért el az elmúlt időben. Egyetértek államtitkár asszonnyal, hogy rendkívül jelentős felzárkózás történt meg a röplabda szakág tekintetében, itt elég, hogyha csak az Eb-részvételről vagy az Európa Liga-sikerekről beszélünk.
Természetesen fontos célja a jogszabálynak az is, hogy minden európai uniós irányelvvel, illetve jogszabállyal összhangban legyen a magyar szabályozás, annak ellenére, hogy Józsa István képviselő úr az ellenkezőjét állítja. Mindezek alapján tehát a KDNP támogatja jó szívvel ezt a módosítást, hiszen azt gondoljuk, hogy ha valaki ezt a módosítást támogatja, az a magyar röplabdasportot, illetve összességében a magyar sportot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
