DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerbia fontos, nagyon fontos. Európa lágy altestén, a Balkánon Szerbia az egyik kiemelten fontos ország.
Az Európai Unió és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014. január 21-én kezdődtek meg, és a 2016. decemberi tárgyalási fordulón Horvátország és Bulgária fenntartásai miatt sajnos nem kerülhetett napirendre a XXVI. Oktatás és kultúra fejezet. 2016. december 23-án azonban Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amely az egyes tankönyvek horvát nyelvre történő fordításának rendjét szabályozza. Ez különösen érzékeny lehet, merthogy előtte 50 évig a szerbhorvát nyelvet gyakorolták, és most nagyon fontos, hogy szét legyen választva, a szerb horvátra, meg a horvát le legyen fordítva szerbre. Tehát én meg tudom érteni ezt az érzékenységet. Így aztán horvát értékelés szerint ezzel Szerbia megteremtette a feltételeket a csatlakozási fejezet tárgyalására. Így jelenleg a 35 fejezetből 6 a megnyitott és 2 az ideiglenesen már lezárt fejezet.
Az előzmények sorában szeretném megemlíteni, hogy egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. április 29-én írták alá Luxemburgban, vagy ahogy ők mondják, „Láxembörgben”, és 2013. szeptember 1-jén ez hatályba is lépett teljesen szerencsés módon, semmi nem jött közbe. A megállapodás célja Szerbia európai integrációjának, közeledésének elősegítése volt, ennek keretében az Európai Unió támogatja Szerbia erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia megszilárdítására, és ezáltal hozzájárul a balkáni régió - mint említettem, Európa lágy alteste - politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához.
Az említett megállapodást az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CXII. törvény hirdette ki. Tehát ha úgy érzékeljük, azért van ennek már előzménye így visszamenőleg, elég rendesen.
Ezen túlmenően az Európai Közösségek és azok tagállamai és a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült az előterjesztésben is emlegetett jegyzőkönyv. Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt 2014. június 25-én ezt alá is írták Brüsszelben. A jegyzőkönyv 2017. február 1-jén, azaz nem olyan régen lépett hatályba. Ez a jegyzőkönyv 5 szakaszból és 16 cikkelyből áll. Az első szakasz kimondja, hogy Horvátország a megállapodás részes felévé válik az Európai Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel, és az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan elfogadja és tudomásul veszi a megállapodás, valamint az ahhoz fűzött nyilatkozatok szövegét. Ez egy uniós tagállamtól egy nagyon szép cselekedet, egyébként helyénvaló. A második szakasz a megállapodás módosítását tartalmazza egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámokkal és mennyiségi korlátozásokkal kapcsolatban Horvátország csatlakozására való tekintettel. A harmadik és negyedik szakasz a származási igazolások elfogadhatóságával kapcsolatos szabályokat tartalmazza, míg az ötödik fejezet általános és záró rendelkezéseket tartalmaz.
A jegyzőkönyvet az Európai Unió, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa hagyja jóvá, így belső jogi eljárás csak a kihirdetéshez szükséges.
A jegyzőkönyv 2007. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó volt.
Tehát ezek az előzményei a jelen előterjesztésnek. És szeretném hozzátenni, hogy Magyarország korábban is aktívan támogatta, jelenleg is támogatja Szerbia csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióhoz, és kiemelten fontos hazánk számára, hogy Szerbia megfelelően teljesítse a XXIII. Igazságszolgáltatás és alapjogok fejezet megnyitásához támasztott feltételeket, köztük a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását.
Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja mindezekre való tekintettel támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
(16.00)
